HAJÓK TÖRTÉNETE: A LATIN VITORLA EREDETÉRŐL
 
(2023 július)
 
 
 
 
 
 
 
 
ABSTRACT
A ma általánosan használt háromszögletű, régen latin vitorla, eredetét kerestük. Bizonytalan az eredete, Egyiptomból vagy a Perzsa-öbölből terjedhetett el, arab közvetítéssel a Földközi-tengeren. Széllel szemben is lehet vitorlázni a latin vitorlával, a fordulékonyságot a kormánylapát és a latin vitorla együttes elterjedése biztosította a 12. századtól. A kormányevezős változata még nehezen kezelhető volt. // HISTORY OF SHIPS: THE ORIGINS OF THE LATIN SAIL: The origins of the triangular sail -is commonly used today- were investigated. Its origins are uncertain, it may have spread from Egypt or the Persian Gulf in the Mediterranean. It is possible to sail upwind with the lateen sail, the manoeuvrability being ensured by the combined spread of the rudder and of the lateen sail. 
 
 

BEVEZETÉS
Az ókori egyiptomi, nílusi hajóépítés egyik jellemző sajátossága, hogy a hajóépítéssel kapcsolatos újítások először a Níluson jelentek meg, majd innen terjedtek el Egyiptom környékén, pl. a Vörös-tengeren is.  A Vörös-tengeri, Punt-i tengeri expedíciók hajóit szétszedett állapotban szállították a Vörös-tengeri kikötőkbe, pl. az i.e. 2550 körül mólóval épített Wadi al-Jarfba. Az első bizonyos fahajó leleteink az i.e. 2700-as évekből vannak, de lehetséges, hogy már i.e. 3000 körül építettek fahajókat (https://en.wikipedia.org/wiki/Ancient_Egyptian_royal_ships). A Punt-i expedíciók hajóit, https://en.wikipedia.org/wiki/Land_of_Punt, (az első az i.e. 25. században volt) az ókorban általánosan használt négyszögletes hátszélvitorlákkal építették, de a latin vitorlával kapcsolatban felmerül a Vörös-tengeri eredet lehetősége is, és az, hogy innen származott el az Indiai-óceánra is. A Vörös-tengeri eredet később azonban lehetséges, amennyiben arab eredetű a latin vitorla. A legkorábbi megjelenése is az első századokban lehetséges, de az elterjedését gátolták a nehézkesen kezelhető kormányevezők. A kutatás módja az internetes keresés volt, célja az ismeretterjesztés.  
 
 
A LATIN VITORLA EREDETÉRŐL
 
dhow2
 
 
 
A latin vitorla (https://www.britannica.com/technology/lateen-sail) háromszög alakú, és széllel ferdén szemben is lehetett vitorlázni a latin vitorlával. Másik előnyös tulajdonsága a rövid árboc volt, mert a négyszögletes vitorlához szükséges magas árbocfák megszerzése mindig is nehézségekbe ütközött, sok keresésbe került: 1500 méter magasságban nőttek a magas cédrusfák és gyorsan elfogytak. Kezdetben nehézkessé tette a latin vitorla használatát, hogy a vitorlarúd a fedélzetre támaszkodott és fordulásnál át kellett emelni a másik oldalra. A latin vitorla elterjedését megakadályozta, hogy a gyakori fordulóknál a kormányevezők teljesen alkalmatlanok voltak a hajók gyakori irányváltására. A kormánylapátokkal együtt terjedt el a latin vitorla használata a 14. - 15. századokban. 
 
A korabeli ábrázolásokon egyes kishajók rúdas (pányvás, átlós rudas) vitorlázatot viseltek:  egy sírkövön pedig már, a valószínűleg arab hatást tükröző háromszögletű latin vitorla látható, talán ez az első latin vitorla ábrázolás, (https://www.ancientportsantiques.com/wp-content/uploads/Documents/ETUDESarchivees/Navires/Documents/KelenderisShip-PomeyRobertsFriedman2006.pdf).
 
 
Meister der Predigten des Heiligen Gregor von Nazianz 001
 
Bizánci kép kb. 880-ból, latin vitorla (https://en.wikipedia.org/wiki/Lateen
 
Bizánci közvetítéssel érkezett Európába a latinvitorla. A latin vitorlát a 2. században talán már használták a Földközi-tenger keleti részén, Egyiptomból vagy a Perzsa-öbölből származhat, és az arabok terjesztették el a használatát* a 13. században Marokkótól Indiáig, a Perzsa-öböltől Mozambikig. 
 
*(https://en.wikipedia.org/wiki/Lateen, a mediterrán eredetről: a legkorábbi régészetileg feltárt hajó, amelyet latin vitorlával rekonstruáltak az i. u. 400 körülre datálható (Yassi Ada II), és további négyet bizonyítanak még az arabok földközi-tengeri előrenyomulása előtt.  A kelenderisi hajómozaik (5. század vége-6. század eleje) és a kelliai hajógraffito a 7. század elejéről származnak. A 6. századra a lateen vitorla nagyrészt felváltotta a négyszögletes vitorlát a Földközi-tengeren, és az utóbbi a 13. század közepéig szinte eltűnt a mediterrán trületről. A latin vitorla lett a bizánci dromon hadigálya szabványos vitorlája, és valószínűleg Belisarius zászlóshajója is ezt használta a Vandál Királyság elleni az i. u. 532-es invázió során. A muszlim hódítások után az arabok a kopt népességen keresztül vették át a lateen vitorlát. A latin vitorla korai használatának kutatását megnehezíti, hogy a korai iszlám művészetben a vitorlások ábrázolásainak hiánya. Egy 11. századból származó, a szaracéniai Déniából származó mázas kerámiaedény jelenleg a legkorábbi biztosan azonosítható példa, amelyet a Földközi-tengeren találtak.)
 
