HAJÓK TÖRTÉNETE: EGYIPTOMI SIVATAGI  HAJÓRONCSOK                   
 
 
                                                                                                                                                                                                      (2020 október)                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                      
 
ABSTRACT
Közel ötezer év alatt elporladtak, de Khufu (Kheopsz, i.e. 2570 körül) fáraó hajóját rekonstruálták és kiállították, bemutatjuk. Több mint három tucat hajót találtak az egyiptomi sivatagokban a fáraók mellé temetve, ezek a történelem első fahajói. Haszehemui fáraó (kb. i.e. 2700-i.e.2680 Abydos-i sírjának közelében 12 tamariszkusfa hajót, pontosabban vakolt vályogtéglákkal falazott, hajóalakú üregeket találtak törmelék faanyaggal (https://en.wikipedia.org/wiki/Abydos_boats). A hajókat fehérre festették és a jelvényhordó oszlop valószínűleg cédrusfából jészült. Lényeges felismerés, hogy Haszehemui fáraó idejéből (i.e. 2680 körül) találtak bübloszi cédrusfát. Az Abydos-i (14 hajó, i.e. 2900-s évektől), Saqqara-i (6 hajó i.e. 3000 körül) és Helwan-i (19 hajó) temetőkben összesen kb. három tucat hajót találtak, a sivatagokban elásva. (Az utóbbi kettő Memphisz közelében feküdt a Nílus két ellentétes partján. Helwanban volt a piramisok burkoló köveinek bányája, a K-i parton Turaban.) A Saqqarában talált sivatagi hajók legkorábbiak: kb. 3100-2980 között temették el őket, de nem érhető el róluk információ. Részletes leírások az abüdoszi hajókról és a Kheopsz fáraó (i.e. 2570 körül) kisebb csodának számító temetési hajójáról találhatóak. A legkorábbi hajókat a fáraókkal temették el, nem kapcsolódik hozzájuk még Ré napkultusza, csak Dzsószer idejétől (i.e. 2650). / The ships have been decaying for nearly five thousand years, but the ship of Pharaoh Khufu (Khufu, c. 2570 BC) has been reconstructed and is on display. Over three dozen ships have been found buried alongside the pharaohs in the Egyptian deserts, the first wooden ships in history. Pharaoh Hashemu (c. 2700 BC-2680 BC) ), 12 tamarisk-wooden ships, or more precisely, ship-shaped cavities with debris wood, were found near the tomb of Abydos (14 ships, B.C. 2900s), Saqqara (6 ships circa 3000 BC) and Helwan (19 ships) cemeteries have yielded a total of about three dozen ships buried in the deserts. (The latter two were located near Memphis on two opposite banks of the Nile. The desert ships found at Saqqara are the earliest: they were buried between c. 3100-2980, but no information is available. There are detailed descriptions of the Abydos ships and of the smaller miracle burial ship of Pharaoh Hufu (c. 2570 BC). The earliest ships buried with the pharaohs are not yet associated with the sun cult of Ra, only from the time of Djoser (2650 BC).
 
 
BEVEZETÉS
Az ősi Egyiptom legnevezetesebb régészeti felfedezéseit (https://en.wikipedia.org/wiki/Egypt%27s_Ten_Greatest_Discoveries) rangsorolták: első a sivatagi homokban, Gizah-ban eltemetett  Kheopsz (Khufu) temetési evezős hajó, az asszuáni kőfejtőben talált obeliszk és a harmadik a Kheopsz fáraó (i.e. 2589-2566) Nagy Piramisa.
 
Maquette barque khéops
 
Több mint 43 méter hosszú Kheopsz Napbárkája,
modell a kb. i.e. 2566-ból származó hajóról (4)
 
Assuan 07
 
I.e 1500 körüli, több mint 40 méteres és 1000 tonna súlyú, félbe hagyott asszuáni obeliszk (4)


Giant stone trans. barge

obelisc barge3

Több hosszanti merevítőköteles, 300 T-s asszuáni gránit obeliszkeket szállító Nílus-i dereglye kölönlegesség  i.e. 1500 körül, sok hajó vontatta (5)

 
piramis út templom kikötő
Gizah-i piramisok (4)

Gíza

Gizai piramisok, szép fantázia rajz. A kikötőbe vezető, egy helyen 40 m magas út, is egy építészeti csoda volt. 

