HAJÓK TÖRTÉNETE: A MINÓSZI HAJÓÉPÍTÉSRŐL

(A MINÓSZI HAJÓKON HOSSZANTI TARTÓKÖTELET VAGY MEREVÍTŐ GERENDÁT HASZNÁLTAK?) 

  (2023 április) 

 

 

 

ABSTRACT

A minószi kor hajóépítéséről tudjuk, hogy először a hajótestet építették fel palánkokból, majd beépítették sűrűn a kereszttartókat. Gerincre és bordákra, tehát vázra a portugál Tengerész Henrik épített hajókat 1450 körül először hajót, és utólag erősítette a vázra a  palánkokat. A minosziak impergnált, általában fehér kék mintákkal festett vászonnal burkolták a hajóikat, gyantával vagy méhviasszal szigetelték. A kutatás módja az internetes keresés volt, célja az ismeretterjesztés. Az ókori hajóépítés egyik alap problémája, hogy milyen hossztartókkal építették a minósziak hajóikat? Valószínűleg külső vagy palánkok közé épített hosztartókat használtak, volt Szíriában, Ugaritban kereskedelmi képviseletük, hozzájutottak hosszú cédrusgerendákhoz. // HISTORY OF SHIPS: ABOUT SHIPBUILDING IN MINOAN (DID THE MINOANS USE LONGITUDINAL SUPPORT ROPES OR STIFFENING BEAMS?) What we know about Minoan shipbuilding is that the hull was first built of slabs, and then the crossbeams were densely built in. It was Henry the Navigator of Portugal who first built ships on spars and ribs, i.e. on a frame, around 1450, and subsequently attached the mouldings to the frame. The Minoans covered their boats with impregnated canvas, usually painted with white and blue patterns, and insulated them with resin or beeswax. The research was carried out by searching the internet, with the aim of disseminating knowledge. One of the basic problems of ancient shipbuilding is: what kind of long stays did the Minoans use to build their ships? They probably used external or internal -between the planks- long stays. They had a trading post in Ugarit in Syria, they had access to long cedar beams.

BEVEZETÉS

Théra szigetén (Santorini néven régebben, az ókori városa  Akrotiri) kiástak egy kikötői várost (Marinatos professor), ahol egy neveztes freskót találtak, hajók ünnepi felvonulását ábrázolja. A legszebb és a legjobb minőségű lelet minószi hajókról, kb. az i.e. 1600-as évekből. A minószi kor hajóépítéséről tudjuk, hogy először a hajótestet építették fel palánkonból, majd beépítették sűrűn a kereszttartókat. Gerincre és bordákra, tehát vázra a portugál Tengerész Henrik épített hajókat 1450 körül először hajót, és utólag erősítette a vázra a  palánkokat. A minosziak impergnált, általában fehér kék mintákkal festett vászonnal burkolták a hajóikat, gyantával vagy méhviasszal szigetelték. A kutatás módja az internetes keresés volt, célja az ismeretterjesztés. Az ókori hajóépítés egyik alapproblémája, hogy milyen hossztartókkal építették a minósziak hajóikat?

 Az egyiptomiak és a dór-görögök hosszanti tartóköteleket erősítettek a hajó orrára és a tatjára. A régi föníciaiak (ugaritiak, büblosziak, később türosziak, etruszkok, punok) a hajók oldalára külső gerendákat erősítettek. Az egyiptomi hajókhoz hasonlóan sarló alakú minószi hajókon a hajók orrán a képeken nem látható az átkötés, muzeológiai vizsgálat lenne szükséges, mert a korom alapó festékek párolognak. 

500px Minoan fresco showing a fleet and settlement Akrotiri
Minószi hajó Akrotiri (Santoríni) kikötőjéban, i.e. 1600 körül, volt kapcsolata Ugarittal és Egyiptommal  
Minószi eikona 84
                        Ünnepi  tevékenységeket mutat az akrotiri Nyugati Ház ötödik termében található Hajómenet vagy "Flottilla" freskó, a hossztartó kötélátkötések nem láthatóak. Fenékpalánkos hajó is lehet a sarló alak következtében. 
 
