2027: egy jávorszarvas még nem csinál telet 
 
(2026 október)
 
 
Egy igazi természeti ritkaságnak számító jávorszarvast videóztak le a Nyírségben, a nyírszőlősi elkerülő úton. A hatalmas állat felbukkanása különös eseménynek számít Magyarországon, mivel a jávorszarvas hazánkban csak alkalmi, határon átvándorló ritka kóborlóként jelenik meg.
Az idei, 2026–2027-es tél a hosszú távú modellek alapján az átlagosnál enyhébbnek és melegebbnek ígérkezik. Az európai
előrejelzések szerint a hőmérséklet 1–2 °C-kal az átlag felett alakulhat a téli hónapokban, és kisebb a tartós, kemény szibériai fagyok esélye. A Csendes-óceán térségében zajló erős El Niño jelenség tetőzése idén télen várható, ami globálisan és Európában is növeli a meleg időjárás esélyét.  Több esőre, nedvesebb és frontokban gazdagabb időszakra kell számítani.
Síkvidékeken inkább az eső dominál majd, tartósabb hótakaróra csak a magasabban fekvő tájakon és a hegyekben van kilátás.
Egy-egy rövidebb, hirtelen sarkvidéki hidegbetörés vagy téli fagyos nap bárhol előfordulhat, az átlagosnál enyhébb lehet a 2026–2027-es tél, ami nem jelenti azt, hogy teljesen elmaradnak majd a fagyok vagy a havazások.

 Európában nagyobb esély van a szokásosnál melegebb télre, különösen a kontinens déli részén. Közép-Európában is inkább enyhébb időjárás valószínű, de a szezonális modellekből még nem lehet megmondani, mikor érkezhetnek hidegbetörések vagy komolyabb havazások. Az El Niño miatt a Csendes-óceán egyenlítői térségében a tengerfelszín szokatlanul felmelegszik, ami megváltoztatja a légköri áramlásokat és a csapadék eloszlását, hatásai pedig a világ távoli részein is érezhetők lehetnek.
Az amerikai NOAA klímaközpont szeptemberi előrejelzése szerint több mint 90 százalék az esélye annak, hogy az El Niño a 2026–2027-es őszi és téli időszakban nagyon erős lesz. A szakértők szerint 75 százalék az esélye annak is, hogy október és december között az esemény intenzitása meghaladja az 1950 óta feljegyzett korábbi értékeket.
 