A  Hafré (Kefren, fia Menkaure,  i.e. 2558-2532) Völgytemploma mellette van a Szfinx (azaz "Hafré  képmása"), B Hafré útja,  C Hafré Nap Temploma, (Felül Keopsz -Khufu, Kefren apja-  piramisánál hasonló a tagozódás), D Menkauré piramisa, itt is volt Nap templom, kikötői út és egy Völgytemplom.(4)

khufu branch of nile r 1
A gizai piramisoknak saját kikötőik voltak (https://phys.org/news/2022-08-khufu-nile-river-giza-stones.html)
  
Több mint három tucat hajót találtak a sivatagokban eltemetve, ezek a történelem első fahajói, temetési hajók, később a Napkultusz idején már Napbárkák (https://en.wikipedia.org/wiki/Ancient_Egyptian_solar_ships). Az i.e. 3000 utáni évekből Ménész, Hor-Aha fáraók idejéből találták az első fahajókat D-n, az első főváros közelében, Abydosban (https://en.wikipedia.org/wiki/Abydos_boats). Itt az uralkodókkal csak egy-két évszázadig temettek együtt hajókat, mert az É-i fővárost, Memphiszt, kb. i.e. 3000-ben alapította Ménész fáraó, és i.e. 3000 után Memphisz környékén temették el a temetési hajókat. Így az abydoszi hajótemetések időben, térben is jól behatárolhatóak. A hajókból néhány gerenda maradt meg, a faanyaguk elporladt, a nádból, kötélből készült részeket pedig nádevő hangyák megették, ezért majdnem üres bárka alakú gödröket találtak nagy számban. A hajók színe fehér volt: a fehér színt (Felső-Egyiptomi koronájának színét) mészkőpor és gipszpor (alabástrom por) egyenlő arányú keverékéből állították elő. Az Abydos-i hajók építésének eszközeit, célját és anyagait tárgyaljuk, a vizsgálat módja az internetes források összevetése volt.

Először talán Narmer fáraó - Ménész, Hor-Aha néven is, i.e. 3100 után-, egyesítette Egyiptomot, az egyesítés sok száz éves folyamat volt. Hórusz - a Sólyom isten kultusza volt a jellemző az első fővárosban, a fáraók előtti Nehenben, a képírás is itt és ekkor alakul át hangjelölő írássá. A vallási háborúként megjelenő egyesítés oka a gabonatarmelő Faiyum-mélyföld volt. Haszehemui (legyőzte az északiakat, 47000 halott volt, egy vallási színezetű háborúban) és Dzsószer fáraók idejére, az i.e. 2600-s évekre az egyesítési folyamat befejeződött.

Faiyumról kitérő: a Nílus feltöltötte a Moeris tavat (https://en.wikipedia.org/wiki/Lake_Moeris), amit Narmer (Menes) fáraóval kapcsolatban említenek először, i.e. 3000- körül. Faiyum legelős-mocsaras állattenyésztésre alkalmas vidék volt, nagy terület. (A Nílus minden áradásnál 1-2- mm-el megemelte a két oldalán a partot, kivállasodás-nak nevezik a folyamatot. A vállak növekedése évről  évre csökkentette az árvíz nagyságát és ezzel a gabonatermést. A vállak ellen is csatornákkal védekeztek, melyek megtartották a vizet.) A Memphisz fallal körülvett erőd-város volt, neve egyiptomiak nyelvén Fehér Fal, gátakkal is védték a Nílus áradásaitól. Az első mészkő (bazaltbányába vezető), sokáig egyetlen és első, kőutat a világon Faiyumban építették, több mint öt évezrede. É-i részén Memphiszt Ménész alapította, gátakkal védte-, a földeket csatornákkal megművelhetővé tette. A Nílusnak akkoriban két ága volt, a bal oldali ág mára kiszáradt, a két ág környékén csatornázható és sok mocsaras terület volt, később értékes termőfölddé vált.