I.e. 1600 körülről, a Théra vulkán becsült kitörésének idejéből az egyik kükladikus, és a minószi kultúrához tartozó szigetről, Santoriniről (Akrotíri) maradt ránk egy freskó, hajók felvonulásával. A freskón látható hajók építése az egyiptomi hajókra emlékeztetnek és lényegesen eltér az ismert Égei-tengeri, a Kükladikus kultúra és az akhájok-iónok hajóépítésétől. Az utóbbiakra példák, a Tengeri népek" építettek hasonló hajókat i.e. 1200 körül, amikorra elterjedt a hamis keel használata a K- Mediterraneumban:

denyen szerkezet                          Kükladikus, a  "Tengeri" népek, a denyenek, azaz danunák építette fenékgerendás hajók szerkezete (https://www.salimbeti.com/micenei/ships.htm)

Sea peoples vessel from Mendinet Habu

"Tengeri" népek, a Küklad-szigeteken  építettet hajók modellje, a bal oldalon látható gerenda hosszabbítás a talpgerenda (false keel) (https://www.salimbeti.com/micenei/ships.htm)

reasonable reconstruction of the Achaean 120BC

Az akhájok-ionok, a "Tengeri népek" hajóinak modellje, és az i.e. 1237 körüli trójai csata hajóinak modellje, fenékgerendás, talpgerendás (false keeles) hajó (https://www.salimbeti.com/micenei/ships.htm

A kora Kükladikus-kultúra hajópítésével kapcsolatos leleteket  Andrea Salimbeti (https://www.salimbeti.com/micenei/ships.htm) körültekintően osztályozta, van közöttük a sarló alakú hajó, hasonlóak a freskón is láthatóak és egyiptomi sarló alakú hajóknak nevezik az irodalomban, ez utóbbira vonatkozóan az összes ismert leletet bemutatjuk. 

EGYIPTOMI LELETEK SARLÓ ALAKÚ HAJÓKRÓL   

Egy igen korai hosszanti tartóköteles hajó ismertetése következik: Sahure fáraó rekonstruált rövidpalánkos hajója i.e. 2460-ból: 

E seafaring ships from the 5th Dynasty 2458 2446 BCE
A Sahure hajó képe, láthatóan a hosszanti tartókötéllel étkötötték a hajót elől és hátul, (https://en.wikipedia.org/wiki/Sahure)

Sahure

Sahure (i.e. 2480) fáraó rövid palánkos hajójának modellje, hosszanti merevítő kötéllel, árboc támasszal, "A" alakú árboccal. (http://www.warther.org/CarvingsDetail.php?36)

A Sahure hajó eredete: kb. i.e. 2650-től, Imhotep gyártotta sorozatban a nílusi kőszállító vitorlásokat a Dzsószer piramis építéséhez. (https://hu.wikipedia.org/wiki/Dzs%C3%B3szer-piramis). A Lépcsős piramis alatt 30-40000-s kőedény gyűjteményt, sok fajansz csempét  találtak, de a temetési hajókat még nem találták meg. (Aktualitás: https://ng.24.hu/kultura/2021/09/20/a-restauralas-utan-megnyilt-dzsoszer-farao-sirja/)  A közel két tonna súlyú árboc kezelése: a vitorlával együtt állították fel, és az alsó vitorlarudat húzták fel, ha azt akarták, hogy ne fogjon szelet a vitorla. (https://warther.org/Carvings.php)

A alakú árbóc rögzítés

 "A" alakú árboc spanyol feszítővel (4)

ie 2600

I.e. kb. 2480 körül Szahure fáraó rövidpalánkos "varrott", csapos hajókat épített, lehajtható árbóccal, a tatnál épített állvány tartotta az árbocot. Jól látható a hosszanti tarókötél, amivel átkötötték a hajót. 

