HAJÓK TÖRTÉNETE: AZ ELSŐ VITORLÁS FAHAJÓKAT BILLENTHETŐ ÁRBOCOKKAL ÉPÍTETTÉK

 

 

(2023 oktober)

 

 

 ABSTRACT

A nádhajókat nagy kormányevezőkkel irányították, melyeket gúzskötéssel egy kerethez rögzítettek, amit a "fedélzet" síkjában alakítottak ki. A nádvitorlások tatja nem volt elég erős a kormányevezők rögzítéséhez, ezért a fedélzeti kerethez két oszlopot és egy keresztrudat rögzítettek, amihez a kormányevezőket hozzákötötték. A kormányevezőkre forgatókarokat szereltek. A fedélzetre nádból tetőket, kis házikókat építettek a napsütés ellen. A keretre erősítették a talpas és dönthető árbocot és az árboctámaszt is. Az "A" alakú árbocot két összetámasztott gerenda alkotta, bipod árbocnak is nevezik. // THE FIRST WOODEN SAILING SHIPS WERE BUILT WITH TILTING MASTS: Reed boats were steered by large rudder paddles, which were attached by a grommet to a frame formed in the plane of the "deck". The stays of the reed sails were not strong enough to hold the rudder blades, so two masts and a crossbar were fixed to the deck frame, to which the rudder blades were attached. The rudders were fitted with swivels. The deck was covered with thatched roofs and small huts were built to keep out the sun. The frame was also fitted with a mast on a foot, which was made up of two lashed-together derricks, also known as a bipod mast.

 

BEVEZETÉS

A nádból vagy fából készített első nagyobb ókori evezős csónakok hosszú keskeny hajók voltak, ezért stabilitási okokból nem lehetett árbocot, vitorlát szerelni a csónakokra, de az építésük közel azonos a vitorlás hajókéval.    

E váza

        Sarló alakú 16 pándli evezős nádhajó (Lipcsei Egyiptomi Múzeum), Nagada III.-ból, i.e. 3000 előtti, (a lapátok száma kettővel osztandó)

KHUFU Kheopsz fenékpalánk

I.e. 2570 körül, Hufu (Kheopsz) fáraó evezős temetési hajója, cédrusfa hajó, fenékpalánkkal, kormányevezőkkel

(https://en.wikipedia.org/wiki/Khufu_ship)

Khufu rajz

Hufu fáraó, i.e. 2570, temetési Napbárkájának rajza, „varrott” evezős, hosszú palánkos cédrusfa bárka fedélzettel, mint 43.3 m hosszú, 5.9 m széles, a tat- és orrtőke eltérő alakú volt: Az első romjaiból rekonstruált hajó a korból (https://en.wikipedia.org/wiki/Khufu_ship

Az orr-és tattőke (a Hufu hajó alapján) konstrukciója látható az alábbi ábrán:

Khufu tőkék

 A Hufu hajó építése:

pharaohs boatA varrott hajók szerelése, azaz "varrása", a palánkokat hosszában is csapolták, a hosszanti tartókötél tartotta össze a palánkokat, a palánkok közeit átfedő iszkába lécek a papirusznád törmelék tömítést tartották. A hajófenék legömbölyített volt, nem volt szögletes.

A bonyolult és szellemes hajóépítési módszer az egyiptomi Nagada korig (https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagada-kult%C3%BAra) visszavezethető, amikor már a fa koporsódeszkákat csapolva és "varrással", vékony kötelekkel erősítették össze. De a Nagada korokból találtak sziklákra karcolt vitorlás ábrázolásokat is. 

ancient reed Egypt boats

                                                            Egyiptomi sírokban talált rajzok, sarló alakú, magas orrú és tatú vitorlás nádhajók

