HAJÓK TÖRTÉNETE: A PIRAMISOK NÍLUSI KIKÖTŐI
 
 
 
(2023 október)
ABSTRACT
A gízai Nagy piramis Hufu – görögül Kheopsz, i. e. 2580-2530 – emlékére épült.  Találtak egy papiruszt, melyen a Ra-si-Hufu kikötőt említik; ami a Nagy piramis nílusi kikötőjének a neve.  A kikötőbe érkezett a piramisépítéshez szükséges kő a Tura-i bányából, a Nílus másik partjáról. Van bizonyíték arra, hogy egy másik, a Hafré piramisnál is építettek egy kikötőt, a Szfinx templomának közelében. Valószínűsíteni lehet, hogy a harmadik, Menkauré piramisnak is volt kikötője. A kikötők a kövek, az építéshez szükséges anyagok, munkások szállítására szolgáltak, ezért olyan régi építmények mint a piramisok. Az első, a Dzsószer (i,.e. 2668 - -2649) piramis is a Nílus folyó közelében épült, ezért már Dzsószer idején kellett kőszállító hajókat építeniük, akáciafából, készítették a hajókat. // THE NILE PORTS OF THE PYRAMIDS: The Great Pyramid of Giza was built to commemorate the ancient imperial pharaoh Hufu - in Greek, Kheops, 2580-2530 BC. A papyrus has been found which mentions the port of Ra-si-Hufu, the name of the Nile port of the Great Pyramid. The stone needed to build the pyramid came to the port from the quarry at Tura, on the other side of the Nile. There is evidence that a port was also built at another pyramid, Hafré, near the temple of the Sphinx.  At the time of the construction of the pyramids, around 2600 BC, the Valley Temple was still the site of the Ark Sanctuary.  
 
 
 
BEVEZETÉS
2013-ban Hufu ókori Vörös-tengeri kikötőjében találtak egy papiruszt, amely egy Merer nevű munkafelügyelő több hónapjáról számol be. A munkafelügyelő egy nagyobb piramisépítő csapatot irányított, akik a több mint két tonnás köveket Turából szállították. Említ egy adminisztratív központot, amely Anhhaf vezír -Hufu testvére volt- irányítása alatt állt. Ennek alapján Anhhaf vezir (https://hu.wikipedia.org/wiki/Anhhaf) volt az építkezés vezetője, tevékenysége Hufu 27. uralkodási éve körülire tehető. A gízai nagy piramis az óbirodalmi fáraó, Hufu – görögül Kheopsz – emlékére épült, időszámítás előtt 2580-2530 közt. A mára 138 méteres épület a legnagyobb az egyiptomi piramisok köztA piramisok helyének olyan területet választottak, ahol az épület védve volt az áradástól, és az alapkőzet elbírta a piramis tömegét. A piramisok más épületei ezért a Nílus-völgyet kísérő nyugati platón találhatóak, csak a völgytemplom és a feljáróút nyúlt le az ártérig.
Az építkezés már a befejezéséhez közeledett, mert említik, hogy ebben az időben érkezett a piramis borítására használt turai mészkő. A papiruszon Anhhafot Ra-si-Hufu  kikötő felügyelőjeként is említik; utóbbi a gízai nílusi kikötő neve a Hufu piramisnál, ahová a piramisépítéshez szükséges fehér mészkő érkezett a Tura-i bányából.
 
 
2202530119fig01
 
 
A Kufu kikötő térképe, amit a Merer papirusz említ (https://www.pnas.org/doi/10.1073/pnas.2202530119)
 
 
A piramisokhoz völgytemlomokat építettek, a templomok a nílusi kikötőkben álltak. A völgytemplomokban valamely isten, vagy a fáraó szobrát szállító bárkának termet építettek a belső Szentély előtt, de néha magában a Szentélyben tárolták a hordozható súlyú szent bárkát. A piramisok építésének korában, már i.e. 2600 körül a Völgytemplomban volt a Bárkaszentélyek helye (https://bencsik.rs3.hu/a-sarki-jeg-a-2020-as-evekben/196-okori-egyiptomi-barkaszentelyek.html).
 