Szahuré  hajójának a keresztmetszete gondola szerű és hasonlóan ívelt, sarló alakú volt.  Szahuré fáraó (i.e. 2491 – 2477) hajója: a kormány-evezők száma három pár, emelvényről kezelték, forgató karokkal. A hosszanti merevítő kötél jól látható, amivel háromszor átkötötték a rövidpalánkos hajótestet elöl és hátul. Az árbocot. a keresztgerenda tartókat, hossztartókat, evezőket cédrusfából faragták hántoló baltákkal. A varrott vagy csapolt akáciafa héj-szerkezetet 52 cm-enként kereszttartók tartották. A cédrusokat Byblosz-ból szállították. A bübloszi kikötőt Egyiptomi tengeri kikötőnek lehet tekinteni, később Deltában Taniszt és Avariszt is. A kétlábú árbocra -amit daruként is használtak-, szerelt vitorla csak hátszélben volt használható. Ha rossz volt a szél, akkor felhúzták az alsó vitorla rudat és eveztek. Éjszakára kikötöttek és kihúzták a hajókat. A képeken nem látható jól, de a fedélzettartó keresztgerendák oldalt kilógtak, ezekre erősítették a tartóköteleket hátul.

"A" alakú, összetámasztott árbocot használtak alul és felül is merevített hátszél-vitorlával. Az árbocokat emelőnek is használták, a nehéz kövek beemelésére. Az árboc és a vitorla kötélzetén sokat vitáznak a kutatók, de az árbocnak kezdetben nem voltak oldalmerevítő kötelei. A korban a vitorla csak segédeszköz volt, ezek a hajók, mint a dereglyék kis merülésű evezős hajók voltak és a tengeren is csak a part mentén teherszállításra használták. A korai evezősök még menetiránnyal szemben állva, gondolaevezéssel, ill. térdelve, kenu-evezéssel hajtották a hajót. A tengeri kalózkodás a 2. évezredben már "foglalkozás" volt, a tengeri utakon a tengerészek katonák és  favágók is voltak.

:

Sahure A árboc

Sahure hajó (i.e. 2492 - i.e. 2475), Sahure fáraó szervezte az egyik első expedíciót Puntba. "A" alakú árboc (4).

Az egyitomi hajóépítés sokáig alig változott, igaz leletek is alig vannak. Egy hajó képe III. Amenhotep idejéből és egy másik Hatsepszuth punti Vörös-tengeri expedíciójáról.

Maler der Grabkammer des Menna 013
Nenna vitorlása (III. Amenhotep idején, i.e.1391– i.e.1353) A csíkok a 1391–1353 a merevítőkötél átkötéseit jelölik!

Punt Ship Queen Hatshepsut copy

   Hatsepszuth fáraónó Punt-i expedíciós hajója i. e. 1460 körül, sarló alakú hajója merevítőkötéllel (http://www.warther.org/CarvingsDetail.php?36

mission to the land of punt queen hatshepsut
 Hatsepszuth fáraónó Punt-i expedíciós hajója i. e. 1460 körül sarló alakú hajója a merevítőkötéllel, látszanak az átkötések (WIKIPEDIA)
A MINÓSZIAK HOSSZANTI TARTÓKÖTELET VAGY MEREVÍTŐ GERENDÁT HASZNÁLTAK? 
ship135
 
