2050-re víz alá kerülhet Anglia negyede
(2026 március)
A globális felmelegedés hatására Anglia széljárásai és általános időjárási mintázatai jelentős átalakuláson mennek keresztül napjainkban, amelyet a szélsőségek gyakoribbá válása jellemez. A korábbi évtizedekben a kiszámítható óceáni hatások domináltak, ma már a dinamikusabb és kiszámíthatatlanabb légköri mozgások, viharciklonok a meghatározóak. A melegedő atlanti vizek és a légkör magasabb nedvességtartalma miatt az Angliát elérő viharok pusztítóbbá váltak. A heves esőzésekkel kísért szélviharok gyakrabban okoznak villámárvizeket és strukturális károkat.
A jet stream (futóáramlás) instabilitása és a sarkvidéki területek gyorsabb melegedése miatt a magaslati futóáramlás instabillá, "kanyargósabbá" vált, ami azt eredményezi, hogy az időjárási rendszerek hosszabb ideig vesztegelnek egy helyben. A veszteglés tartós hőhullámokat okoz nyáron, amikor a forró szubtrópusi levegő beszorul a szigetek fölé. Hosszú ideig tartó esőzéseket idéz elő télen, jelentős áradásokhoz vezetve.
Az AMOC áramlási rendszer 10%-os gyengülése - a Golf áramalat É-ra tolódása- az előrejelzések szerint: az Atlanti-óceán északi áramlási rendszerének (AMOC) lassulása hosszú távon hűvösebb, viharosabb periódusokat is hoz Észak-Európába, beleértve Angliát is, ami ellensúlyozhatja a globális melegedést, de kiszámíthatatlanabbá is teszi a helyi szélirányokat. A nyarak szárazabbá és forróbbá válnak – 2022-ben például történelmi szárazságot mértek –, míg a telek enyhébbek, de lényegesen csapadékosabbak lettek. Összességében Anglia széljárása a korábbi mérsékelt óceáni jelleg felől a szélsőséges kontinentális hatások és az intenzív atlanti viharok keveréke irányába tolódik.
A jet stream (futóáramlás) instabilitása és a sarkvidéki területek gyorsabb melegedése miatt a magaslati futóáramlás instabillá, "kanyargósabbá" vált, ami azt eredményezi, hogy az időjárási rendszerek hosszabb ideig vesztegelnek egy helyben. A veszteglés tartós hőhullámokat okoz nyáron, amikor a forró szubtrópusi levegő beszorul a szigetek fölé. Hosszú ideig tartó esőzéseket idéz elő télen, jelentős áradásokhoz vezetve.
Az AMOC áramlási rendszer 10%-os gyengülése - a Golf áramalat É-ra tolódása- az előrejelzések szerint: az Atlanti-óceán északi áramlási rendszerének (AMOC) lassulása hosszú távon hűvösebb, viharosabb periódusokat is hoz Észak-Európába, beleértve Angliát is, ami ellensúlyozhatja a globális melegedést, de kiszámíthatatlanabbá is teszi a helyi szélirányokat. A nyarak szárazabbá és forróbbá válnak – 2022-ben például történelmi szárazságot mértek –, míg a telek enyhébbek, de lényegesen csapadékosabbak lettek. Összességében Anglia széljárása a korábbi mérsékelt óceáni jelleg felől a szélsőséges kontinentális hatások és az intenzív atlanti viharok keveréke irányába tolódik.
Az erősödő szelek és az árapályok miatt együttesen 2050-re víz alá kerülhet Anglia negyede - talán nyolcmillió otthon lehet veszélyben a klímaváltozás miatt. A klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás Angliát drámai kihívások elé állítja. Egy friss jelentés szerint 2050-re az áradások miatt nyolcmillió lakóingatlan kerülhet víz alá a tengerparti, folyó menti és városi területeken. A legrosszabbul érintett térségekben a házak 80-90 százaléka is elpusztulhat az emelkedő vízszint és a heves esőzések miatt.