  • NÍLUSs

     Az Ókorban még két további Nílus-ág volt, az egyik a Ny-i mélyedésbe (ma sivatag, https://hu.wikipedia.org/wiki/Kattara-m%C3%A9lyf%C3%B6ld), a másik a Faiyum depresszióba ömlött. Legelős-mocsaras vidék volt a csatornázás előtt. (4)  

  • Haszehemui fáraóval kacsolatos emlékek: sírja mellett 12 darab bárkagödröt találtak (Khasekhemwyan, kb. i.e. 2700-i.e.2680, https://hu.wikipedia.org/wiki/Haszehemui, felesége valószínűleg Dzsószer anyja, a későbbi korok a III. dinasztia ősanyját tisztelték benne). Tamariszkuszfából építették a temetési hajókat.  Hor-Aha fáraó hajóinak gondolták korábban Haszehemui 12 hajóját, mert a két sír között vannak a hajógödrök. 

  • Létezik cédrusfa lelet Haszehemui idejéből. A kutatók bizonytalanok abban, hogy épített-e cédrusfából temetési hajókat?
  • Nehenben volt az első főváros, erődöket épít Nekhemben és Abüdoszban is. Szakkarában is építkezik, első kőfal-építmény (sírja Abüdoszban van, gazdag leletekkel, https://egyptsites.wordpress.com/2009/02/12/abydos-desert-sites/), addig napon égetett vályogtéglából építkeztek, Abüdoszban hatalmas kősír épült számára (az 5. sír az abüdoszi nekropoliszban), mely trapéz alaprajzú, 70 méter hosszú, szélessége északon 17, délen 10 méter, 58 szoba található benne. A legrégibb kőművesmunkák egyike, bányászott mészkőből készült. Megtalálták a király aranyból és barna kalcedonból készült jogarát, számos kőedényt, továbbá kovakőből készült eszközök, rézeszközök (nem szerszámok!), rézedények, kőedények, mázzal bevont tárgyak, karneolgyöngyök, kosarak és pecsétek is előkerültek,
  • Az első fáraó, aki saját magáról szobrot készíttetett,
  • Haszemui fáraó  kovakő kése: 
  • Flint knife. Second Dynasty about 2700 BC. From the tomb of Khasekhemwy Abydos. Given by the Egypt Exploration Fund 1901. EA 68775 British Museum

    Kovakőkés pengéje i.e. 2700-ból: Abydosból, KhasekhemwyanHaszehemuihu fáraó sírjából (British Múzeum,  EA 68775)

  • LimestoneVesselWithGoldCoverFromTombOfKhasekhemwy1 BritishMuseum
  • Kőedény aranyfedéllel Haszehemuihu (az első kőből épült) Abydos-i sírjából (4)
  •  
    1Map of Egypt2.svg
  •  
  • Haszehemui fáraó  (Khasekhemwyan, kb. i.e. 2700-i.e.2680) Abydos-i sírja Gizatól messze, kb 600-re D-n (4)
Djóser

 Az első piramis: Dzsószer nekropoliszának távlati képe (nem találtak eltemetett hajót Dzsószer idejéből) Memphisz közelében, (4)

Dzsószer fáraó (i.e. 2668 – i.e. 2649) "az egyiptomi Óbirodalom III. Dinasztiájának fáraója, az első piramisépítő fáraó. Haszehemui utódja volt Dzsószer, az egyiptológia Dzsószert tartja az Óbirodalom olyan első királyának, aki magát Ré napistennel azonosította. Sírkerülete templom-komplexum. A kőszállító rövidpalánkos akáciafából készült hajókért, a libanoni cédrusfa szállításáért főembere, a később istenként tisztelt Imhotep volt a felelős. Imhotep tervezte Dzsószer fáraó temetkezési kerületét Szakkarában, illetve magát a lépcsőzetes formájú piramist is, ahová Dzsószert temették. A piramisban találtak kék fajanszüveg csempéket. A piramiskörzet, amit hatalmas, 8 méter magas fal vesz körül, számos építményt tartalmaz." 