 
A freskón látható hajók modellje (https://www.salimbeti.com/micenei/ships.htm)
ship136 1
A freskón létható hajót megépítették  (https://www.salimbeti.com/micenei/ships.htm)
Replica Minoan ship
Minószi replika, újra épített ászonnal borított hajó
Tudni lehet, hogy az ugaritiaiaknak, büblosziaknak, szimirraiaiaknak, az arwadiaknak, általában a korai föníciaiaknak* volt annyi hosszú cédrupalánkjuk, hogy ne kellejen rövidpalánkos, tatóköteles hajókat építeniük. Külső hosszú tatókat építettek. Kérdés, hogy a minósziak melyik építési módot használták?
 A halászok kilépődeszkáját rögzítik az átkötések vagy a tartóköteleket ábrázolják? 
ship127
  A kilépődeszka rajza (https://www.salimbeti.com/micenei/ships.htm)

ship10
                                                         Sajnos a hajó képe elemzésre nem alkalmas (https://www.salimbeti.com/micenei/ships.htm)
Andrea Salimbeti hajóépítéssel nem foglalkozott, de alak szerint rendszerezte a hajókat (https://www.salimbeti.com/micenei/ships.htm):
                                                                                                                 ship108ship80ship48
                                                                    Kükladikus hajók (https://www.salimbeti.com/micenei/ships.htm)
Számos hasonló további ábra található az oldalon, a hosszanti tatókötél használatára vagy a külső tartók használatára vonatkozóan sajnos nem szolgálnak információval.
 *UGARITI, AZ ELSŐ FÖNÍCIAI KÖLSŐMEREVÍTÉSES HAJÓK HOSSSZÚPALÁNKOS HAJÓK VOLTAK, MEREVÍTŐKÖTÉL NÉLKÜL
Az amoriti hükszószok az i.e.1600-as években építették fe a fővárosukat, kikötőjüket a Nílus-Deltai Avariszban. Egy hükszosz fáraó amorita eredetére vonatkozó állítás (WIKIPÉDIA):” Khyan, a második hükszosz fáraó I.Samshi-Adad távoli leszármazottja lehet“. A 7 méter széles fallal körülvett Avarisz várost Szalítisz, az első hükszosz uralkodó építtette át, erődítette meg és tette birodalma központjává az i.e. 17.század második felében az egyiptomi és görög források szerint. A város főistenének az egyiptomiaktól átvett Széth-et tették meg. Tell-ed-Dabaa, Avarisz területén már ebből a korból egy palotakörzetet tártak fel. A palota egy emelvényre épült, s ennek az alapjai maradtak fenn.” Megjegyzendő, hogy a Nílus-Deltában magas volt a talajvíz szintje és a júliusi árvíz is megemelte a vízszintet, és hogy Ugarit közelében -a mai Latakiánál- található bitumen, a hajók alját szigetelték bitumennel Ugaritban, és az épületek alatt is megtalálták a bitumenszigetelés nyomait. Az ugariti hükszószokat I. Jahmesz ( i.e. 1550- i.e. 1525) üldözte ki, főleg szárazföldön sok év alatt, a későbbi Fönícia területére. 
  

15000 as ráészletesen

 Egyiptomi falikép, III. Tuthmószisz ( i.e.1500- 1447) hivatalnokának sírmelléklete (3, 47.o.): ugariti fedélzetes hamis keeles hajó

(https://bencsik.rs3.hu/?Itemid=237)

 The Ship Depiction in the Tomb of Nebamun The First Egyptian Seagoing Ship without a Hogging Truss Alexander Belov
A Nebamun (k.b i.e. 1350) sírjában lévő jelenetet:  Szír, ug hajó Thébában,  a parton szekereket vontató ázsiai púpos bikák mellett álló szíriaiak búcsúztatják. A hajó jellemző vonásainak elemzése azt mutatja, hogy szíriai ugariti tengerjáró hajó Egyiptomban (https://www.researchgate.net/publication/326353896_The_Ship_Depiction_in_the_Tomb_of_Nebamun_The_First_Egyptian_Seagoing_Ship_without_a_Hogging_Truss (Alexander Belov)
main qimg f03bb5e760970b98f0109ebfc0c9c534 pjlq
Föníciai kereskedőhajó 
A föníciaiak terjesztették el az amfora (gyakran "kánaáni korsó" néven ismert) használatát is a bor szállítására és tárolására. Egy föníciai hajó roncsa ismert, i.e. 1305-ből D-Anatóliában. Az Uluburun nevű foknál találták, ez a legkorábbi tengeri hajóroncs, az összes tengert figyelembe véve is. A roncsot újjá építették  és gazdag rakománya is volt (réz-, ón-, üvegöntvények, sok pisztácia gyantával töltött amfora, ebonit fa, murex, fajansz, elefántcsont, ékszerek). Az Anatóliai Régészeti Múzeumban a hajó modelljét kiállították. Feltételezett útiránya szerint Ugaritból Rodosz felé tartott. (A Marsala föníciai hajó roncsa kb. egy évezreddel későbbi: https://hu.frwiki.wiki/wiki/%C3%89paves_puniques_de_Marsala)
uluburun rout
Az Uluburun föníciai hajó lehetséges útvonala (https://en.wikipedia.org/wiki/Uluburun_shipwreck)

