A MEMNÓN-KOLOSSZUSOK FÁRAÓJA
 
 
(2023 október)
 
 
 
 
 
 
 
 
ABSTRACT
III. Amenhotep (uralkodott i. e. 1390-53) kora a  békés virágzás időszaka volt, a diplomáciai kapcsolatok bővítésének és a nagy építkezéseknek a kora. Uralkodása békésen telt, kivéve néhány zavargást a Nílus-deltában, melyeket az Egyiptomba való szárazföldi és tengeri útvonalak gondos szabályozásával lecsillapított. Uralkodásának 11. évében Amenhotep elrendelte egy nagy belvízi medence és kikötő kiásását. Feltehetően az idejében megerősödött napistenkultuszra vezethető vissza az addig ismeretlen egyistenhit. 
 
 
BEVEZETÉS
III. Amenhotep, (kb. i. e. 1391 – i. e. 1353, https://hu.wikipedia.org/wiki/III._Amenhotep)  az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia és az Újbirodalom egyik legjelentősebb fáraója. Apja katonafáraó volt, meghódította Levantét, Szíriát.  Amenhotep még uralkodása elején elvette főfeleségét, Tijét. Feltételezik, hogy Tije befolyásos családja segített az ifjú fáraónak az uralkodásban. Egy hatalmas tavi kikötőt épített a feleségének, a Nílussal egy csatorna kötötte össze (Birket Habu). Harmincnyolc éven át tartó uralkodása alatt Egyiptom hatalma egyik csúcspontját érte el, a birodalomban béke és bőség honolt, virágzott a kereskedelem és a kultúra. Monumentális épületek – köztük a luxori templomkomplexum, valamint a karnaki templomegyüttes jelentős része – és szobrok sokasága, pazar díszítésű magánsírok jellemzik uralmának időszakát.  Amenhotep nevét még ezer évvel később is a bőséggel, a gazdag terméssel hozták összefüggésbe.  A fáraó Atonként történő istenítése uralma idején korábban soha nem látott mértéket öltött és megjelentek a fia, Ehnaton által később végrehajtott vallási reformok, az egyistenhit csírái. Az egyistenhit eredetét III. Amenhotep a napistenként történő imádatában vélik a kutatók megtalálni. III. Amenhotep uralkodása alatt megszaporodnak az Atonra tett utalások, és magának az istenített uralkodónak a kultusza is napisten kultusz volt. A király Atonról nevezte el többek közt fényűző palotáját és egy bárkáját is. Saját magára is volt, ahol „ragyogó Aton”-ként utalt. A Nap és a fénysugarak voltak Aton szimbólumai. A kutatás módja az internetes keresés volt a Wikipedia oldalairól kiindulva, célja az ismeretterjesztés. 
 
 
aerial view malquata s 0
 
 Fantáziakép a palota- és templomegyüttesről (Malquatá), háttérben a kb. 2500x500 méteres tavi kikötővel (https://laciviltaegizia.org/tag/malqata/)
 
III. Amenhotep palotái és templomai
 
 
Map Malkata with Harbour 2048x985
 
III. Amenhotep Ámonnak szentelt halotti temploma a Nílus Luxorral szemközti oldalán épült (https://melissaindenile.com/2020/10/10/site-saturday-malqata/).
 
 

Monumentális épületek – köztük a luxori templomkomplexum, valamint a karnaki templomegyüttes jelentős része – építése, bővítése történt az idején. III. Amenhotep Ámonnak szentelt halotti temploma a Nílus Luxorral szemközti oldalán épült. Az épület a maga korában a legnagyobb templom volt Thébában, és a ma ismert ókori egyiptomi templomok legnagyobbika.  A templom azonban túl közel épült a folyóhoz, úgy alakították ki, hogy a Nílus évenkénti áradásainál a víz elöntse külső udvarait és csarnokait, és csak a magasabban elhelyezkedő szentély emelkedjen ki a vízből. A templom azt jelképezte, ahogy a világ a teremtéskor kiemelkedett az ősvízből. Sajnos ennek köszönhetően az építmény gyorsabban erodálódott, mint más templomok, és már a XIX. dinasztia idején kezdték elhordani megmaradt építőanyagát más építkezésekhez, köztük Merenptah közeli templomához. A napudvar déli bejáratánál találtak és újra felállítottak egy sztélét. A templom területén állt III. Amenhotep és Tije kolosszusa, a valaha kifaragott legnagyobb, 7 méter magas diád (kétalakos szobor): Amenhotepet és Tijét ábrázolta, lábaiknál három lányuk, ma a kairói Egyiptomi Múzeum központi csarnokában áll. A feljegyzések alapján a templom padlóját ezüsttel, falait arannyal és elektrummal (arany-ezüst ötvözet) díszítették. Az ásatások Tije királyné hatalmas szobrainak nyomait is feltárták.
Az ünnepségekhez építettek egy Amon-templomot és egy fesztiválcsarnokot. További templomokat építettek és szobrokat állítottak a Nílus mentén. A kézművesek és ékszerészek az eseményt kommentáló díszeket készítettek, köztük ékszereket, dísztárgyakat és sztéléket. (https://en.wikipedia.org/wiki/Amenhotep_III)
  
