KŐFÚRÁS AZ ÓKORI EGYIPTOMBAN

(2022 június)

 

 

 

 

ABSTRACT

Összehasonlítva a tárgyi emlékekre vonatkozó tudásunkat a tárgyi emlékek előállítására vonatkozó tudásunkkal, lényeges a különbség. Az ókori egyiptomiak szerszámairól sok ismertünk van, használatukról nagyon kevés. A kemény kövek, pl. a gránit fúrásával kapcsolatban arra a hipotézisre jutottunk, hogy topáz csiszoló port használtak az arzénbronzból kovácsolt (a puhább köveknél marhalábszár csontból) készített csőfúrókhoz. Amennyiben a hipotézis hamis, akkor nem tudjuk, hogy hogyan készítették a fúrómagokat. A kovakő, diorit bozogányok, balták, kalapácsok, csákányok nyeleihez szükséges lyukakat fúrtásában komoly kőfúrási tapasztalotakat szereztek. /  STONE DRILLING IN ANCIENT EGYPT: The holes for the handles of flint axes, diorite axes, hammers and picks were drilled somehow! In relation to the drilling of hard stones, such as granite, basalt, diorite, quarzite and schist it is hypothesized that topaz from Berenike harbour of Egypt (https://en.wikipedia.org/wiki/Zabargad_Island, 23_36_35_N_36_11_45_E) abrasive dust was used for tubular (core) drills forged from arsenic bronze.


BEVEZETÉS

Az ókori világ technikai eljárásai között a legtöbb kérdést a kemény és nagy kövek hasítása (tűzes, vizes repesztése kő- és faékekkel), megmunkálása, fúrása (pl. a kovakő és diorit balták, kalapácsok, csákányok nyeleihez), továbbá szállatása veti fel. A falfestmények, a szöveges információk vagy a leletek nem adtak teljes értékű választ arra, hogy miként végezték a fúrást, hasítást és az anyagmozgatást. A kutatók egyik feladata, hogy kitalálják, hogy lehet kőből és fából készített eszközökkel kemény köveket, például az asszuáni gránitot megmunkálni? A kutatás módja az internetes keresés volt a Wikipedia oldalairól kiindulva.
Az ősi egyiptomban a csiszolás a leggyakoribb megmunkálási mód volt: fontos ismeret, hogy kvarccal (SiO2, sok változata ismert) minden csiszolható, még a kvarcnál keményeb kövek, ásványok is, csak tovább tart. 
 
A legkorábbi réz gyöngyök valószínűleg a Bardár-i kultúrából kerültek elő Egyiptomban (2, 38.o. és Függelék II.). Az ókori egyiptomiak az "Ankh" szimbólumot használták a hieroglifákon a réz jelzésére. Az "Ankh" az örök élet szimbóluma is.                                                                                                                                                          

bib 054

Fűrészelés kovakő fűrésszel (4)

Nagy méretű fűrészeket készítettek kovakő fogakkal, amint ezt az alábbi sarló mutatja:

SARLÓ fogakkal

Sarló, kovakő fogakkal (4)

Kovakőkés penge i.e. 2700 ból Abydosból Khasekhemwyan Haszehemuihu sírjából British Múzeum EA 68775

Kovakőkés pengéje i.e. 2700-ból, Abydosból, Khasekhemwyanan, Haszehemuima sírjából (British Múzeum, EA 68775)

vessel materials
Kövek használata az ókorban Egyiptomban (4)

 

NÍLUSs

 Az Ókorban még két ága volt a Nílusnak, az egyik a Faiyum depresszióba, mélyföldre ömlött (4)

I.e. 2700-ból,  Khasekhemwyanan, Haszehemuihuma fáraósír több mindenről nevezetes, a nevezetességeit -mert a legkorábbi részletesebben ismert fáraó- felsoroltuk a Függelékben.     

Aranyból és barna kalcedonból készült szepterét (jogarát), számos kőedényt találtak a sírjában. Továbbá kovakőből készült eszközök, rézeszközök (nem szerszámok!), rézedények, kőedények, mázzal bevont tárgyak, karneolgyöngyök, kosarak és pecsétek is előkerültek.
Khasekhemwy vases
Karneol és mészkőváza a sírból ((https://hu.wikipedia.org/wiki/Haszehemui)

Djoser vas

 A Dzsószer (i.e. 2650 körül) piramis alatt talált, már akkor sok száz éves edények, fáraónevekkel díszített gyüjtemény (https://www.almendron.com/artehistoria/arte/culturas/egyptian-art-in-age-of-the-pyramids/stone-vessels-luxury-items-with-manifold-

implications/ )