A Csendes-óceán egyenlítői térségében jelenleg is gyorsan erősödő, történelmi léptékű El Niño közvetett módon, de jelentősen befolyásolja majd a poláris örvény (sarki örvény) stabilitását. Az erős El Niño nagy mennyiségű hőt és energiát juttat a trópusi légkörbe, ami megváltoztatja a globális futóáramlások (jet stream) futását, és úgynevezett légköri hullámokat indít el a magasabb légrétegek felé. A hullámok elérik a sztratoszférát, és megzavarják, legyengítik az Északi-sark felett örvénylő hideg levegő tömegét. A sztratoszférikus felmelegedésnél a sarki sztratoszféra hőmérséklete napok alatt akár több tíz fokot is emelkedik, ami szétzilálhatja vagy teljesen kettészakíthatja a poláris örvényt.  Bár az El Niño már ősszel is érezteti hatását, a poláris örvényre gyakorolt destabilizáló hatása általában a tél második felében, januárban és februárban éri el a csúcspontját.
Amikor a poláris örvény erős és stabil, a fagyos csapdába zárt sarkvidéki levegő északon marad. Amikor viszont az El Niño miatt legyengül, a zord, sarkvidéki légtömegek messze délebbre szakadhatnak le Észak-Amerika, Ázsia és Európa felé. Az El Niño éveiben Európában a tél első fele enyhébb, csapadékosabb és viharosabb. Ugyanakkor, ha a tél közepén megtörténik a poláris örvény összeomlása, az hirtelen, kemény téli hidegbetöréseket és komoly havazásokat eredményezhet a kontinensen a szezon későbbi szakaszában.
Az El Niño a régióban már augusztusban is körülbelül 1,8 Celsius-fokos pozitív hőmérsékleti eltérést mértek, ami a Csendes-óceán állapotát írja le, ami nem jelenti azt, hogy Európában is biztosan meleg tél következik. A meleg erősebb viharokat okoz 
Pl. a meleg, 26.5 Celsiusnál melegebb tenger felett tornádók alakulnak ki, 2026 októberben tornádó csapott le a szicíliai Marsala és Petrosino térségére, ahol a tengerből érkező kettős víztölcsér egyike a szárazföldre érve súlyos károkat okozott a lakóépületekben, az iskolákban és a közlekedési infrastruktúrában. Az atlanti hurrikánszezon trópusi vihara, az Isaias hurrikán éri  el az Egyesült Államok Mexikói-öböl menti térségét. A 2-es kategóriájú hurrikán életveszélyes vihardagályt és pusztító áradásokat hoz Floridától Mississippiig, de az olajpiacokat is befolyásolhatja. A lakosok már csütörtökön bedeszkázták az ablakokat és homokzsákokat pakoltak.
A Copernicus szolgálat előrejelzései alapján Európa nagy részén az átlagosnál magasabb hőmérséklet valószínű, a legerősebb eltérés a déli országokban mutatkozhat. Az Atlanti-óceán döntő szerepet játszhat. Az európai tél alakulásában az Atlanti-óceán feletti légköri áramlás kulcsfontosságú. Ha erős nyugati áramlás alakul ki, enyhébb és nedvesebb óceáni levegő érkezhet Közép-Európába. Ha az áramlás gyengül, és úgynevezett blokkoló magasnyomású helyzet jön létre, könnyebben elérheti a kontinenst a hideg levegő északról vagy keletről. és ilyenkor akár az átlagosnál melegebb télbe is beilleszkedhet néhány napos vagy hetes, kemény fagyokkal és jelentős havazással járó időszak. Ezért az El Niño erősségéből önmagában nem lehet pontos európai időjárást levezetni, és mindez nem jelenti azt, hogy elmarad a hó. 
Európát és Magyarországot 2026 őszén komoly szárazság sújtja, amely a kontinens legfontosabb folyóinak vízszintjét történelmi mélypontok közelébe csökkentette. A Rajna vízszintje rekordalacsony, Kölnnél a mérőállomások 40 centiméter körüli vagy a korábbi abszolút rekordokat is alulmúló vízállást mérnek, ami miatt a teher- és személyszállító hajózás teljesen megbénult a folyó németországi szakaszain. A Duna (Budapest) a magyarországi szakaszán is drámai a helyzet, a budapesti vízmércénél -1 cm és 18 cm közötti alacsony, negatív rekord közeli értékeket mutatnak a műszerek. Az Országos Vízjelző Szolgálat (OVF) adatai szerint a folyó állapota stabil, és csak minimális emelkedés várható, októberi eső nem.
 
 
okt
 
Novemberben lesz tartós eső Bp-en (https://www.idokep.hu/30napos/Budapest)
 
 
Az ország fele eggyel melegebb éghajlati osztályba, a közepesen meleg zónába került. Magyarország éves hő- és vízellátottsága egyre inkább olyan mai európai térségekhez közelít, mint Közép-Spanyolország, Észak-Görögország vagy a Duna-delta vidéke. Magyarországon az éves átlaghőmérséklet 2,3 Celsius-fokkal emelkedett az elmúlt ötven évben. Különösen júniusban emelkedett a nappali hőmérséklet. A forró napok – ami 35 Celsius-fok feletti hőmérsékletet jelent – száma öttel lett több éves átlagban, miközben a trópusi éjszakáké – amikor éjszaka sem megy 20 Celsius-fok alá a hőmérséklet – néggyel több, mint koráb
A 2026-os évben történelmi, 125 éve nem látott aszály sújtotta Magyarországot, októberben hónapok óta nem volt klasszikus, egész napos vagy napokon át tartó tartós, áztató eső Budapesten. A mérések kezdete óta a 2026-os a harmadik legszárazabb tavasz volt hazánkban. Áprilisban szinte egyáltalán nem esett (a szokásos mennyiség mindössze 10%-a hullott le). 2026 nyarán  aszályos idő volt, július és az augusztus a 4. legszárazabb augusztus lett 1901 óta. Utoljára kiterjedtebb, lassabb lefolyású csapadékzónák 2026 januárjában és február elején érték el a térséget, így a klasszikus, napokig tartó áztató eső hiánya  több mint fél éve (nagyjából 8-9 hónapja) tart. A Kárpát-medence térségében novemberre az átlagosnál csapadékosabb időjárást jeleznek előre. Magyarországon a novemberi átlagos csapadékmennyiségrew 70-80 mm-t jósolnak. Már a hónap első hetében (különösen november 6. körül) tartósabb esős időszakok alakulhatnak ki, a hónap előrehaladtával pedig a hidegebb levegő érkezésével (november 9. magasságában) már havas eső is keveredhet a csapadékba.(https://www.origo.hu/itthon/2026/10/aszaly-magyarorszag-2026-nyar-vizhiany-szarazsag-rekord)