Egyetlen egyiptomi királyné sem tett szert akkora fontosságra még férje életében, mint Tije. Befolyását mindvégig megőrizte, annak ellenére, hogy Amenhotepnek számtalan felesége volt, köztük saját, Tijétől született lányai közül is legalább kettő. Tije is részévé vált annak a vallási elképzelésnek, mely a fáraót a napistennel azonosította; Amenhotep azzal, hogy felesége és lányai körében jelent meg az ábrázolásokon, az anyaistennő és leányai körében megjelenő napisten látszatát keltette. Több szentély is épült Tije tiszteletére, a 11. évben pedig a mesterséges tavi kikötő, ennek méretét és a rajta tett csónakázást emlékszkarabeusz örökíti meg.
„Őfelsége […] Amenhotep, Théba uralkodója, élet adassék neki, 11. uralkodási évében; a nagy királyi hitves, Tije, kinek apja neve Juja, anyja neve Tuja. Őfelsége elrendelte egy tó készítését a nagy királyi hitves számára. A hossza 3700, a szélessége 700. [Őfelsége] megünnepelte a tó átadását áradás harmadik havának tizenhatodik napján. Őfelsége az Aten-tjehen [„Ragyogó Aton”] királyi bárkán hajózott rajta.” (Megj.: amennyiben könyökben adták meg a méreteket, egy könyök kb. 54 cm, aminek alapján a tó mérete kb. 2000x380 méter.)
 
Amenhotep három Sed-fesztivált ünnepelt a 30., 34. és 37. királyi évben, mindegyiket a Ny-Tébai Malkata-palotában Kifejezetten az ünnepségekhez építettek egy Amon-templomot és egy fesztiválcsarnokot. Utalások alapján a fesztivál két-nyolc hónapig tarthatott
 
gea21631 fig 0002 m
 
Malquata (Malkata) és Birket Habu helye Luxorhoz viszonyítva (https://www.researchgate.net/scientific-contributions/Angus-Graham-2055092913
 
 
 
Mára csak Amenhotep két monumentális ülőszobra maradt meg, melyek a bejáratnál álltak. Ezeket a görög idők óta Memnón-kolosszusokként ismerik. A szobrok a felkelő nap melegítő hatásának következtében zümmögő, búgó hangot adtak ki. 
 
 
 
Colossi of Memnon morning Egypt Oct 2004
 
 
 
Az épületegyüttes, mely a hatalmas halotti templomtól délre állt, magába foglalt egy Ámon-templomot, egy fogadócsarnokot, négy palotaterületet – a déli palotát, mely Tije lakrészét foglalta magába; a középső palotát; egy palotát, mely a fáraó lakosztályát, valamint fogadócsarnokokat és a hárem egy részét tartalmazta; az északi palotát Szitamon hercegnő-királyné lakosztályával –, szolgák és tisztviselők lakóhelyiségeit, valamint feltehetőleg egy maru-t az északi részen. A maru olyan, a napkultuszban szerepet játszó építmény volt, mely mesterséges tavakból, virágágyásokból és kis pavilonokból állt, kelet-nyugati tengely mentén épült, és napkeltétől napnyugtáig megfigyelhető volt innen a nap.
A helyiségeket élénk színű festés díszítette. A palota mellett egy nagy kikötő és mesterséges tó állt (mai nevén Birket Habu, https://melissaindenile.com/2020/10/10/site-saturday-malqata/ és https://www.youtube.com/watch?v=D5-gMjsWWqQ ), ezt használták az építkezésnél a kövek szállításához, majd később, a királyi ceremóniáknál. A fő palotától ötszáz méternyire délre egy stadion is állt, 400 méternyi egyenes pályával, lehetséges, hogy itt kocsiversenyeket rendeztek.
 
A Birket Habu tó és kikötő
Amenhotep egy mesterséges tavat építtetett királynője, a Nagy Királyi Feleség, Tije szórakoztatására. A tó egy T alakú kikötő része volt, amelyet egy csatorna kötött össze a Nílus folyóval. A kikötő kiásása hatalmas földmunkákat (több mint 10 ezer m3 ), akár 14 méter magas homokdombokat hagyott hátra egy vonalban, amelyek ma a művelés szélén a természetes táj részei. 
 
