A 2026-ra várható erdőtüzek

 
 
 
 
                                            2026-ra várható erdőtüzekről
 
 
                                                                                                                                                        (2026 április)
 
 
 
 
 
Az erdőtüzek területének növekedése a hőmérséklet emelkedésével nem egyenletes, és függ a vizsgált régiótól, valamint a régió csapadékviszonyaitól. Az erdőtüzek 99%-a Magyarországon emberi mulasztás miatt keletkezik, de a szárazság miatt nagy területen pusztítanak.
 

Átlagos területnövekedés Celsius-fokonként:
Dél-Európa a leginkább kitett régió, ahol 1 °C-os melegedés hatására a leégett terület mérete átlagosan 30-40%-kal nőhet. Egy 3 °C-os globális felmelegedési forgatókönyv esetén a mediterrán országokban a leégett terület a jelenleginek a kétszeresére is emelkedhet.
Magyarországon a felmelegedésnek erős szárító a hatása. 0,5 °C-os átlaghőmérséklet-emelkedés is több mint 50%-kal növelheti a vegetációtüzek gyakoriságát, aminek alapján fokonként a leégett terület növekedése elérheti, vagy meghaladhatja az 50-100%-ot.
Észak-Európában a legmagasabb a bizonytalanság. Bár a tűzveszélyes napok száma itt is nő (pl. Finnországban 1,5 °C-os melegedésnél 56-75%-kal), a megnövekedett csapadék bizonyos területeken ellensúlyozhatja a hatást. Ugyanakkor a korábban nem érintett északi tájakon a tüzek kiterjedése fokozottan érzékeny a hőmérséklet-ugrásokra.
 
 
EUTŰZ
  
                                                   2022 (https://climate.copernicus.eu/esotc/2022/wildfires)
 
 
 
A 2026. július-augusztusi időszakra vonatkozó előrejelzések alapján átlag feletti hőségre, szárazságra, és a hőségnapok (30°C feletti csúcsértékek) számának növekedésére lehet számítani Magyarországon. A várható hőségnapok száma:
Júliusban átlagosan 10-15 hőségnap várható, de szélsőséges esetben ez a szám a 20-at is megközelítheti. 
Augusztus: Hasonlóan forró, száraz időszak valószínű, 12-16 hőségnappal, régen a hónap első felében, most már 20.-a után is. A nyár folyamán (júniustól augusztusig) a hőségnapok száma országos átlagban 30-40 nap között alakulhat, ami jelentősen meghaladja a 20. század végi átlagokat.
A 2026-os nyár jellegét több globális és lokális tényező befolyásolja, a szuper El Niño: a modellek (pl. NOAA) erős El Niño jelenség kialakulását jelzik 2026 nyarára, amely globálisan rekordmagas hőmérsékleteket és extrém hőséget okozhat Európában is. A WMO és az ECMWF előrejelzése* szerint 80% az esélye annak, hogy a 2026-os év (vagy az azt követő időszak) megdönti a korábbi melegrekordokat. 
 
Bécsben 2026 nyarán meleg, helyenként extrém hőségre lehet számítani. 
Átlagos maximumok: júniusban és júliusban  25-28 °C között alakulnak a nappali csúcsértékek.
Hőhullámok idején gyakoriak lehetnek a 30-35 °C feletti forró napok, különösen július végén és augusztusban.
Éjszakánként kellemes, 14-18 °C körüli lehűlés várható. Júliusban naponta átlagosan 10-13 óra napsütésre lehet számítani. A nyár szeszélyes lesz, a hőséget gyakran szakíthatják meg hirtelen kialakuló nyári záporok vagy zivatarok. Az éjszakai lehűlés elviselhetővé teszi a meleget.

Havi lebontás (becsült átlagok)
Hónap        Nappali csúcs (átlag) Éjszakai minimum (átlag) Jellemzők
Június        24-26 °C                    14-16 °C                            Kellemes, városnézésre alkalmas
Július         26-28 °C                    15-18 °C                            A legmelegebb hónap, sok napsütés
Augusztus 25-27 °C                     15-17 °C                           Meleg, gyakori zivatarhajlam

A 2025-ös nyár Budapesten rendkívül forró volt, a hőségnapok (amikor a napi maximumhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 30 °C-ot) száma összesen 36 nap volt, a vizsgált júniustól augusztusig tartó időszakban.
Hőségnapok eloszlása (2025 nyár, Pestszentimre állomás mérési adatai alapján):
Június: 12 nap
Július: 13 nap
Augusztus: 11 nap.
2024-benl 24 napon regisztráltak új országos melegrekordot.