Ulu Burun1 copy

Uluburun nevű ugariti hajó i.e. 1300 körül (https://warther.org/Carvings.php)

Föníciai újjáépítve

Külső hossztartós újjáépített föníciai Uluburun, i..e. 1300 körül  (egy D-anatóliai tengeri fok neve) hajó

fonicia01
Újjáépített föníciai hajó, roncsa az évgyűrűk alapján i.e. 1305-ből származik (https://en.wikipedia.org/wiki/Uluburun_shipwreck, gerinc nélküli, "varrott", csapos, palánkokra épített, 15 méteres evezős-vitorlás. Egy régebbi hajó létezik,  i.e. 2570-ből Hufu fáraó Napbárkája, a sivatag konzerválta, a két időpont között nem ismert értékelhető hajóroncs.) 

Ffönici

Felső rajz: i.e. 1175 előtti föníciai-ugariti, alsó rajz: i.e. 1175 utáni kereskedelmi hajó. Az alsó képen döfő orros, fenékgerendával épült (false keels), de nem gerinces hajó látható 

hadihajó i.e.1200

 Egyiptomi döfőorros hadihajó i.e. 1180 -ból (5)

A hajógerinc történetének (majd 1450 után) része, hogy a Nílus-deltai csata döfőorros egyiptomi hajója nem volt gerinces hajó, de erős fenékgerendára építették. (A gerinces hajóknál a hajógerincet és a bordákat erősítik az első lépésben össsze, aztán építik fel a hajótestet.)

A görögök használtak egy, a fedélzet alatt szerelt hosszanti merevítő kötél változatot, hypozomata volt a neve, több vékonyabb kötél alkotta, feltehetően a döfőorr (ram an ) használata kényszerítette ki az alkalmazását. A döfőorr használata - alkalmazáásának célja egy másik hajó oldalának a betörése vagy a kormányevező letörése volt- erős és egy rönkből hasított fenékgerendát feltételez. A görögök a sűrűn felrakott kereszttartókat keményfa csapokkal rögzítették a palánkokhoz: Lapos csapokkal rögzítették a palánkokat egymáshoz. A palánkok vastagsága kb. 30-40 mm, a korai hajókon és a kereszttartók mérete ennek a kétszerese volt minimumés a palánkok szélessége 20-50 cm. Tudjuk, hogy az i.e. II. évezredtől ismerték a csontenyvet és a mézgából készült ragasztót.  

 

Kerszttartók és palánkok öesszeerősítése 

Palánkok és tartók szegelt csapolása (4)

A kor hajóinak szerkezet elemei az Argo alapján

    Hajó részek nevei, az Argó, az Aranygyapjú legenda döfőorros hajója, konkáv orrtőkés, hasznos ábra. A korlát és a naptető használata jellemző volt