A vitorlásokat is, ha nem volt szél, pándli evezőkkel hajtották. Az egyiptomiak két nagy átmérőjű nádkévét kötöttek egymáshoz, (a sumerek több, kisebb átmérőjűt, és bitumennel szigetelték a tutaj alját), melyek idővel annyi vizet szívtak magukba, hogy új tutajt kellett építeni. A nádhajókat nagy kormányevezőkkel irányították, melyeket gúzskötéssel egy kerethez rögzítettek, amit a "fedélzet" síkjában alakítottak ki. A nádvitorlások tatja nem volt elég erős a kormányevezők rögzítéséhez, ezért a fedélzeti kerethez két oszlopot és egy keresztrudat rögzítettek, amihez a kormányevezőket hozzákötötték. (Adódik a kérdés, hogy a lehajtott árboc megtámasztására használták-e?) A kormányevezőkre forgatókarokat szereltek. A fedélzetre nádból tetőket, kis házikókat építettek a napsütés ellen. A keretre erősítették a talpas árbocot is. A sziklarajzokon látható árbocok egyértelműen pózna árbocok. Csak a hátszélvitorlát ismerték, ezért hátra sok kötéllel, előre két kötéllel kötötték ki az árbocot, és oldalra nem volt kikötve, talán a hátszélvitorla miatt.

AZ ELSŐ VITORLÁS FAHAJÓK

A "kerek" vitorlás hajótípus (gömbölyűnek is nevezik az irodalomban): a nagy kövek és szállítmányok mozgatásához az i.e. 2600-as években kifejlesztett akáciafából épített vitorlás szállítóhajó. A vitorlások stabilitását az alakjuk, szélességük biztosította a korban. Egyiptomban rövid,104 centiméteres, akácia palánkokból és hosszanti merevítő-tartó kötéllel építették a palánkok csapos toldása, a hossztartók hiánya miatt. 

Egyptian Museum Cairo . Location 93. SNEFRU 2600BC

Kairói Régészeti Múzeum képe: Snefru fáraó (kb. i. e. 2613 -2589, https://hu.wikipedia.org/wiki/Sznofru) sírjából falikép, i.e. 2600 körül. Az első vitorlás fahajó ábrázolás. "A" alakú, billenthető árboccal épűlt. Az árbocot használták a kövek be- és kiemelésére is.

 

ie 2600

Tengeri vitorlás képe Sahuré (kb. i.e. 2492- i.e. 2475 között) fáraó sírjából (Abusir), hosszanti merevítő kötéllel. Az oldalán látszik még egy körfefutó kötél, feladata nem tisztázott.

Punt Pharaoh Sahure

A hosszanti merevítő kötél (http://www.warther.org/CarvingsDetail.php?36)

Sahuré (https://hu.wikipedia.org/wiki/Szahur%C3%A9, körülbelül i. e. 2492 és i. e. 2475 között) fáraó punti expedíciós hajójának érdekessége a hosszanti merevítő kötél és rögzítése elől-hátul a hajótesten. Sarló alakú hajó, keresztmetszete velencei gondolához hasonló. Fontos, hogy először a kagyló alakú hajótestet építették és csak utána a belső keresztmerevítéseket. Csak sokkal később, a portugál Tengerész Henrik épített 1450 körül először bordázatot hajógerincre, ekkor az építéshez lényegesen kevesebb fa szükséges és nincs szükség a hosszanti merevítő kötélre. Az egyiptomiak hajóépítésének karvel palánkos, "varrott" módszere kb. 4500 évig módosításokkal, -merevítő kötél nélkül-, de fennmaradt. Olcsóságuk miatt, "varrott" hajókat még az 1900-s években is építettek Európában, a Baltikumban.  

Sahure fáraó ideje után közel ezer évig, Hatsepsut idejéig (https://hu.wikipedia.org/wiki/Hatsepszut, kb. i. e. 1479 – i. e. 1458)) alig van, inkább nincs fahajók építésére vonatkozó lelet. Szahuré fáraó sírmellékletét hosszanti merevítő kötéllel építették hossztartók, keel és gerinc helyett, a vastag kötéllel átkötötték a hajótestet elöl és hátul, rekonstruálták a Punt-i expedíciós hajót.

E seafaring ships from the 5th Dynasty 2458 2446 BCE

:

Sahure A árboc

Sahure rekonstruált hosszanti merevítő köteles hajója, "A" alakú árboccal, (az I alakú póznaárbocra alacsonyabb és szélesebb vitorlát szereltek később). A hajó feneke lapos volt, de nem ennyire széles. Az oldal nézetben a fenékpalánk nem látható.