  

Imhotep Museum Saqqara 12 copy

 

 

 

Alabástrom edények a gyűjteményből, Dzsószer Lépcsős piramisa alatti labirintusból (https://hu.wikipedia.org/wiki/Haszehemui

 Haszehemui nevezetes kőedény-, vázagyüjteményét utódja, Dzsószer fáraó (i.e. 2668 - 2649) Lépcsős piramisa alatt találták meg. Azért gyűjtemény, mert a a vázákra írva megtalálták több mint háromszáz évre visszamenően a korábbi fáraók neveit az I. és II. Dinasztia idejéből: Narmer, Djer, Den, Adjib, Semerkhet, Ka, Heterpsekhemwy, Ninetjer, Sekhemib fáraókét. Ereklyeként kezelhették a vázákat. Az elsőket a Nagada II. körszak végén, i.e. 3200 körül készítették dioritból. A vázák anyagai: diorit, alabástrom, mészkő, pala és iszapkő. Több mint 30 000 darab alabástromból, dioritból, más további nemes kövekből készült vázát, tálat találtak a Dzsószer piramis alatt. Lehetséges, hogy a sírokat feltőrő tolvajok ellen a fáraók gyűjteményben tartották az értékes kőedényeket (azaz nem csak temetési ajándékok és élelem, kozmetikumok tárolására használták), és Dzsószer idejéig nem temették el a vázákat. Fémeket még nem használtak a az edények megmunkálására, talán állati csontokat. Adalék az első, a Dzsószer piramis építéséhez, a későbbi piramisokban kevés kövázát találtak. Megj.: A piramis alatt igen sok állat, többnyire ibis madár múmiáját is találtak, Dzsószer múmiáját a sírrablók elvitték, sírja 28 méter mélyen volt, egy 3.5 tonnás gránitlap alatt. 

Érdekesség: egy társasjáték i.e. 2700 -ból, a fajansz, fajanszmáz készítését bizonyítja:

szilikátos fajansz Mehen táblája

"A bal oldalon látható (az előd fáraó idejéből, i.e. 2700 körül) szilikátos fajansz játék-tábla, mely Abüdoszi sírjából került elő, több darabban. A játék-szett többi része más korból származik, a középen látható golyók a Nagada II. időszakból, az elefántcsont oroszlánfigurák az 1. dinasztia idejéről. Egy tábla-játék részei, amit mehen-nek neveztek. A játékot már az egységes egyiptomi birodalom kialakulását megelőzően játszották. A teljes játék-szett három elefántcsont hím oroszlánból, három nőstény oroszlánból és 6x6 db színes golyóból állt."  (https://maatkara.extra.hu/10tori/archaikus.htm). Az i.e. 2600-as években a fajansz egyik készítési módja: porrá tört türkíz vagy malachit felhasználásával.

 

 
KŐEDÉNYEK MEGMUNKÁLÁSA FÚRÁSSAL, CSISZOLÁSSAL
Az ősi egyiptomiak szerszámai: kovakő fűrészek, fejszék, vésők, fakalapácsok, kőcsiszolók és íjfúrók. Az ókori Egyiptomban kevés volt az építésre alkalmas fa, (https://www.historymuseum.ca/cmc/exhibitions/civil/egypt/egcl05e.html), ezért Szíriából, Libanonból, Bübloszból importálták a cédrusfát, de nem elég sokat: vályogtáglákból és nádból építkeztek. A fákat is kovakő fűrésszel és kovakő hántoló baltákkal alakították, és ügyesen fúrtak lyukat, kifúrt rézgyöngyöket is találtak a régészek (2.38.o)
 
 
 

Hántoló balta

Gyakran használták és sok célra a (fa-) hántoló baltát, kovakő vagy később arzénbronz éllel (4)

FA

Famegmunkálás (4)

E fürész.jpg

A műveletek balról jobbra: fűrészelés, vésés, fűrészelés, csiszolás, fúrás (4)

A csőfúrók használatára vonatkozó hipotézis erős alátámasztása az asztalosmunkák története (https://faipar.hu/hirek/felueletkezeles/8694/a-csiszolas-multja): "A kőbalták nyele számára fúrt lyuk és a kőfúró lényege: a forgó fúró szerszám egy csőhöz hasonló alakú csont. A csont mellé-alá szórt kemény kőzúzalék belenyomódik a csontcső peremébe, és forgás közben, maga alatt, csőszerű lyukat dörzsöl-csiszol. A lyuk elkészítése nagyon sok munkát és hosszú időt kívánt."