 
BÁRKA JÓ2 edfu
 
Az Edfu-i temlom Bárkaszentélye hordozható bárkával és az istenszobor házikóval 
 
 
  
Barque Philae
 
A Philae-i temlom faliképén látható bárka (Bal alsó sarokban láthatóak a bárkahordók) 
 
 
 
image126
 
A hordozható bárka építménye hagyományosan ismétlődik, 4x5 ember vitte
 
 
A kutatás módja az internetes keresés volt, célja az ismeretterjesztés. A Völgytemplomokat 400-600 méter hosszú, széles megemelt és emelkedő, néhol 40 m magas út kötötte össze piramisokkal. Ezeken a rámpákon vonszolták fel a nehéz építőköveket a piramisokhoz. A Völgytemplomokat feltehetően időnként valamennyire elöntötte az évente változó, 1-7m magas árvíz. 
 
 
 
800px Giza pyramid complex map.svg
 
 
A gízai piramisok (https://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%ADzai_piramisok#/media/F%C3%A1jl:Giza_pyramid_complex_(map).svg)
 
 
 
 
 
1600px Giza Plateau Sphinx panorama
 
Panorámakép a gízai platóról (https://hu.wikipedia.org/wiki/Hafr%C3%A9-piramis)
 
A MERER NAPLÓ
A napló szerint a munkálatokat Anhhaf vezír, Kheopsz testvére felügyelte. Az ő sok címe közül az egyik, a napló szerint: "A király minden munkájának főnöke". Hafré (Kefren fáraó) Sznofru fáraó fia, Hufu testvére, Anhhaf vezír Hafré uralma alatt szolgált vezírként. Részt vett a gízai nagy piramis építésében, és valószínűleg a Nagy Szfinxében is. A Szfinxhez tartozott egy Völgytemplom is, és a templom bejáratánál találták meg azokat a leejtős rámpákat, amelyek a Hafré piramis nílusi kikötőjébe vezettek. Még nem bizonyított, de valószínűsíthető, hogy volt egy harmadik kikötő is a piramisoknál, Menkaure piramis kikötőjét még nem találták meg.
 
Kahfre valley sphinx.svg
 
Hafré (Kefren fáraó) völgytemplomának és a szfinx alaprajza, a templom előtti két meredek kikötői rámpával (http://www.mebt.hu/radioadas/130906-thotmesz-muveszeti-muhely-hafre-piramisa)
 
 
A Merer naplót hieroglifákkal írták papiruszra, a szerzője egy Merer nevű munkafelügyelő volt, aki egy nagyjából negyvenfős férfiből álló csapatot vezetett. A 2013-ban, a Vörös-tenger Wadi al-Jarf nevű kikötőben (kb. 600 km-re a Nílustól) megtalált napló nagyjából 4500 éves, így ez a legrégebbi papirusz, amit valaha Egyiptomban találtak. A napló feljegyzései az építkezés néhány hónapos periódusát dokumentálják: egy kéthasábos, időbeosztásszerű táblázatban rögzíti a szerző a piramis építését, és a Nílus túlpartján  (15 km-re kb.) található turai mészkőfejtőben zajló munkálatokat, a kőszállításokat.
 
mai
 
 
Mai, egy kb. 2 tonnás kő próbaszállítása, a parton szánokon mozgatták a köveket (https://www.dailymail.co.uk/news/article-4913550/How-Great-Pyramid-Giza-built.html)
 
12294083 be49aa796bcd6420cf1cc5cc51da41a0 wm
 
 
 