Az árboc rögzítése a talpfához is kötélekkel történt:

Árbóctalp rörzítése

kötél Ancient Egypt rope manufacture

Kötél készítő manufaktúra

SC214005

Sírmelléklet a 11. dinasztia idejéből, i.e. 2000 előttről (https://egyptianstreets.com/2017/03/30/ancient-plank-from-pharaoh-king-khufus-boat-found-near-the-great-pyramids/) billenthető árbocú hajóval

I.e. 2000 körüli, Mehenkverte - egy magas rangú tisztviselő- sírjában talált modell, melyen a merevített póznaárboc és oldalmerevítő kötelek láthatóak. Más hajókon jól látható erős kötélfonatokkal erősítették az árboc alsó végét. 

Mehenkverte i.e. 2000 kötél lemaradt

I.e. 2000 körüli, a Mehenkverte hajója, minden hajóra építettek kis fedett nádépítményt, szögletes, vagy itt nádból, vesszőkből fonott, gömbölyű tetejű kabint, a napfény ellen. 

Érdekes a kormány evező felső végének rögzítése, később fordított "v" alakú támaszon is történt. Póznaárbocos, magas vitorlás - később alacsonyabb és szélesebb vitorlákat készítettek- hajó látható a képen. Csak ez az ábra hozzáférhető a Mehenkverte hajóról. Az orr és tat díszei hiányoznak. Az árboc oldalmerevítő köteleinek ábrázolása fontos: lehetővé teszi, hogy enyhe oldalszélben is manőverezzen a hajó. I.e. 2000 körüli, a Mehenkverte sírban talált modellen merevített árboc és oldalmerevítő kötelek jól láthatóak. Bonyolultabb a kormányszerkezete mint a korábbi hajóknak. A széles tollú kormányevezőt középen a tathoz, felső végét a kormányemelvényre szerelt oszlophoz kötözték. A kormányevező forgatását egy merőleges karral oldották meg. A tengereken is biztonsággal hajóztak: „II. Amenemhat (kb. i. e. 1929 – i. e. 1895) Aktív kereskedelmi és diplomáciai jelenlétről tanúskodnak a Bübloszban, Szíriában, Palesztinában, valamint Krétán és Cipruson is megtalált egyiptomi, illetve az ezen országokból származó használati- és ajándéktárgyak egyiptomi előfordulása.” (https://hu.wikipedia.org/wiki/II._Amenemhat). II. Senusret (i.e. 1897-1878) templomában is előfordul a Punt név. A 12. Dinasztia idején használták a Saw kikötőt (Zafarana-tól É-ra) a Vörös-tengeri távoli Puntba induló expedíciókhoz.

A billenthető árboc használatának az oka feltehetően az volt, hogy a hátszélvitorlát sok kötél tartotta -ami a képeken látható is-, és így a vitorlát nem felhúzták, hanam a ledöntött árbocra felszerelték.

HATSHEPSZUT (i.e. 1476 KÖRÜL) HAJÓI

Emelőnek is alkalmasak az "A" és "I" alakú, árbocként használt cédrusgerendák: Hatsepszut fáraónő egyik Punt-i, kereskedelmi hajóját  gyakran ismertetik, már póznaárboccal épűlt és a merevítő kötelek és a látványos orr és tat emelvények miatt. Új szerkezeti elem a hajó alatt végig futó keel, a hosszanti merevítés, amit a hükszoszok hoztak Egyiptomba i.e. 1600-as években (http://www.ancient-egypt-online.com/hyksos.html ) a bronz szerszámokkal együtt. Hatshepsut királynő szervezett egy öt nagy teherszállító hajóból álló expedíciót Punt országba - a kutatók találgatják a helyét, Szomáliában volt- sikeresen. A visszaindulást ábrázoló falikép, amit teljes szélességében idemásoltunk, sok érdekes részletet tartalmaz:

Die Gartenlaube 1886 b 796 1

Hatsepszuth fáraónő expedíciós hajója Puntban, kb. Szomália környékén lehet, onnan hozták az obszidiánt. Az árbocok tetején jól megfigyelhető a kötéleket elosztó-,  emelő-, rendező-keret, nagy súlyok (kövek) emelésére is alkalmas. (Képek forrása: https://bencsik.rs3.hu/component/content/category/23-az-egyiptomi-hajok-toertenete.html?layout=blog&Itemid=101