A hossztartók helyett és a rövid végükön is csapolt palánkok összehúzására az ógörögök rugalmas fedélzet alatti hosszanti merevítő kötelet használták. A hypozomata-ról, azaz a hosszanti merevítő kötélről már Platon is írt. ("...the Greeks used devices called 'under-belts' (hypozomata). These were probably heavy ropes fitted low down in the ship and stretched by means of windlasses from stem to stern. In the Naval Inventories four are the norm for each ship, while six are taken on distant missions {IG 22 1629.11). Indeed when a trireme was in commission she was often described as 'girded', that is, with the hypozomata fitted (IG22 1627.29) on was required. Apollonios of Rhodes, describing the building of the Argo, says that the Argonauts 'first girded the ship mightily with a well twisted rope from within, putting a tension on each end so that the planks should fit well with the tenons and should withstand the opposing forces of the sea surge' (Voyage of Argo 1.367-369), http://www.ancientportsantiques.com/wp-content/uploads/Documents/ETUDESarchivees/Navires/Documents/Fields2007-GreekWarships.pdf

A dór-görög dierákból - ezek 30%-al rövidebbek voltak mint a pentekonterák- alakultak ki a három evező soros trierák (https://en.wikipedia.org/wiki/Trireme), i.e. 700 körül. Egy evezőhöz több embert ültettek, 2-3-t, a pentekonteránál egyet. A trierának volt két árbocos változata is, az árbocot támadásnál le kellett hajtani, nehogy eltörjön. A kétárbocos hajókat az etruszkok találták ki. A triera egy olyan diera volt, amire még egy emeletet építettek, de a trieráknak nehéz volt a kezelése, 200 ember kellett a partra vontatásához, 170 evezőse volt maximum, váltásban eveztek.

   

TRIERESZ Olympias.1

Újjáépített (https://en.wikipedia.org/wiki/Olympias_(trireme)) görög három evezősoros triera, a leggyorsabb gálya típusú hajó, látszik a segéd-fenékgerenda (4)

A napjainkban épített trieráról le lehet olvasni, hogy a hosszanti merevítésnek egy további ügyes megoldását találták ki a görögök úgy az i.e. hatszázas években: a keel mellett két további erős hosszanti merevítő oldalgerendával szerelték a hajókat, az alsó evezőszekrény alatt (az oldal gerendák a palánkok közötti hossztartók voltak).

hypozomata:  hosszanti merevítő kötél i.e. 2650 körül jelenik meg a rövid-palánkos egyiptomi hajókon a fedélzet felett, sokkal később a görögöknél a fedélzet alatt. A nagy hajókon 4-6 darab. Egy esetben 12 darab, a kötelek átmérője szerepet játszott a darabszámban.  Az előfeszítő kötélről, a felépített trireme-ről egy kép: (https://en.wikipedia.org/wiki/Olympias_(trireme)):

A kép tetején kötelek the rope

Az evezősök feje felett előfeszítő kötelek (hypozomata) futnak (https://en.wikipedia.org/wiki/Olympias_(trireme))

Olympia trireme

A másolat-trireme tatja (https://en.wikipedia.org/wiki/Olympias_(trireme)


                 

IRODALOMJEGYZÉK

(1) Simonyi, Károly: A fizika kultúrtörténete, Gondolat, 1978, ISBN 963 280 655 7 

(2) Kákosy, László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Osiris Kiadó, Budapest, 2005. ISBN 963 389 818 8

(3) Marjai, Imre - Pataky, Dénes: A hajó története. Corvina, 1973, 
ill. Marjai, Imre: Nagy hajóskönyv. Móra Ferenc Könyvkiadó, (1981). ISBN 963 11 5573 0
 
(4) ROAF, Michael: A Mezopotámiai Világ Atlasza, Helikon, Budapest, 1998, ISBN 963 208 507 8, ISSN 923 9166 X, HE 605
(5) GULAS, Stefan és LESCINSKY, Dusan: A vitorlás hajók története, Madách Kiadó. 1984.
(6) KLENGEL, Horst: Az ókori Szíria története és kultúrája, Gondolat, 1977. ISBN 963 280 167 1
 (7) BERMAT, Chaim és WEITZMAN, Michael: EBLA, Gondolat, Budapest, 1986. ISBN 963 281 706 0