A napló szerint a mészkövet a mai Kairóhoz közeli Turában  fejtették ki, és a Níluson túlsó oldaláról  a níluson, majd kisebb csatornákon keresztül, akáciafa szállítóhajóval szállították a piramis építési helyére. Egy ilyen út négy napot vett igénybe. A naplót hieroglifákkal írták, papiruszra. A fontos iratot  2013-ban fedezte fel Pierre Tallet és Gregory Marouard régészcsapata. A francia és egyiptomi szakemberekből álló gárda a Vörös-tenger partján lévő Wadi-al-Jarf kikötőben (az első épített kőmólóról is nevezetes) találta meg a 4500 éves irományt – ezzel ez a legősibb egyiptomi papirusz. A legnevezetesebb lelet a fekete és piros tintával írt első papirusz, ami egy munkanapló, egy piramisépítő munkavezető napi tevékenységének a dokumentálása. A munkavezető hajóval a Nagy piramis erre a célra épített kikötőjébe szállította a kb. 2-2.5 tonnás fedőköveket a Níluson keresztül a Tura-i kőbányából. A napló tartalma nem a Nagy piramis építésére vonatkozik, hanem a nagy köveknek a piramis kikötőjébe történő szállításával kapcsolatos, és a kiváló óegyiptomi logisztikai szervezésre utal. A Nílus gyakran változtatta a medrét, idővel a piramisoktól távolabb folyt a Nílus és folyik azóta is.
A dokumentum egy több hónapig tartó időszakot ír le egy táblázat segítségével, melyen napi két oszlop szerepel. A papiruszon rengeteg építési művelet van feltüntetve – így például az is, hogy hogyan bányászták a mészkővet a Nílus szemközti partján.
Wadi al-Jarf 606 km-re van a piramiskikötők csoportjától. A Tallet egy 182 méteres, L alakú móló maradványait tárta fel Wadi al-Jarfban, és 130 kőhorgonyt. Úgy véli, hogy Ayn Soukhna-hoz hasonlóan a kikötők, ellátási központok részei voltak, amelyek a szükséges anyagokat hozták Egyiptomba, esetleg a Sínaii-i félszigetről türkízt, malachitot. A barlangokat láthatóan csónakok tárolására építették, mint másutt az ókori Egyiptom peremén. Úgy tűnik, Wadi al-Jarf csak rövid ideig, a piramis építése alatt volt használatban - valószínűleg a Sinai-i kövekkel látta el az építkezéseket.
Merer a feljegyzéseit Hufu uralkodásának 27. évében írta le. A hivatalnok szerint a piramis ekkor már közel járt a befejezéshez, csupán az épület külső borításánál voltak még komolyabb feladatok. A dokumentum alapján az ehhez szükséges turai mészkővet a mai Kairó közelében található Turából szállították az építkezéshez, mégpedig a Níluson és a hozzákapcsolt csatornarendszeren hajózva. Merer arról is beszámol, hogy a piramis és a lelőhely közti utat négy nap alatt tette meg a mészkőszállítmány.
Bár a feljegyzés alapján az építkezést ekkor a fáraó öccse irányította, sok kutató szerint valószínű, hogy egy korábbi koordinátor Hemiunu lehetett. A vezír Hufu unokatestvére volt, és több forrás is bizonyítja, hogy a piramis tervezésén is dolgozott.
 

Gíza

Gizai piramisok, szép fantázia rajz, a kikötőbe vezető egy helyen 40 m magas út:  nem közismert, hogy építészeti csoda az út.