A latin vitorla lehet arab eredetű is, az arabok hajlított vitorlarudat használtak. (Gulas, Stefan és Lescinsky, Dusan: A vitorlás hajók története, Madách Kiadó, Pozsony 1984, 73.o.). A ferde vitorlarúdra erősített, a hajó hossztengelyébe fordított vitorlát arab vitorlának is nevezik. 
Amennyiben egyiptomi eredetű a latin vitorla, akkor a legvalószínűbb a nílusi eredet. A nílusi feluccák az egész Földközi-tengeren elterjedtek (https://bencsik.rs3.hu/a-sarki-jeg-a-2020-as-evekben/171-hajok-toertenete-szep-foeldkoezi-tengeri-vitorlasok-a-felukka-es-a-dau-az-elovitorla-toertenete.html). 
 

Nílusi feluccák

A Níluson gyakoriak a felukkák 

Nílus5ce2aa32

Felucca Nile Cruises

A nílusi felukkákat ma is sverttel szerelik, a folyó alacsony vízállásakor miatt tolórudat is használnak 

 

Felucca Ride in Luxor

Feluccas romance

Felukkák napjainkban a Níluson, a taxiként is működnek 

BIZÁNCI HAJÓK

A  legkorábbi bizonyítékok a Földközi-tengeren a latin vitorlák létezésére  IX. század végi görög bizánci kéziratokban találhatóak, amelyeken a latin vitorlák rajzai láthatóak (https://nabataea.net/explore/navigation_and_sailing/ancient-sailing-and-navigation/-ból: Bibliotheque Nationale, MS, grec., no. 510, fols. 3 és 367v,; H.H. Brindley, Early Pictures of Lateen Sails" in Mariner's Mirror col. xxi, 1926,  és Sottas, J., An Early Lateen Sail in the Mediterranean, in Mariner's Mirror, 1939). 

bizánci görög dromon

Kormányevezős, latin vitorlás -az európai eredete- bizánci dromon hajó (4)

A dromon Bizánc hadihajója volt a 6.-7. században. A római biremisből keletkezett, elődjéhez hasonlóan két evezősoros volt. A hajó hossza 40 m volt, szélessége 7 m, és 2x25 pár evezővel volt ellátva (3). Gyors, könnyű, egy, két vagy három árboccal is szerelték, latin vitorlázattal. A hajó legénysége 100–300 főből állt. A hajóorrban és a tatnál magasított fedélzetet képeztek ki, később az árboc előtt és mögött is, ahonnan hajítógépekkel, dárdákkal lőtték az ellenséget. Ezeket a hajókat a hírhedt görögtűz tette veszélyessé. Legkorábban még négyszögvitorlával, de főleg latin vitorlákkal építették, amit a rómaiaktól vettek át. A 11. században a gályák váltották le. Volt kisebb változata is, az egy evezősorost monerának, galeának nevezték. A bizánciak zsoldosokat alkalmaztak harcoló evezősnek, de kevesen vállalták, nehéz volt evezősöket találni.

dromon ship

Óriás dromon, gálya féleség három latin vitorlával (4)

A dromon a gálya őse: a gálya 35-50 méter hosszú, keskeny (szélessége 4–7 m), lapos fenekű jármű volt, két ritkán három árboccal, melyek azonban csak egy-egy aránytalan hosszú és pózna-rúdra függesztett háromszögletes, latin vitorlát hordtak: az aránylag alacsony árboc tetején alul egy mellvéddel és lőrésekkel ellátott árbockosár volt, melyben a támadás pillanatában a lövészek álltak. A sarló alakú kormánylapát fölött egy négyszögletes alapú, hátsó részén elkeskenyedő galéria volt építve, melynek közepén a vezénylő kapitány ívboltozatos kabinja állt. Eleinte bér evezősök, később gályarabok eveztek benne. A gályákat a velenceiek terjesztették el a Földközi-tengeren.

Érdekeség,  hogy az 1400-as években Európa északi részén használt vitorlák négyszög alakúak voltak. Nem voltak képesek óceáni utakra. 

Kogge stralsund
                                                                                                                                                                             
 
Kormánylapát az 1500-s évekből (https://en.wikipedia.org/wiki/Rudder) egy koggén, a hajó valószínűleg fartőkés. Az első kormánylapátokat baltikumi koggék-ra építették 1300 körül, és talán a velencei gályákra már az 1200-as években. 
 
Aztán az 1500-as években hirtelen megjelentek a latin vitorlák, a kormánylapátok és a hajók három árbocossá váltak, ahol a hátsó árbocra latin vitorlát szereltek.  Ezek a hajók már hosszú óceáni utak megtételére, Afrika megkerülésére is képesek voltak, és hajógerincre épültek. 
 
yandy61830
 
 
 Mai latin vitorlások versenye (A képek eredete: az internetről letölthető képek.)