Érdekességek a 2025-ös nyárról: ahőmérsékletrekordot június 25-én Budapest Újpest állomáson 36,2 °C-ot mértek, ami új fővárosi napi maximumrekordot jelentett. A nyár folyamán több olyan nap is volt, amikor a hőmérséklet meghaladta a 35 °C-ot (melyek az ún. forró napok): júniusban 1, júliusban 1, augusztusban pedig 2 ilyen napot regisztráltak.
 
 FIGURE 2 WILDFIRES
 
 2022-ben azoknak a napoknak a számeltérése, amikor a tűzveszély-index nagyobb volt mint 50,
az 1991–2020-as referencia-időszak átlagához képest. A 10 000 hektárnál nagyobb kiterjedésű „kritikus” tüzek is kialakulhatnak. Adatforrás: FWI az ​​ERA5 alapján. Forrás: Copernicus EMS/ECMWF (https://climate.copernicus.eu/esotc/2022/wildfires).
 
 
*Magyarországon 2000 után:
A leégett területek nagysága szélsőséges ingadozott. Egy csapadékos évben csak pár száz hektár érintett, addig aszályos években (mint 2022) ez a szám a tízszeresére is nőhet, elérve a több ezer hektárt. 2022-ben 4300 hektár Natura 2000-es terület égett le, ami a megelőző évtized átlagának tízszerese volt. A tüzek többsége ma is nem az erdőkben, hanem a mezőgazdasági területeken és a száraz növényzettel borított felszíneken kezdődik.
2000–2006 között az erdőtüzek által érintett területek általában évi 1000 hektár alatt maradtak, az adatok gyűjtési módszertana ekkor még változó volt.
2007 egy kiemelkedően aszályos év volt, amikor 4636 hektár terület égett le.
2008: Jelentős csökkenés után 2404 hektár volt az érintett terület nagysága.
2009: Összesen 6463 hektár égett le (ez az adat tartalmazza az erdőkkel együtt leégett egyéb vegetációt is).
2010: A csapadékos időjárásnak köszönhetően a tüzek mértéke visszaesett, mindössze 878 hektárra.
 
 
Megj.: a tüzek közel 50%-a tavasszal, a kilombosodás előtt keletkezett. A természetes úton (villámcsapás) keletkező tüzek aránya 1% alatt maradt. A legtöbb erdőtűz kisméretű maradt, az egyedi esetek átlagosan 2–5 hektárt érintettek. A tüzek mintegy 95%-a felszíni tűz volt, ami a lehullott avart és száraz füvet érintette, a lombkorona csak ritkán égett.

2011-től új, egységes adatgyűjtési rendszert vezettek be, így a 2010 utáni statisztikák pontosabbak és részletesebbek lettek a korábbiaknál. A 2020-as években az extrém aszályok miatt megdőltek a korábbi negatív rekordok.
Erdőtűz statisztikák korszakonként
Időszak              Átlagos leégett terület Jellemzők
2000-es évek     ~2500 - 3000 ha         Erős ingadozás; a 2007-es és 2009-es évek voltak a legpusztítóbbak.
2010-es évek     ~1500 - 2000 ha         Kiszámíthatóbb időjárás
2012-es aszály  ~14 000 ha égett le.
 
2020-as években a leégett terület változó, de növekvő volt. A 2020-as években jellemzővé vált, hogy az ország egyes részei 40 napig is aszályosak. A statisztikák nagy részét továbbra sem a sűrű erdők, hanem a mezőgazdasági területekkel vegyes, cserjés-füves területek adják. Korábban a tavaszi tüzek (hóolvadás után, lombfakadás előtt) voltak többségben, ma már a nyári, aszályos időszakokban keletkező tüzek intenzitása és kiterjedése jelenti a nagyobb veszélyt. A 2026-os év alakulása attól függ, hogy lesz-e tartós aszály a nyári hónapokban.
 
 
 
 
*
WMO (Meteorológiai Világszervezet), A WMO nem modellfuttató, hanem a nemzeti meteorológiai szolgálatok hivatalos adatait összesíti.
Hivatalos világidőjárás-szolgáltatás:https://worldweather.wmo.int/&ved=2ahUKEwj75sCgjoeUAxW52gIHHQ0jLbMQy_kOegYIAQgFEAE&opi=89978449" aria-label="World Weather Information Service. Link preview. Site: World Weather Information Service. Title: World Weather Information Service: Home. URL: https://worldweather.wmo.int/." Itt városokra lebontott, hivatalos előrejelzések érhetők el világszerte.
 
ECMWF (Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ), ez a szervezet üzemelteti a világ egyik legpontosabb globális előrejelzési modelljét.
Interaktív térképes előrejelzések:https://charts.ecmwf.int/&ved=2ahUKEwj75sCgjoeUAxW52gIHHQ0jLbMQy_kOegYIAQgJEAE&opi=89978449" Itt böngészhetők a nyomási, csapadék- és hőmérsékleti térképek.