A brit Aviva Biztosítótársaság kutatása szerint az éghajlatváltozás hatásai miatt a következő negyed évszázadban a helyzet tovább romlik. A modellek azt mutatják, hogy 2050-re több mint 3,2 millió angliai ingatlant fenyeget majd a folyók és a tengerpart menti áradások veszélye, miközben további 6,1 millió ház lehet kitéve villámárvizeknek.
A lakóépületek negyede közvetlenül veszélyeztetetté válik – olyan területeken is, ahol eddig sosem kellett számolni a víz pusztításával. A kutatás különösen riasztó adatokat közöl London és Kelet-Anglia egyes körzeteiről. Bermondsey és Old Southwark térségében a lakóingatlanok 90%-a kerülhet víz alá 2050-re. Hasonlóan súlyos helyzetre számítanak Boston és Skegness környékén, ahol közel 90%-os a kockázat, míg Kingston upon Hull több választókerületében is a házak több mint 80%-a lehet érintett. A jelentés szerint a korábban száraz, magasabban fekvő területek, mint például Bedford, a következő évtizedekben szintén súlyos áradásokkal nézhetnek szembe, ahol a kockázatos ingatlanok száma 200%-kal nőhet.
Az Aviva szakértői szerint a problémát nemcsak a klímaváltozás gyorsulása, hanem az emberi tényezők is súlyosbítják. Az elmúlt tíz évben 111 ezer új lakóház épült magas kockázatú árvízi zónákban, vagyis minden tizenharmadik új otthon olyan területre került, ahol már most is rendszeresen előfordulnak áradások. Ha ez a trend folytatódik, a brit kormány által tervezett 1,5 millió új lakásból több mint 100 ezer a legveszélyesebb zónákba épülhet – miközben a meglévő árvízvédelmi rendszerek elöregedtek és nem bírják a terhelést. (https://www.ma.hu/
vilagvege/406224/2050re_viz_ala_kerulhet_Anglia_negyede__nyolcmillio_otthon_lehet_veszelyben_a_klimavaltozas_miatt) „A megállapítások megdöbbentőek. A klímaváltozás, a növekvő beépítettség és az elavult vízelvezető rendszerek miatt milliók otthona kerülhet veszélybe. Ha most nem cselekszünk, ezek a kockázatok beláthatatlan következményekkel járnak majd.” Különösen aggasztó a városi villámárvizek gyors terjedése. Az aszfaltburkolatok, utak és háztetők megakadályozzák a csapadék természetes elvezetését, így a hirtelen lezúduló esők után a víz rövid idő alatt elönti az utcákat. A fővárosi térségekben – köztük Kensington, Bayswater és Vauxhall kerületeiben – a szakértők szerint a házak több mint 70 százaléka lehet kitéve városi típusú áradásnak. Az Aviva adatai szerint az érintett ingatlanok 83 százaléka jelenleg semmilyen védelmet nem élvez.
A kutatás azt is hangsúlyozza, hogy a jövőbeni árvizek súlyossága és gyakorisága a globális felmelegedés ütemétől is függ. A magasabb hőmérséklet több vízgőzt tart a légkörben, ami fokozza a heves esőzéseket és a vihardagályokat. Az éghajlati modellek alapján az elkövetkező évtizedekben Anglia part menti és folyóvölgyi területein a csapadék mennyisége legalább 25 százalékkal nőhet, miközben a vízszintek is folyamatosan emelkednek.
Az Aviva jelentése végül egy sürgető felhívással zárul: az ország csak akkor tud felkészülni a jövő árvizeire, ha azonnali és összehangolt cselekvés indul, amihez új, korszerű vízelvezető rendszerekre, zöld infrastruktúrára és tudatos várostervezésre van szükség. „Meg kell tanulnunk együtt élni a szélsőséges időjárással, de ez nem jelenti azt, hogy tétlenül nézhetjük a víz emelkedését. A döntéseink most határozzák meg, milyen Anglia vár ránk 2050-ben: egy alkalmazkodó, felkészült ország, vagy egy, amelyet részben elnyel a tenger.”