 IMG 20210531 060510 807x605
 
A tavi kikötőből kiásott föld és homok ma is megtekinthető (https://blog.selket.de/tag/birket-habu)
 
Az ókori Egyiptom kikötőiről alig van információnk. Az első kikötőket, melyekről tudni lehet valamit*, Hufu fáraó épített i.e. 2570 körül.
A tó vize visszatükrözte az előtte álló palotaépületet, és kijárást biztosított Amenhotep hajójának, az aranyozott Ragyogó Aton nevű hajónak a Nílusra. A hajóról nem maradt ránk ábrázolás, de egy évszázaddal korábbi fáraónőnek és Amenhotep unokájának, Tutanhamonnak a hajóiról vannak képeink.
Royal Ship Queen Hatshepsu copy
 
 
 
 
Hatsepszut fáraónő Napbárkája (https://warther.org/CarvingsDetail.php?12
 
 
solar barque tomb of tutankhamun egyptian history 1
 
 
 
43624592154 406f3972c3 b
 
 Tutanhamon díszes Napbárkája modell (https://www.livescience.com/64922-lost-king-tut-boat-found.html)
 
 
Amenhotep palotája a "Káprázatos Aton" nevet kapta, és a hatalmas aranyozott bárka állt a tavon. Az ókori egyiptomiak szerint a Nap éjszaka egy bárkán visszautazik Ny-ról K-re, a napistenített Amenhotep és Tije királynő utazása egy bárkán a tavon erős jelképes értékkel rendelkezett. Amenhotep uralkodásának 11. évéből származó emlék-szkarabeuszon ez áll:
".... Őfelsége megparancsolta, hogy építsenek egy tavat a Nagy Királyi Feleség, Tiye számára." .... Őfelsége a tó megnyitásának ünnepét Akhet harmadik hónapjának 16. napján (az áradás évszaka)....Őfelsége a tavon a "The Aten Gleams" ( Sugárzó-, Fénylő Aton-nak) nevezett királyi bárkán hajózott ....".

A szed-ünnepeket, a 30., 34. és 37. évében ünnepelte és az ünnepségek egy részét a palotában rendezték meg, melynek temploma és ünnepi csarnoka kifejezetten erre a célra épült. A 34.-et a tavon rendezték.

 

 

 

 

*

A gízai Nagy piramis Hufu – görögül Kheopsz, i. e. 2580-2530 – emlékére épült.  Találtak egy papiruszt, melyen a Ra-si-Hufu kikötőt említik; ami a Nagy piramis nílusi kikötőjének a neve.  A kikötőbe érkezett a piramisépítéshez szükséges kő a Tura-i bányából, a Nílus másik partjáról. Van bizonyíték arra, hogy egy másik, a Hafré piramisnál is építettek egy kikötőt, a Szfinx templomának közelében. Valószínűsíteni lehet, hogy a harmadik, Menkauré piramisnak is volt kikötője. A kikötők a kövek, az építéshez szükséges anyagok, munkások szállítására szolgáltak, ezért olyan régi építmények mint a piramisok. Az első, a Dzsószer (i. e. 2668 - 2649) piramis is a Nílus folyó ellenkező partján épült, ezért már Dzsószer idején kellett kőszállító hajókat építeniük. Akáciafából készítették a hajókat.

Az ókori kikötők hajógyárak voltak sólyákkal, -és nem a hajók tárolásárat szolgálták-. néhol voltak a hadikikötőkben védőláncok, különböző típusú jelzőtűzek és később világítótronyok. A tengervízben talált nagy lyukas kövek gyakran horgonykövek. A kikötők partjain található beépített - vízszintesen vagy függőlegesen- nagy lyukas kövekhez pedig kikötötték a hajókat a római időktől.
 
 
Tallet Harbour Installations
 
Az első épített móló i.e. 2570 körül (Kb. 300 méter hosszú, Vörös-tenger, https://egymonuments.gov.eg/sunken-monuments/wadi-al-jarf-port/)
 
 
Az első móló törmelékdombos hullámtörő volt, a Wadi al Jarf-i móló kb. 325 m hosszú és kb. 6 m széles volt, kavicsokból és agyagból készült. Az első függőleges falazatú mólók két rakott kőfal közötti tér feltőltésével épűltek. Meglepő, de az sok ezer ókori kikötő kb. 85%- ában nem volt semmilyen mesterséges építmény. Aztán a rómaiak idején terjedt el az égetett mészkőből, vulkáni habkőből tengervízzel készített  -és talán pun eredetű- beton, ami a tengervíz alatt is megkötött és tengerálló volt. 
 
