Milyen lesz az éghajlat a század második felében?
(2026 november)
Bevezetés
Mit mutatnak az ENSZ CMIP6 klímamodelljei a globális klímáról 2100-ban? Sarki albedó csökkenés miatti sarki és további globális felmelegedést jósolnak. Az északi sarkvidék (Arktisz) kétszer-háromszor gyorsabban melegszik, mint a globális átlag, ami a jégtakaró csökkenésével és az édesvíz óceánba áramlásával jár. Az óceán lassabban melegszik, a kontinensek belseje sokkal gyorsabban melegszik, mint az óceánok felszíne. Európában a hőségnapok és a trópusi éjszakák növekedését hozza magával. A vízkörforgás intenzívebbé válik, a melegebb atmoszféra több nedvességet tart meg, ami globálisan és regionálisan is a száraz területeken nagyobb szárazságot okoz (pl. a Földközi-tenger medencéjében), a csapadék intenzívebb lesz, pl. így felhőszakadások és az árvizek. Már a helyi felmelegedés, a talajvízszint-csökkenés és a hőségnapok száma 2026-ban túlmutatott még a CMIP6 modellek pesszimistább előrejelzésein is.
A vizsgált kérdés, hogy az Atlanti-óceán és Európa időjárását meghatározó AMOC áramlat intenzitása hogyan változik meg 2100-ig abban az optimista esetben, ha a globális hőmérséklet a század végéig csak 1 Celsius fokot nőne. Létezik pontos fizikai ENSZ-modell (CMIP6), mely szerint 51 % +/- 8 % -kal csökken az AMOC intenzitása 2100-ra reális esetben*.
A dolgozatban használt közelítő becslés alapja, hogy az arktiszi többéves jég mára elolvadt, és ma még évente annyi jég fagy meg, amennyi évente el is olvad.
2100-ban várhatóan kb. mai mennyiségnek csak a 70 %-a fog megfagyni (16 -17 km3). A század végéig kevesebb arktiszi jég fog megfagyni mint amennyi elolvad, ami mostantól egy elnyúló forduló pont (tipping point) az É-i félteke időjárásában.
Ezért fele annyi só fog kifagyni 2100-ben, mert a sarki jég sómentes ma is. A kifagyó só csökkenő mennyiségévél kb. lineárisan arányos az AMOC áramlat intenzitása, így az AMOC várható gyengülése is ≈ 50% -os. Persze az AMOC-lassulásért az édesvíz-beáramlás és a globális melegedés miatti sűrűségcsökkenés is felelős, a téli jégképződés intenzitása és a beáramló édesvíz aránya a döntő.
Kérdés: Ha az AMOC 50%-ot gyengül 2100-ig, akkor hogy alakul Európa időjárása?
Feltéve, hogy a globális hőmérséklet csak további egy Celsius fokot emelkedik 2100-ig, ha 2026-ban a globális emelkedés 1.5 C fok volt, Európa hőmérséklet emelkedése pedig 2.5 fok volt. Így 2100-ra 2,5 fokos globális és 4 fokos európai hőmérséklet emelkedést tételezünk fel, amiből az évente megfagyó jégmennyiség 30 %-os, és az AMOC-intenzitás 50%-os csökkenése következne.
Az arktiszi jégmennyiség szeptemberi minimumát már kevesebb mint 5 %-ban alkotja a többéves jég,
de az évente megfagyó jégmennyiség ma még állandó (Grönland északi partján, valamint a Kanadai-szigetvilágban)
1979 -től az Északi-sarkvidék már elveszítette a téli jégtérfogatának körülbelül az egyharmadát (kb. 30-33%-át), aminek fő oka, hogy a többéves, vastag (3-4 méteres) „őshonos” jég 95%-a eltűnt. A század végére (2100-ra), amikorra a terület ≈1 millió km²-rel csökken, a megmaradó területeken a jégvastagság 1 méter körüli szezonális jégre vékonyodik. A modellek szerint az áprilisi téli jégtérfogat 30 %-a eltűnik 2100-ra a műholdas mérések kezdetéhez (1979) viszonyítva. Továbbá a modellek szerint lineáris a függés: az AMOC 2100-ra 40 - 50%-kal fog gyengülni. Ma az É-i sarkon az évente megfagyó jégmennyiség nem változik: ami biztosítja a Dánia-vízesés és az AMOC közel állandó intenzitását!
(A kép forrása: https://www.arcticdeathspiral.org/)
Európa-szerte enyhe lehűlés, keményebb telek és a csapadékeloszlás megváltozása várható 2100-ig.
