A RÓMAI PANTHEON SZERKEZETE
(2023 december)
BEVEZETÉS
A Pantheont (https://hu.wikipedia.org/wiki/Pantheon_(R%C3%B3ma)) i. e. 27-ben emeltette Marcus Vipsanius Agrippa kúpos tetőszerkezettel, a korabeli Róma minden istenének együttes tiszteletére. 80-ban a templom leégett, és Domitianus császár állította helyre. Traianus uralkodásának idején villám csapott az épületbe, és megint leégett. Az egész épületet újjá kellett építeni, ez valamikor 126 után történt, már Hadrianus irányítása alatt a ma látható tetővel.
A Pantheon az ókori építészet egyik legjelentősebb alkotása, Róma központjában áll. A hengeres főépület előtt oszlopcsarnok áll tizenhat, gránitból készült korinthoszi oszloppal. Magát a rotundát kazettás beton mennyezet fedi, közepén kilenc méter átmérőjű, kör alakú nyílással. Kb. kétezer évvel építése után a Pantheon ma is a világ legnagyobb vasalás nélkül épített beton kupolája.
A templom sírboltjaiban nyugszik két olasz király is, kiemelkedő személyiségek temetkezési helyéül szolgáló nagyszabású épület. Ilyen pantheonok épültek a világ számos városában, pl. a 18. század végén épült párizsi templom, ami a francia forradalom után vált világi temetkezőhellyé Panthéon néven.
A Pantheon az ókori építészet egyik legjelentősebb alkotása, Róma központjában áll. A hengeres főépület előtt oszlopcsarnok áll tizenhat, gránitból készült korinthoszi oszloppal. Magát a rotundát kazettás beton mennyezet fedi, közepén kilenc méter átmérőjű, kör alakú nyílással. Kb. kétezer évvel építése után a Pantheon ma is a világ legnagyobb vasalás nélkül épített beton kupolája.
A templom sírboltjaiban nyugszik két olasz király is, kiemelkedő személyiségek temetkezési helyéül szolgáló nagyszabású épület. Ilyen pantheonok épültek a világ számos városában, pl. a 18. század végén épült párizsi templom, ami a francia forradalom után vált világi temetkezőhellyé Panthéon néven.
A Pantheon látképe
A Pantheon látképe
Belső képe
A kilenc méter átmérőjű kör alakú tetőnyílás
A PANTHEON TÖRTÉNETE
Az actiumi csata után Marcus Vipsanius Agrippa, Augustus római császár harcostársa, barátja és rokona építkezésekbe kezdett a Mars-mező szélén, a tulajdonában lévő területen. Építtetett egy fürdőkomplexumot, egy kisebb bazilikát Neptun tiszteletére, majd harmadik consulsága idején, i. e. 27-ben, egy templomot, ami a Pantheon elődje volt. A kutatók szerint a Pantheon és Neptun bazilikája a nyilvános fürdőtől eltérően Agrippa magánjellegű építményei lehettek, és a Pantheon helyén álló eredeti templomot Mars istennek szentelhették.
Az Agrippa által emelt épület négyzet alakú volt. Előtere dél felé nyílt, belső, zárt részének, azaz a cellának szélessége 40 méter volt, ami meghaladta a hosszát. Az épület anyaga travertínó volt, márványlapokkal borítva. Az épületet a hagyomány szerint szabad tér vette körül, amit ma már részben a Hadrianus által építtetett Pantheon foglal el. Délre tőle Neptun bazilikája állt, ami később egybeépült a Pantheon déli falával, és maradványai ma is ott láthatóak.
Az Agrippa által emelt épület négyzet alakú volt. Előtere dél felé nyílt, belső, zárt részének, azaz a cellának szélessége 40 méter volt, ami meghaladta a hosszát. Az épület anyaga travertínó volt, márványlapokkal borítva. Az épületet a hagyomány szerint szabad tér vette körül, amit ma már részben a Hadrianus által építtetett Pantheon foglal el. Délre tőle Neptun bazilikája állt, ami később egybeépült a Pantheon déli falával, és maradványai ma is ott láthatóak.
