Portugáliában és Spanyolországban 100 százalékosan
 
növekedett az erdőtüzek száma 2026-ban
 
 
(2026 szeptember)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
azztz
 
 
Tüzek Európában és környékén
 
 
A nagyobb érintett területek 2026 szeptember 6.-án:
Ukrajna – kb. 34 197 ha az idei azonosított tűzterület
Montenegró – kb. 6 895 ha
Törökország – kb. 6 455 ha
Albánia – kb. 3 475 ha
Olaszország – kb. 2 514 ha
Észak-Macedónia – kb. 1 613 ha
 
Fontos: nem mind 6.-án kezdődött tüzek, hanem az adott területeken azonosított aktív tüzek kiterjedései is lehetnek. A Copernicus EFFIS jelzi, hogy szeptember 3–9. között extrém és nagyon magas tűzveszély van Dél-, Közép- és Kelet-Európa nagy részén, köztük a Balkánon, Görögországban, Törökországban és Észak-Olaszországban.
 
 
TŰŰZ1
Portugália és Spanyolország egyaránt 100 százalékos növekedésről számolt be az idei erdőtüzek számában a 2025 azonos időszakához képest. Európában 57 %-kal nőtt négy év alatt
 
Európában szeptemberben, a tűzszezon csúcsa után a lángok továbbra is a mediterrán térségben, azaz Dél-Európában pusztítanak a leginkább. A hónapok óta tartó nyári aszály, a kiszáradt növényzet és az erős őszi szelek és a kevés víz miatt a kockázat ilyenkor is rendkívül magas marad. Az alábbi térségben alakulnak ki a leggyakrabban erdőtüzek ebben az időszakban:
Ibériai-félsziget (Portugália és Spanyolország): különösen Portugália középső és északi részei, valamint Spanyolország déli (például Andalúzia, Huelva tartomány) és északnyugati (Galícia) területei veszélyeztetettek. Az atlanti szelek és a szárazság keveredése miatt a szeptember gyakran a legkritikusabb hónapok közé tartozik náluk.
Görögország: a görög szárazföld középső részei, Attika, valamint a nagyobb szigetek (pl. Évia, Rodosz, Kréta) a nyár végi, kora őszi erős és száraz északi szelek (az úgynevezett Meltemi) miatt szeptemberben is gyakran küzdenek súlyos tüzekkel. Olaszország: a déli régiók, így Szicília, Szardínia, Calabria és Puglia vidékei érintettek, ahol a talaj és a vegetáció a nyár végére teljesen kiszárad. Franciaország mediterrán partvidéke: A dél-franciaországi Provence-Alpes-Côte d’Azur régió és Korzika szigete a száraz Mistral szél miatt szintén kitett a kora őszi tüzeknek.
Balkán-félsziget: Horvátország (különösen a dalmát tengerpart), Szerbia, Albánia és Észak-Macedónia ritkásabb, mediterrán cserjései és erdei is rendszeresen lángra kapnak még ebben a hónapban.
 
Németországban régen volt, -talán még ma is megvan- a Bergwachter intézménye: egy, a község által megbízott ember, aki "főállásban" figyeli a hegyekben keletkező tüzeket, és az idegen vadászokat. Az intézmény mai változata lehetne egy olyan kamerás drónrendszer, amelyek a műholdas megfigyeléseket pontosítják, egy kis és veszélyeztetett területen. Az időben észlelt, még kis tüzeket már nagyobb drónokkai könnyebb oltani, ez egy gyorsan megtérülő beruházás. Léteznek távirányított és autonóm tűzoltó drónok, amelyeket a katasztrófavédelemben erdőtüzek oltására alkalmaznak, valamint városi, nehezen megközelíthető emeletes épületek tüzeinek megfékezésére. Egyes nehéz teherbírású, moduláris drónok képesek vizet, tűzoltó habot vagy speciális oltópor-kapszulákat szállítani és azokat közvetlenül a tűzfészekre dobni. A hőkamerákkal, gáz- és szén-dioxid-érzékelőkkel felszerelt hőálló drónok képesek átrepülni a sűrű füstön, és élőben közvetítik a tűz terjedési sebességét, lokalizálják a gócpontokat, és segítenek megtalálni az épületben rekedt embereket anélkül, hogy a tűzoltók életét kockáztatnák
 