Az 1 °C-os globális átlaghőmérséklet-emelkedés miatt a globális felmelegedés hatásai kiegyenlítenék az AMOC gyengülése miatti lehűléssel. A két ellentétes hatás eredőjeként Európa nagy részén a lehűlés el is maradhat, de a szélsőséges időjárási jelenségek felerősödnek (Gemini válasz).
1. Hőmérsékleti anomáliák:
• Északnyugat-Európa és Skandinávia: a globális 1 °C-os melegedés részben kompenzálja az óceáni hőtranszport kiesését. A több fokos visszaesés helyett enyhe lehűlés várható, a terület még így is hűvösebb marad a globális átlagnál, mert itt jelentkezik a legerősebben az AMOC-lassulás hűtő hatása.
• Közép- és Kelet-Európa: A két hatás, a globális melegedés vs. AMOC-lehűlés kioltja egymást az átlaghőmérséklet tekintetében. A telek így nem válnak tartósan fagyossá és hóviharossá, sőt, a bázisidőszakhoz hasonlóan továbbra is változékonyak, enyhék maradhatnak. Ugyanakkor a melegedés miatt nő a légkör energiája, ami ritkább, de hirtelen betörő sarkvidéki "hidegbetöréseket" okoz.
• Dél-Európa: a globális felmelegedés felülírja az AMOC hatását. A Földközi-tenger térségében erőteljes nettó melegedés és elviselhetetlen forró nyarak várhatóak.
• Nyári időszakban a globális hőhullámok növekedése: a melegedő klíma miatt Közép- és Dél-Európában a nyarak aszályosak és forrók lesznek, a blokkoló anticiklonok pedig nem hűvös, hanem extrém forró, száraz időszakokat állandósítanak (v.ö. 2026). ak.
• Közép- és Kelet-Európa: A két hatás, a globális melegedés vs. AMOC-lehűlés kioltja egymást az átlaghőmérséklet tekintetében. A telek így nem válnak tartósan fagyossá és hóviharossá, sőt, a bázisidőszakhoz hasonlóan továbbra is változékonyak, enyhék maradhatnak. Ugyanakkor a melegedés miatt nő a légkör energiája, ami ritkább, de hirtelen betörő sarkvidéki "hidegbetöréseket" okoz.
• Dél-Európa: a globális felmelegedés felülírja az AMOC hatását. A Földközi-tenger térségében erőteljes nettó melegedés és elviselhetetlen forró nyarak várhatóak.
• Nyári időszakban a globális hőhullámok növekedése: a melegedő klíma miatt Közép- és Dél-Európában a nyarak aszályosak és forrók lesznek, a blokkoló anticiklonok pedig nem hűvös, hanem extrém forró, száraz időszakokat állandósítanak (v.ö. 2026). ak.
2. Csapadék és viharok, felerősödnek a szélsőségek
• A jet stream (futóáramlás) instabilitása: a melegedés miatt a sarkvidék gyorsabban melegszik (albedó csökkenés: a sarki amplifikáció), ami csökkentené a trópusok és a sarkok közti különbséget, de az AMOC miatti észak-atlanti lehűlés ezt helyileg kiegyenlíti. Az eredmény egy instabil, hullámzó jet stream, ami hirtelen időjárás-változásokat hoz (napok alatt nyárból a télbe és fordítva).
• Északi szárazság: Észak-Európa szárazodása megmarad, de a melegebb levegő több nedvességet képes megtartani, így a ritka csapadékesemények hevesebb felhőszakadások formájában zúdulnak le.
• Déli és Közép-Európai viharok: Közép- és Dél-Európában a viharok intenzitása tovább fokozódik. A melegebb globális légkör és a melegebb tengervíz (különösen a Földközi-tengeren) üzemanyagként szolgál a viharciklonoknak. A téli és őszi viharok pusztítóbb széllel és több csapadékkal érkeznek, mint az ENSZ alapforgatókönyvben.
• Északi szárazság: Észak-Európa szárazodása megmarad, de a melegebb levegő több nedvességet képes megtartani, így a ritka csapadékesemények hevesebb felhőszakadások formájában zúdulnak le.
• Déli és Közép-Európai viharok: Közép- és Dél-Európában a viharok intenzitása tovább fokozódik. A melegebb globális légkör és a melegebb tengervíz (különösen a Földközi-tengeren) üzemanyagként szolgál a viharciklonoknak. A téli és őszi viharok pusztítóbb széllel és több csapadékkal érkeznek, mint az ENSZ alapforgatókönyvben.