A Pantheon egy régi metszeten (https://mariamilani.com/wp-content/uploads/2017/09/Ancient_Rome_pantheon_lrg.jpg)
Az eredeti templomot kúp alakú kupola fedte, ami akkoriban merész újításnak számított. Az épület két alkalommal is leégett. I. sz. 80-ban Domitianus építette újjá, ám az épület 110-ben ismét tűzvész áldozata lett. Ma ismert formáját Hadrianus császár idején nyerte el, aki szinte az alapjaitól építette újjá a 120-as évek első felében a mai kupolával. A Pantheon tetejét az ókorban bronz burkolat fedte.
A bronz burkolatot VIII. Orbán pápa 1632-ben leszedetett és anyagából ágyúkat öntetett, valamint ebből készítették a Szent Péter-bazilika főoltárának baldachinját is. Ekkoriban született az a mondás Rómában, hogy amit a barbárok nem romboltak le, azt megtették a Barberiniek („Quod non fecerunt barbari, fecerunt Barberini”).
A TEMPLOM SZERKEZETE
A Pantheon alaprajza
A Pantheon szerkezete
A Pantheon szerkezete (https://www.museoomero.it/en/opere/the-pantheon/)
A Pantheon az ókori építészet egyik legjelentősebb alkotása, ami fő tömegében ma is egykori formájában áll Róma központjában. A hengeres főépület előtt oszlopos előcsarnok (portico) áll tizenhat, gránitból készült korinthoszi oszloppal.
Oszlopos előtér tetejét, a timpanont tizenhat egy darabból faragott gránitoszlop tartja. Az oszlopok 11,9 méter magasak, másfél méter átmérőjűek, és egyenként 60 tonnát nyomnak. Egyiptom területén bányászták és faragták őket, a Nílustól több mint száz kilométerre. A kőbányából szánon húzták a folyóig, ahol áradás idején hajókra rakták őket. Tengeri hajóra átrakodva érték el a Földközi-tengeren Ostia kikötőjét, ahol ismét uszályra átrakodva a Tiberisen vontatták az oszlopokat Rómáig. Itt még körülbelül 700 métert kellett szárazföldön megtenniük, mire rendeltetési helyükre kerülhettek.
Oszlopos előtér tetejét, a timpanont tizenhat egy darabból faragott gránitoszlop tartja. Az oszlopok 11,9 méter magasak, másfél méter átmérőjűek, és egyenként 60 tonnát nyomnak. Egyiptom területén bányászták és faragták őket, a Nílustól több mint száz kilométerre. A kőbányából szánon húzták a folyóig, ahol áradás idején hajókra rakták őket. Tengeri hajóra átrakodva érték el a Földközi-tengeren Ostia kikötőjét, ahol ismét uszályra átrakodva a Tiberisen vontatták az oszlopokat Rómáig. Itt még körülbelül 700 métert kellett szárazföldön megtenniük, mire rendeltetési helyükre kerülhettek.
Rotunda keresztmetszete, benne a 43,3 méter átmérőjű virtuális gömb
A kupola a Gianicolo dombjáról
A rotundát kazettás beton mennyezet fedi, közepén kilenc méter átmérőjű kör alakú nyílással (oculus). Csaknem kétezer évvel építése után a Pantheon dómja ma is a világ legnagyobb belső tartók nélküli beton mennyezete. A rómaiak betonjának különlegessége, hogy vulkáni habkővel készítették. A habkő töltőanyag miatt tengervíz álló és az idő múlásával a szilárdsága nő, íg a mai betonok 50-80 év alatt elporladnak. Az oculus magassága és a körtemplom belső átmérője azonos méretű, 43,3 méter. A belső térben elférne egy ekkora átmérőjű gömb, az ókorban a gömb a tökéletesség jelképe volt.
A kupola látszólag négyzet alakú kazettái valójában felfelé keskenyedő trapézok, ezért a mennyezet alulról nézve még magasabbnak látszik, mint amilyen az valójában. Így meglepő a Pantheon meglátogatása után a tető külső képe a város valamelyik magaslati pontjáról, ahonnan az meglehetősen laposnak látszik.
A kupola látszólag négyzet alakú kazettái valójában felfelé keskenyedő trapézok, ezért a mennyezet alulról nézve még magasabbnak látszik, mint amilyen az valójában. Így meglepő a Pantheon meglátogatása után a tető külső képe a város valamelyik magaslati pontjáról, ahonnan az meglehetősen laposnak látszik.
Látkép a belépéskor
Belső oldal kép
Képek eredete: https://www.pantheonroma.com/home-eng/ és (https://hu.wikipedia.org/wiki/Pantheon_(R%C3%B3ma))