 

ABYDOS-I HAJÓK

Abydos hajók

http://xoomer.virgilio.it/francescoraf/hesyra/news.htm

Haszehemui fáraó (kb. i.e. 2700-i.e.2680volt az utolsó fáraó, akit Abydos-ban eltemettek, a sírjának közelében 12 hajót, pontosabban vakolt vályogtéglákkal falazott, hajóalakú üreget (https://en.wikipedia.org/wiki/Abydos_boats) találtak fehérre festett törmelék faanyaggalaz Abydos-i,(14 hajó, i.e. 2900-s évektől), Saqqara-i (6 hajó i.e. 3000 körül) és Helwan-i (19 hajó) temetőkben összesen kb. három tucat hajót. (Az utóbbi kettő Memphisz közelében feküdt a Nílus két partján,egymással szemben, Helwanban (https://en.wikipedia.org/wiki/Diary_of_Merer,   https://en.wikipedia.org/wiki/Tura,_Egyptvolt a piramisok burkoló köveinek bányája a K-i parton.) A Saqqarában talált sivatagi hajók korábbiak: kb. 3100-2980 között temették el őket.


First Dynasty Royal Boat4 copy

 Királyi bárkamodell az I. Dinasztia idejéből (https://warther.org/Carvings.php)

A temetési ceremónia része volt, hogy kivitték a sivatagba a vállaikon a bárkát:

amunbarkredchapel

Falikép a fáraó temetéséről i.e. 1450 körül (4)

 

I.e. 2700 előtt a sólyomkultusz volt jellemző Egyiptomban. Az irodalomban az első fahajókat, az I. Dinasztia fáraóinak evezős bárkáit a Napkultusz ceremoniális, temetéssel kapcsolatos elődjeinek tartják. Vannak kutatók, akik úgy gondolják, hogy a temetési hajókat csak ceremóniáknál használták, nem is tették vízre a hajókat. Dzsószer fáraó idejéig a sólyomkultusz volt a jellemzőbb, ami nehezen kapcsolható a hajókhoz (máshol a szekerek voltak a temetés ceremoniális részei), így arra a következtetésre jutottunk, hogy az I. Dinasztia fáraóinak a korábbi utazásaikra használt evezős bárkáit temették el a fáraók mellé, nyilván ünnepélyes keretek között. A Nílus volt a nagy "országút", amit szállításra, közlekedésre, halászatra, utazásokra, felvonulások alkalmával is használtak. Továbbá az első fahajókat nagy becsben tartották, a nádhajókat még legalább két-három évezredig használták. 

A fenékpalánkos fahajók -hajógerinc, vagy keel, fenékgerenda nélkül-  építésének módját a bútorok és a koporsók készítésének hagyományos módjáról másolták. A 7-9 cm vastag deszkák, palánkok éleinél L alakú lyukakat fúrtak (kb 7 cm hosszú és 1.9 cm átmérővel) és kötelekkel, továbbá csapokkal erősítették össze az alkatrészeket, e módszerrel épített hajókat "varrott" hajóknak nevezik. Szegelés nélkül csapoltak. Nagyon sokáig fennmaradt a varrott módszer, az 1900-as években Szentpétervárot még építettek varrott hajókat. A csapoknak volt egyoldalú változata is, amikor a palánk meghosszabbításából alakították ki. Az egyiptomiak sok és erős íves kereszttartót építettek be, de nem a hajó teljes keresztmetszetében. Két-három nagy kormányevezőt építettek a hajó végén lévő emelvényre. A hajók alakja a nádhajók alakját utánozta. A palánkok közötti réseket nádtörmelékkel, alfafűvel szigetelték szivárgás ellen a palánkok között. A megmunkálás kovakőből készült szerszámokkal, pl. a palánkok alakítása hasítással és kovakő fűrésszel történt. A rezet ismerték, de a szerszámok készítéséhez puha a réz, a bronz eszközöket pedig - és kereket, a keelt, a függőleges szövőszéket- a hükszoszok ismertetik meg az egyiptomiakkal az i.e. 1600-s években. Egy réz baltafejet (valószínűleg harci balta) találtak Dzsószer fáraó sírjában, a réz eredete valószínűleg D-n, buheni rézolvasztóban (https://en.wikipedia.org/wiki/Buhenkeresendő. 

egyiptomi hajóépítés

Kovakőfűrész (alsó kép, középen, egyiptomi találmány), hántoló balta, véső (4)

E fürész.jpg

A műveletek balról jobbra: fűrészelés, vésés, fűrészelés, simítás, fúrás rézszerszám nélkül (4)

 

Fűrészel kovakő

Palánk fűrészelése (4) 