3. Regionális tengerszint-változás
• Atlanti partvidéken a helyzet tovább romlik. Az AMOC lassulása miatti dinamikus torlódás (20-50 cm) hozzáadódik a globális felmelegedés okozta általános tengerszint-emelkedéshez (ami a gleccserek olvadásából és a víz hőtágulásából adódik). Így Nyugat-Európa partjainál a tengerszint-emelkedés elérheti a 40-80 cm-t is, ami a felerősödő vihardagályokkal együtt katasztrofális partmenti árvizeket okozhat.
Összességében az 1 °C-os melegedés hatására Európa megmenekül a tartós, "jégkorszak szerű" lehűléstől, de száraz, kiszámíthatatlanabb, szélsőségesebb és pusztítóbb viharokkal terhelt éghajlati rendszerbe lép át.
Összességében az 1 °C-os melegedés hatására Európa megmenekül a tartós, "jégkorszak szerű" lehűléstől, de száraz, kiszámíthatatlanabb, szélsőségesebb és pusztítóbb viharokkal terhelt éghajlati rendszerbe lép át.
*Mit mutatnak a legfrissebb klímamodellek (pl. CMIP6) az AMOC összeomlási küszöbértékeiről?
A legfrissebb globális klímamodellek – elsősorban a CMIP6 (Coupled Model Intercomparison Project Phase 6), amely az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legutóbbi jelentéseit is megalapozza – a globális felmelegedés gyorsulását és a szélsőségek felerősödését vetítik előre (Gemini válasz).
Biztos az AMOC gyengülése, a vita az összeomlás időpontjában van, ezért a jó kérdés, hogy az összeomlásig mi történik?
• Általános gyengülés az összeomlásig: a CMIP6 modellek mindegyike szerint az AMOC „nagyon valószínűleg” gyengülni fog a 21. század végéig minden kibocsátási forgatókönyv mellett. Alacsony kibocsátás esetén a gyengülés -ami már 2026 ban is 10 és 15 % között van-átlagosan további ~24%, míg magas kibocsátás (fosszilis tüzelőanyagok intenzív használata) mellett 39–45% körüli csökkenés várható 2100-ig.
• Az 50%-os forgatókönyv a reális: a legújabb, finomított modellek (például a franciaországi University of Bordeaux vagy más európai egyetemek szimulációi) közel 50%-os gyengülést mutatnak a század végére, ha a kibocsátás nem stagnál, és nem fog.
• Összeomlási kockázatok: az IPCC korábban „közepes megbízhatósággal” jósolta, hogy hirtelen, teljes összeomlás nem várható 2100 előtt. Viszont a legújabb kutatások (pl. az utrechti egyetem szimulációi) már figyelmeztetnek: a grönlandi olvadékvíz és az óceáni sótartalom-változások miatt nem elhanyagolható az esélye egy 2100 előtti-körüli kritikus töréspontnak (tipping point).
• Összeomlási kockázatok: az IPCC korábban „közepes megbízhatósággal” jósolta, hogy hirtelen, teljes összeomlás nem várható 2100 előtt. Viszont a legújabb kutatások (pl. az utrechti egyetem szimulációi) már figyelmeztetnek: a grönlandi olvadékvíz és az óceáni sótartalom-változások miatt nem elhanyagolható az esélye egy 2100 előtti-körüli kritikus töréspontnak (tipping point).
**Milyen időjárás lesz 2050-ig?
• További gyors melegedés: Európa átlaghőmérséklete a globális átlagnál gyorsabban emelkedik. Magyarországon a nyári átlaghőmérséklet tovább nő, és emelkedik a hőségnapok (30 °C feletti) és a trópusi éjszakák (20 °C feletti minimum) száma.
• Aszályos nyarak és vízhiány: a nyarak hosszabbak, forróbbak és szárazabbak lesznek. A melegebb levegő miatt fokozódik a párolgás, ami tovább csökkenti a talajnedvességet és a felszíni vizek (pl. Balaton, Velencei-tó, folyók) vízszintjét.
• Szélsőséges csapadékeloszlás: a csapadék éves mennyisége nem feltétlenül csökken erősen, de az eloszlása szélsőségessé válik. A hosszú aszályos időszakokat hirtelen lezúduló, nagy intenzitású felhőszakadások és villámárvizek szakítják meg.
• Enyhébb, de szeszélyesebb telek lesznek. A tartós, kemény fagyok és a megmaradó hótakaró ritkább lesz. A poláris örvény (jet stream) instabilitása miatt bármikor előfordulhatnak hirtelen, rövid ideig tartó sarkvidéki hidegbetörések (akár tavasszal is, komoly fagykárokat okozva).