Az európai erdőtüzek kimutathatóan terjednek észak és nyugat felé, a klímaváltozás okozta tartós szárazság, hőhullámok és a talajnedvesség hiánya miatt. A pusztító tüzek korábban szinte kizárólag a mediterrán térséget érintették, az érintett területek  mára északabbra tolódtak. Új, korábban biztonságos régiók a hagyományosan hűvösebb és csapadékosabb nyugat-, közép- és észak-európai területek, ahol gyakoribbak az intenzív tüzek. Belgium, az Egyesült Királyság, Németország vagy éppen Dél-Skandinávia és Skócia erdőségei is éritettek már. Az Egyesült Királyságban, Hollandiában és Németországban az éves adatok minden korábbi rekordot megdöntöttek. Belgiumban több ezer hektár égett le, messze meghaladja a mérések kezdete óta feljegyzett csúcsokat. Az északi területeken (Belgiumban vagy a Brit szigeteken) a tüzek elérték a tőzeges talajokat, és a tőzegtüzek veszélyesek, mert a föld alatt hetekig izzanak, és nagy mennyiségű, évezredek alatt felhalmozódott szenet juttatnak a légkörbe. A nemzetközi szervezetek (az ENSZ ügynökségei) már kiemelten segítik az északi és nyugati országok felkészülését és tűzvédelmi stratégiáinak átalakítását.
 
 
Magyarországon is észleljük a déli (mediterrán) típusú tüzek északra tolódását. A trópusi vagy skandináv régiókhoz mérhető, hetekig megfékezhetetlen óriástüzek még nem jellemzőek nálunk. A "mediterrán hatás" megjelenése: a kiszáradt aljnövényzet és a talajvíz hiánya miatt a gyulladási esély és a lángok terjedési sebessége jelentősen megnőtt. Korábban a magyarországi tüzek elsősorban kora tavasszal, a száraz fű leégetése miatt voltak gyakoribbak, mára a nyári időszak (július–szeptember) vált a legkritikusabbá a növényzet kiszáradása miatt. Különösen a homokos talajú területek (például a Kiskunság) fenyvesei, valamint a középhegységi tölgyesek kitettek a veszélynek. Magyarországon a tüzek mintegy 99%-át még mindig emberi mulasztás, gondatlanság (pl. cigarettacsikk, felügyelet nélkül hagyott tarló- vagy szemétégetés) okozza, a Nébih Erdőtűz Információs Rendszere és a hatóságok az európai trendekhez igazodva egyre korábban és hosszabb időszakra rendelnek el tűzgyújtási tilalmat.
 
Az Európai Unióban 2026 június közepe óta mintegy 540 ezer hektárnyi terület égett le több mint ezer erdőtűz következtében, ami jelentősen meghaladja az előző húsz év átlagát. A legsúlyosabb tüzek júliusban pusztítottak, egyetlen hét alatt csaknem 190 ezer hektár erdő semmisült meg, ami rekordnak számít az EFFIS 2006-ig visszanyúló adatsoraiban. Spanyolország és Franciaország volt a leginkább érintett.  Görögországban, Portugáliában, Olaszországban és még Belgiumban is jelentős tüzek pusztítottak. Az év eleje óta az Európai Unióban mintegy 647 ezer hektár vált a lángok martalékává, ennek több mint 80 százaléka a június 18. és szeptember 2. között keletkezett tüzekben égett le, meghaladja az előző húsz év átlagát, ugyanakkor elmarad a 2025-ös rekordtól, amikor több mint 800 ezer hektár égett le. Az EFFIS adatai szerint az elmúlt tíz év tizenöt legnagyobb erdőtüze közül négy az idei nyáron történt. Franciaország már július vége előtt megdöntötte az egy teljes év alatt leégett területre vonatkozó, a mérések kezdete óta rögzített rekordját. Spanyolország heteken keresztül megközelítette az azonos időszakra vonatkozó korábbi csúcsot, augusztus közepén rövid időre meg is haladta azt. Görögországban, Portugáliában és Olaszországban ugyancsak jelentős erdőtüzek pusztítottak, és a tüzek azonban Észak-Európát sem kerülték el: Belgium keleti részén augusztusban történelmi méretű tűz több ezer hektárt égetett fel.
Európában természetesen nem ugyanaz a ≈ 700000 hektár erdő ég le minden évben, a leégett erdők éves kiterjedése országonként is jelentősen változik. A mediterrán régió (például Görögország, Spanyolország vagy Portugália) a leginkább veszélyeztetett, de a tüzek pontos helyszíne évről évre változik az időjárás, a szárazság és főleg az emberi tényezők függvényében. A 700 000 hektár az aszályos évekre (például a történelmi rekordot hozó 2022-es, 2026-os évre) jellemző, míg más években ez a szám alacsonyabb. Ha a tűz elemészti az aljnövényzetet, a száraz ágakat és a fákat, hónapokig vagy évekig tart, amíg új, gyúlékony aljnövényzet nő. A leégett területeken a vegetáció lassan újra sarjad, a fiatal növényzet pedig kezdetben magasabb nedvességtartalmú, így nehezebben kap lángra.