Flint saw1

Kovakő fűrészpenge, több részes is volt (Wikipedia)

famuves a famuves szakma keziszerszaminak tortenete1

Famegmunkáló balta (4)

furo 2000972 1725

Ancient Egypt rope manufacture

Kötelek sodrása pászmákból (4)

A hajók szélessége 2-3.5 méter között volt, hosszúságuk átlagosan 23-25 méter, mélységük 70 cm körül volt. Hosszú, vékony, hajlított orr- és farrésszel, fedélzettel építették a hajókat, fehérre színezték. A fa anyaga tamariszkusz fa volt, a jelvénytartó rúd készült libanoni cédrusból. A tamariszkusz fából, ami alacsony, görbe, nem egyenes szálú fa, két- három méteres palánkokat lehet készíteni. A néhány száz évvel későbbi és a cédrusfából épített temetési hajók alapján tudni lehet, hogy két, alul három hosszú fenékpalánk összevarrásával kezdődött a hajók építése. Nem mindig voltak merőlegesek, párhuzamosak a palánkok. A két fenékpalánk palánkonként több darabból történő kialakítása, toldása meggyengíti a szerkezetet, találtak pl. elcsavarodott hajókat, mert nem építettek hossztartókat a palánkokra. Cédrusfa tetőgerenda maradványok az i.e. 3000 előtti századokból is ismertek Egyiptomban. Kheopsz fáraó idején, i.e. 2560 körül már cédrusfából építették a Naphajókat. A cédrusok szállítása a libanoni Bybloszból történt, ahol már korán egyiptomi telepet létesítettek, katonai védelemmel, pl. i.e. 2680-ból találtak Haszemui fáraó nevével korsót (6. 20.o., 27.o.) Bübloszban. Byblosz a Nílus-deltától 5-600 km-re fekszik. Az egyiptomiak vágták ki a fákat, (egy bronzbaltát találtak az i.e 2000 körüli időből), a helyiek szállították a partra. A cédruserdők 1500 méter magasan kezdődnek. Egy nagyobb cédrusrönk súlya elérte az egy tonnát, harminc ember kellett az erdőből történő kivonszolásához. Egy-egy szállítmány megszervezése expedíció szervezését jelentette. A temetési hajók tengeri utazásra alkalmatlanok, nem kellő szilárdságú hajók voltak, nádhajókkal történt a szállítás, a nádhajók mellé kötve szállíthatták a rönköket. Egyiptomban nagyon kevés volt az épületfának, tetőgerendákként használták a cédrusrönköket.   

A palánkok illesztése jól megfigyelhető egy későbbi, i..e. 1900 körüli Dashur-i, Memphisz közelében talált 10 méteres hajón (5 másikat is találtak, az egyik 18 méteres): 

1850Bc Dashur Barque photo2 sesostris3

I.e. 1900 körüli Dashurban, Memphisz közelében talált evezős bárka (4)

fenékpalánkos dashur outline dahshur boats

A szabálytalan alakú palánkok illesztése a dashuri hajón (4)

 

dashur4 fecskefarkú

Fecskefarkú csap, toldásnál is használták (4)

Két kormányevezője volt és erős keresztgerendákkal építették, volt fedélzete is. A talpgerenda két helyen is toldott, fecskefarkú csapokkal, ez az ábrából nem derül ki. Egy jobban értékelhető rekonstrukció az illesztésről:

reconstruction of a section of the lisht vessels planking pattern after Ward Sacred Q320

Palánkok illesztése abüdoszi hajón Ward nyomán (5) 

Látható, hogy a hasítás és a fűrész használata mellett, a hajóépítést faragás és csiszolás jelentette. 

 

KHUFU NAPBÁRKÁJA

Kheopsz (Khufu, Hufu, i.e. 2589-2566) fáraó az egyik legismertebb fáraó, ő építette a Nagy piramist, ami mellett öt hajógödröt találtak, két hajót jó állapotban, az egyiket már rekonstruálták 10 év alatt, megtekinthető a piramis melletti épületben (https://en.wikipedia.org/wiki/Giza_Solar_boat_museum), egy másikat 2021-ben fognak bemutatni a Kairói Régészeti Múzeumban. Khufu után majd az i.e. 2300-as évekből találnak ismét eltemetett hajókat, de sok hajóábrázolás és hajómodell került elő.