• Aszályos nyarak és vízhiány: a nyarak hosszabbak, forróbbak és szárazabbak lesznek. A melegebb levegő miatt fokozódik a párolgás, ami tovább csökkenti a talajnedvességet és a felszíni vizek (pl. Balaton, Velencei-tó, folyók) vízszintjét.
• Szélsőséges csapadékeloszlás: a csapadék éves mennyisége nem feltétlenül csökken erősen, de az eloszlása szélsőségessé válik. A hosszú aszályos időszakokat hirtelen lezúduló, nagy intenzitású felhőszakadások és villámárvizek szakítják meg.
• Enyhébb, de szeszélyesebb telek lesznek. A tartós, kemény fagyok és a megmaradó hótakaró ritkább lesz. A poláris örvény (jet stream) instabilitása miatt bármikor előfordulhatnak hirtelen, rövid ideig tartó sarkvidéki hidegbetörések (akár tavasszal is, komoly fagykárokat okozva).
Az Északi-sarkvidék (Arktisz) jegének olvadása 2050-re eléri a 25 %-ot
A nyári jég (szeptemberi minimum): a modellek szerint 2050 előtt (valószínűleg már a 2030-as vagy 2040-es években) az Északi-sarkvidék nyár végére jégmentessé válik, ami azt jelenti, hogy a jég kiterjedése 1 millió km² alá csökken, tehát a korábbi nyári jégtakaró több mint 85–90%-a elolvad (csak Grönland és a Kanadai-szigetvilág északi partjainál marad némi jég).
• Többéves vastag jég: Ennek már ma is több mint 95%-a eltűnt, így 2050-re szinte kizárólag csak az adott télen befagyott, vékony (1–1,5 méteres) szezonális jég marad.
• Téli jégtérfogat: télen továbbra is befagy a tenger nagy része, áprilisban van a maximuma, de a jég vékonyabb lesz. A mérések kezdete (1979) óta a téli jégtérfogat kb. 30%-a már eltűnt (ezt a sokéves jég olvadása okozta), 2050-re az éves veszteség várhatóan eléri a 25%-ot, a század végére pedig az 30%-ot.
• Téli jégtérfogat: télen továbbra is befagy a tenger nagy része, áprilisban van a maximuma, de a jég vékonyabb lesz. A mérések kezdete (1979) óta a téli jégtérfogat kb. 30%-a már eltűnt (ezt a sokéves jég olvadása okozta), 2050-re az éves veszteség várhatóan eléri a 25%-ot, a század végére pedig az 30%-ot.
Az AMOC (https://www.ipcc.ch/srocc?s=AMOC) gyengülése számottevő, az egyik legnagyobb bizonytalansági tényező Európa 2050-ig várható klímájában. Az IPCC hatodik értékelő jelentése szerint nagyon valószínű, hogy az áramlás tovább gyengül a 21. században, de a teljes összeomlást 2100 előtt még nem valószínű. Egy 2026-os, a Science Advances folyóiratban megjelent tanulmány szerint még mérsékelt kibocsátás mellett is 42–58 százalékkal gyengülhet az AMOC az évszázad végére. A felmelegedés miatt olvadó grönlandi jégtakaró és a Transpolár Áramlat, a megnövekedett csapadék sok édesvizet juttat az Észak-Atlanti-óceánba. Az édesvíz csökkenti a tengervíz sótartalmát és sűrűségét, így a víz nehezebben süllyed a mélybe, ami lefékezi a globális „szállítószalagot”.
Ha az AMOC jelentősen meggyengül akkor hidegebb telek lesznek Európában. Mivel a Golf-áramlatot is magában foglaló rendszer kevesebb trópusi hőt szállít északra, Észak- és Nyugat-Európában nemhogy enyhülnének, hanem lehűlnének a telek. Skandináviában és Nagy-Britanniában több fokos átlaghőmérséklet-csökkenés is bekövetkezhet.
Szélsőségesebb lenne magyarországi időjárás is, a Duna ismételten befagyna, és a nyarak továbbra is forrók maradnának.
A hideg északi és a forró déli légtömegek közötti nagy hőmérséklet különbség felerősítené a futóáramlást (jet stream), ami nagy viharokat és kiszámíthatatlan csapadékeloszlást eredményezne Európában.
A hideg északi és a forró déli légtömegek közötti nagy hőmérséklet különbség felerősítené a futóáramlást (jet stream), ami nagy viharokat és kiszámíthatatlan csapadékeloszlást eredményezne Európában.