A:  Hafré (Kefren) Völgytemploma**, mellette volt a Szfinx (azaz "Hafré  képmása"),

B: Hafré útja, 

C: Hafré Nap Temploma, (Felül Khufu, Kefren apja piramisánál hasonló a tagozódás),

D: Menkauré piramisa, itt is volt Nap templom, kikötői út és volt Völgytemploma* 

(https://hu.wikipedia.org/wiki/Menkaur%C3%A9-piramis#A_hagyom%C3%A1ny_szerinti_%C3%A9p%C3%ADttet%C5%91k)

 

 
piramis út templom kikötő kicsi
 
 
A Hafré piramis mellett egy korábban ismeretlen kultikus elem jelenik meg: egy nyitott udvarú építmény, amelyben az egyiptológusok a  temetkezéshez kapcsolódó Naptemplomot gyanítják. Halotti temploma a piramis keleti oldalán helyezkedik el, a fedett feljáró út a Völgytemplomhoz vezet. Az utóbbi 45×45 méteres alapterületű, 12 méter magas, mennyezetét 16 gránitpillér tartotta és padlója alabástrom. Innen került elő az uralkodó diorit szobra, egy az eredeti 23 szoborból.  A piramiskörzetben öt bárkaárok található, melyek közül kettőnek a fedőkövei is a helyükön vannak. Létezik egy további gödör is a halotti templom északi oldalán, amelyről feltételezhető, hogy egy hatodik bárkagödröt akartak ott kialakítani, de a munka félbemaradt.
A feljáróút volt az összekötőkapocs a völgytemplom és a halotti templom között. Vastag falakkal körülvett, kövezett vagy döngölt szállító útvonalként vezetett fel a platón álló halotti templomhoz, rendszerint több száz méter hosszon. A leghosszabb feljáróút megközelíti az 1800 métert.
A feljáróút ideális esetben egyenes volt, és pontosan kelet-nyugati irányba vezetett. Ezt a gyakorlatban nem lehetett érvényesíteni, nem ritka az olyan feljáróút, ami jelentősen kitér az ideális iránytól, vagy éppen megtörik. Arra azonban törekedtek, hogy a feljáróút egyenletes emelkedésű legyen. Ennek érdekében némelyik piramiskörzetnél igen tekintélyes töltéseket kellett építeni az útba eső kisebb vízmosások, akadályok leküzdéséhez, pl. Menkauré piramiskörzeténél. A feljáróút az építés során felvonulási, illetve szállítási útvonalként (is) szolgált. Hérodotosz Egyiptomban tett látogatása leírásakor nem mulasztja el közölni, hogy Hufu piramisának feljáró útja egyenértékű alkotás magával a Piramissal. Az eredetileg 40 méter szintkülönbséget áthidaló, közel 740 méter hosszú és 18 méter széles út valóban nagy volumenű létesítmény volt. A feljáróút falait többnyire domborművekkel díszítették.
 
*
A Völgytemplomból  608 méter hosszú feljáróút vezet a piramishoz. A feljáróút érdekessége, hogy a völgytemplom oldalán kialakított folyosóról lehetett megközelíteni és nem a völgytemplom nyugati oldalának közepétől.
 
**A keleti oldal nyílt a kikötőre. A völgytemplom a piramiskörzetben található a legkeletebbre elhelyezkedő objektum, azaz a Nílushoz a legközelebb lévő és egyben legalacsonyabban elhelyezkedő építménye. A templomot határoló falak tökéletes téglalap alakúak és a templomot közel hibátlanul tájolták. Az eltérés olyan kicsi, hogy az akár származhat a Föld forgástengelyének az idő során történő elmozdulásából. A völgytemplomban volt Hafré fekete színű diorit szobra is mely, ma az Egyiptom Múzeumban található.
A völgytemplom keleti fala, körülbelül 12-13 méter magas lehetett. Jól megfigyelhető az ókori építészet egyik megoldása, a sarokköveket nem téglatest alakúra faragták, hanem L betű alakúra, mely belenyúlt a másik falba, így szilárdabb kötést biztosított. A völgytemplom a Nílus árterének széléhez nagyon közel épült, egy kikötő is tartozott hozzá, amihez az odavezető csatorna hajózható volt. A völgytemplom rakpartja jelentette a piramiskörzet bejáratát. (https://blog.nilustravel.hu/2019/11/07/volgytemplom/).