Az alábbi kép szerinti, szétszedett állapotban találták meg a Hufu hajót egy jól fedett hajógödörben:

 

khufuboatinpit16

Khufu (i.e. 2566) temetési hajója 1224 darabból áll, az alkatrészeit hieroglif jelekkel összejelölve találták meg a piramisa mellett (https://en.wikipedia.org/wiki/Khufu_ship)

KUFU napbarka

Hufu fáraó Napbárkája i..e.2566-ból. "Varrott”, fenékpalánkos, csapokkal épített evezős bárka: ez a hajóépítési módszer jellemző a Mediterráneumban i.e. 3000-től (https://en.wikipedia.org/wiki/Khufu_ship)

A hajó méretei: 43.6 m hosszú, 5.9 m széles, libanoni cédrusfából épített keel nélküli evezős, karvel palánkos, varrott, csapos és fenékpalánkos bárka. Építése a  cédrus fenékpalánkok papirusznádból (Halfah fű) kötelekkel és csapokkal történő összeerősítésével és a hajótest kisebb palánkjainak hozzá erősítésével kezdődött. A csapokat nem szegelték vagy ragasztották. Funkciójával kapcsolatban nincs teljes egyetértés: lehet, hogy korábban a fáraók utazó hajóit temették a piramisok mellé vagy később csak a túlvilági utazásokhoz szánták. A Níluson történő hajózásra alkalmas volt, ami a részletekbe menően gondosan történt építésből következik, másrészt egy fáraó-Napisten hajóját a korban ismert csúcstechnológiával készítették el. Hufu fiának a címe már a "Napisten fia" volt. (2)

Khufu rajz

                                                                                                                                                                        Khufu (i.e. 2566) temetési hajója (https://en.wikipedia.org/wiki/Khufu_ship)

 

HUFU ritka

Khufu (i.e. 2566) temetési hajójának oldalnézete (4)

 

f89ed976 cdeb 357e 8dd2 a7699d22f7d9

A fenékpalánkok végei az első fémtartónál láthatóak (https://en.wikipedia.org/wiki/Khufu_ship)

 

Khufu építése 1

 

1. kötelekkel összeerősített kereszttartók, iszkába lécek, 2. Tattőke, 3. Felépítmény, 4. Fedélzet, 5. naptető, 6. Kormányevezők

Khufu tőkék

 

                                                                                                                                       Az orr-és tattőkék felerősítésének módja (4)

pharaohs boat

                                                                                                                                               Fantáziakép a hajó "varrásáról" (4)

Részletek1

Részletek2

A keresztgerendák és a hajó fedélzete (4)

Sok kutató úgy gondolja, hogy a fedélzet szélén látható rés - a belső hullámtörő előtt- a felépítmény hűtését szolgálta, de valószínűleg más célból építették: a hajók még nagyon sokáig szivárogtak és naponta kihúzták a hajókat száradni. A korabeli memphiszi kikötőben sólyákon építették a hajókat, de a naponta használt hajókat a tároláshoz homokos partokra vontatták. A palánkok között nádtörmelékkel tömítették a réseket és kérdéses, hogy mikortól használtak a tömítéshez zsinórt? A korabeli fahajók nem süllyedtek el. A felvonulásokon talán megteltek a hajók lassan vízzel. merték a vizet. 

Khufu fáraó kikötőt is épített: Wadi al-Jarf-ban, (https://en.wikipedia.org/wiki/Wadi_al-Jarf) ,119 km-re Szueztől délre, ez az első Vörös-tengeri kikötő, Ain Sukhna-tól (https://en.wikipedia.org/wiki/Ain_Sokhna) D-re az alábbi térképen:

                                               qusair MERSA

Kőhorgonyokat, tárolóedényeket, továbbá az első papiruszt és fa töredékeket. Az edényekre vörös tintával írták rá a tulajdonosok neveit. Az egyik papirusz a Nagy piramis építésének egyik hivatalnokával kapcsolatos (the diary of Merer). Kőbe vésve Khufu nevét is megtalálták. Az itt talált papiruszok az első ismert papiruszok. Khufu fáraó sok bányát nyittatott, ilyen volt a Sínai-félszigeti türkízbányája, ahol megtalálták a nevét. Nem sikerült belátni, hogy a  Vörös-tengeri Punt országába (a mai Eritrea területére) indított-e expedíciót, bár közvetett bizonyítékok vannak. Lehet tudni, hogy volt egy punti rabszolgája, továbbá egy punti aranylelet, és hogy volt tengeri hajója egy expedícióhoz. A Sinai-félszigetre türkizért szervezett expedíciók raktárai Wadi al-Jarfban voltak. Találtak vörös tintával írt hajóneveket, törött evezőket, kötél darabokat, hosszú libanoni cédrusgerendákat, Hufu neve kőbe vésett nevét megtalálták. Nincs rá közvetlen bizonyíték, hogy már i.e. 2560 körül indult volna innen expedíció Puntba és feltételezik, hogy szétszedve szállították ide a hajókat Memphiszből, a hajóépítő műhelyből.

I.e. 2640-s évektől a kereskedelmi teherhajók rövid, 105 centiméteres mézga tartalmú akácia (Acacia senegal, A. seyal) -esetleg platán ((Platanus orientalis), tamariszkusz- palánkokból készültek. A palánkok akácia anyaga mézgás mint a cédrus, közepesen kemény, meglehetősen szilárd és szívós, könnyen megmunkálható, fűrészelhető, gyalulható, jól faragható, esztergálható, hámozható és hasítható, és gőzöléssel vörösesbarna színű, jól hajlítható lesz.

Az akácia fa  mézgatartalmú, mint a cédrusfa. Nedvéből vízben nehezen oldódó ragasztót készítettek i.e. 2000-től.  A tömítéseket minden nap javították. A tengerhajózásra is alkalmas nílusi kőszállító "kerek", 105 centiméteres rövidpalánkos akáciafa fahajókat Imhotep, Dzsószer fáraó piramisának építésze, Imhotep tervezte és építette i.e. 2650 körül, a piramis fedőköveinek Helwanból, Tura-ból ( https://en.wikipedia.org/wiki/Tura,_Egypta Níluson történő átszállításához ( https://en.wikipedia.org/wiki/Tura,_Egypt. A Dzsószer lépcsős piramis az első épített piramis, egy emeletesen bővített masztaba. 

Punt Pharaoh Sahure

Sahúré (I.e.2492-2475) fáraó Punt-i tengerjáró kereskedelmi rövidpalánkos fahajójának modellje, lehajtható "A" alakú árboccal, 2x3 kormányevezővel, hosszanti merevítő kötéllel (https://warther.org/CarvingsDetail.php?36

Snefru fáraó piramisában találták meg a kőszállító, tengerjáró rövidpalánkos fahajók első képét:

Egyptian Museum Cairo . Location 93. SNEFRU 2600BC  

A Kairó-i Múzeum hajóképe: Snefru fáraó (Kheopsz, i.e. 2589-2566, apja) sírjából, Tura-i kőszállító evezős-vitorlás, "A" alakú árboccal, naptetővel i.e. 2600 körül (4)

 

 

IRODALOMJEGYZÉK

(1) ROAF, Michael: A Mezopotámiai Világ Atlasza, Helikon, Budapest, 1998.
(2) Kákosy, László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Ozirisz Kiadó, Budapest, 2005.
(3) Marjai, Imre - Pataky, Dénes: A hajó története. Corvina, 1973.
      ill. Marjai, Imre: Nagy hajóskönyv. Móra Ferenc Könyvkiadó, 1981. ISBN 963 11 5573 0
 (4) WIKIPÉDIA, a képek eredetét nem midig sikerült utólag kideríteni, az INTERNET-s kutatás egyik tulajdonsága, hogy nagy és összegyűjtött, összeolvasott agyag mennyiségileg kis része egy dolgozat és          utólag gyakran nem sikerül kideríteni a képek, térképek eredetét, mert kép WEB címmel nem, csak egy szűk karakterkészlet menthető, amúgy érthetően.
 (5) Cheryl A. Ward.: Ancient Egyptian Ships and Boats, The University Museum, University of Pennsylvania, Philadephia 2000.  ISBN 0-7872-7182-9 .
 (6) KLENGEL, Horst: Az ókori Szíria történelme és kultúrája, Gondolat, 1977. ISBN 963 280 367 1