A kikötők, kikötővárosok kialakulása eltér a szárazföldi városok kialakulásától, az utóbbiak hegyekre épített váraknál, folyóknál a gázlóknál, utak mentén alakultak ki. A védett öblökben, a kikötőkben hajókat építettek sólyákon, a hajók tárolása máshol, más védett homokos öblökben, homokos partokon történt, ahol a hajókat partra húzták éjszakára. A kikötők gyakran a folyók torkolatainál alakultak ki, de a torkolatokban épített kikötők később feltöltődtek. Hajóépítéssel, halászattal, halsózással, halfüstöléssel, áruk tárolásával, kereskedelmi raktárak építésével kezdődött a kikötők története, és bár a nagy hajók merülése is csak 70-90 centiméter volt, kisebb csónakokkal és nem rakpartokon rakták ki a hajókat, még a római időkben is, Ostiában. (Kárum:= kereskedelmi kikötői lerakat, legkorábban az asszír karaván út mentén, pl. Karkemish vagy Emar az Eufrátesz partján, vagy az óföníciai kikötők, pl. ugariti, bübloszi, krétai, majd a ciprusi lerakatok, később Türosz kikötője). A levantei kikötőkben sólyákon történt hajóépítéssel, só- és fakereskedelemmel foglalkoztak a cédrusfa hegyek közelében, pl. Bübloszban. A kikötők nem a hajók tárolására, hanem a hajók építésére jöttek létre, míg a szárazföldi városok, gyakran erődítmények mellett.
2013-ban Hufu ókori Vörös-tengeri kikötőjében találtak egy papiruszt, amely egy Merer nevű munkafelügyelő több hónapjáról számol be. A munkafelügyelő egy nagyobb piramisépítő csapatot irányított, akik a több mint két tonnás köveket Turából szállították. Említ egy adminisztratív központot, amely Anhhaf vezír -Hufu testvére volt- irányítása alatt állt. Ennek alapján Anhhaf vezir (https://hu.wikipedia.org/wiki/Anhhaf) volt az építkezés vezetője, tevékenysége Hufu 27. uralkodási éve körülire tehető. A gízai nagy piramis az óbirodalmi fáraó, Hufu – görögül Kheopsz – emlékére épült, időszámítás előtt 2580-2530 közt. A mára 138 méteres épület a legnagyobb az egyiptomi piramisok köztA piramisok helyének olyan területet választottak, ahol az épület védve volt az áradástól, és az alapkőzet elbírta a piramis tömegét. A piramisok más épületei ezért a Nílus-völgyet kísérő nyugati platón találhatóak, csak a völgytemplom és a feljáróút nyúlt le az ártérig.
Az építkezés már a befejezéséhez közeledett, mert említik, hogy ebben az időben érkezett a piramis borítására használt turai mészkő. A papiruszon Anhhafot Ra-si-Hufu  kikötő felügyelőjeként is említik; utóbbi a gízai nílusi kikötő neve a Hufu piramisnál, ahová a piramisépítéshez szükséges fehér mészkő érkezett a Tura-i bányából.
 
 
2202530119fig01
 
 
A Kufu kikötő térképe, amit a Merer papirusz említ (https://www.pnas.org/doi/10.1073/pnas.2202530119)
 
 
A piramisokhoz völgytemlomokat építettek, a templomok a nílusi kikötőkben álltak. A völgytemplomokban valamely isten, vagy a fáraó szobrát szállító bárkának termet építettek a belső Szentély előtt, de néha magában a Szentélyben tárolták a hordozható súlyú szent bárkát. A piramisok építésének korában, már i.e. 2600 körül a Völgytemplomban volt a Bárkaszentélyek helye (https://bencsik.rs3.hu/a-sarki-jeg-a-2020-as-evekben/196-okori-egyiptomi-barkaszentelyek.html).

Gíza

Gizai piramisok, szép fantázia rajz, a kikötőbe vezető egy helyen 40 m magas út:  nem közismert, hogy egy építészeti csoda az út.

A:  Hafré (Kefren) Völgytemploma**, mellette volt a Szfinx (azaz "Hafré  képmása"),

B: Hafré útja, 

C: Hafré Nap Temploma, (Felül Khufu, Kefren apja piramisánál hasonló a tagozódás),

D: Menkauré piramisa, itt is volt Nap templom, kikötői út és volt Völgytemploma* 

(https://hu.wikipedia.org/wiki/Menkaur%C3%A9-piramis#A_hagyom%C3%A1ny_szerinti_%C3%A9p%C3%ADttet%C5%91k)

 
piramis út templom kikötő kicsi