DP256369 Rekhmirek

Fűrészelés, csiazolás, fúrás (4)

 

pharaohs boat

Varrott hajók építése i.e. 2550 körülmai rajz (4)  

 

egipto fig 73

Kőedények csiszolása, megmunkálása (https://hu.wikipedia.org/wiki/Haszehemui

vázaML

Kőedények csiszolása, megmunkálása karos fúróval(https://www.hallofmaat.com/unforbiddengeology/ancient-egyptian-copper-coring-drills/)

StoneVaseMakersDrill Reconstruction

A művelet rekonstrukciója (4)

Az ábrákból leolvasható, hogy a fúróerőt vagy inkább a csiszoláshoz szükséges erőt a függőlegesen használt fúróra felerősített kövek biztosították. Megfelelő érdességű és keménységű csiszolóporral működő eljárás lehetett. A fúrók forgatása ijakkal is történt, többnyire csak fák esetén:

main qimg d7e771c49154bc0af2b86bbd2feda6b2

images 8

Ijfúró, vonónak is nevezik a forgató eszközt (4)

letöltés 7

Gyöngyöket, pecséthengereket is készítettek fúrással, a hegy ragasztott kovakő v. csontszilánk volt (4)

Két nehéz kérdés biztosan felmerül a kőedények megmunkálásával kapcsolatban: az egyik, hogy a nagy és belülről erősen homorú kőedények falvastagsága mennyire változott, azaz, a szűknyakú és nagy edényekbe egyszerűen csak egy lyukat fúrtak-e, azaz oldal irányban mennyire mélyítették ki a fúrt lyukat? Feltehetően a falvastagság nem volt egyenletes, bár a használat, az űrtartalom megkövetelte volna, amikor tároltak valamit az edényekben. 

A FÚRATMAGOK PROBLÉMÁI

A másik kérdés fontosabb és megkerülhetetlen: hogyan fúrtak pl. asszuáni gránitba nagy átmérőjű lyukakat, pl. egy gránit szarkofág tetejében talált lyukakat? A hasonló furatok magjait meg is találták. A Dzsószer piramis alatt talált Haszehemui féle edények, vázák megmunkálása csiszolással magyarázható lenne, ha a szarkofág fedelekbe fúrt lyukak magjait nem találták volna meg. Az i. e. 2500 körüli Óbirodalmi szarkofág fedele jelenleg a Brooklyn Múzeumban található, valószínűleg a IV. dinasztia Akhet-Hotep hercegéhez tartozott. A szarkofág súlya körülbelül négy tonna, a fedélé két tonna. A fedél mindkét végén két lyuk van, amelyeket (valószínűleg) a szarkofág mozgatására, igazítására és leengedésére használtak. A lyukak 24 cm hosszúak, átmérőjük kívülről 5,3 cm, mélységben csökkennek. (Gorelick, .Leonard: "Ancient Egyptian Stone-Drilling" Expedition Magazine 25.3 (1983): n. pag. Expedition Magazine. Penn Museum, 1983 Web. 07 Jun 2022  <http://www.penn.museum/sites/expedition/?p=5362>)A nehéz kövek mozgatásához sok papiruszsás kötélre és emelő szerkezetre volt szükségük, a sok kötelet külön műhelyekben készítették és ismerték a pászmák ellenkező irányú fonásának elvét.

kötél Ancient Egypt rope manufacture

Kötélkészítő manufaktúra (4)

 

Punt Pharaoh Sahure

Szahuré fáraó hajója, több mint. egy tonnás vitorlázat megemelésére alkalmas (a négyszögletes papirusz sás vitorla, rudazat súlya kb. egy tonna volt) lehajtható cédrusfa bipod árboccal, combvastagságú merevítő kötéllel (http://www.warther.org/CarvingsDetail.php?36)

 

ie 2600

Tengeri vitorlás, rövidpalánkos hosszanti tartóköteles hajó képe, Sahuré (kb. i.e. 2492- i.e. 2475 között) fáraó sírjából (Abusir), (3., 27.o.)

   

drill03

Szarkofág i.e. 2500 körül (https://www.penn.museum/sites/expedition/ancient-egyptian-stone-drilling/)

 

                                                                                                          drill02cre 15 03

Furat magok a Petrie Múzeumból (London), figyeljük meg a magon található koncentrikus vonalak (nyíl) hasonlóságát. (4)

Két kiváló egyiptológus, A. Lucas és Sir Flinders Petrie* (kérdések a magokról, amelyet Petrie már 1883-ban felvetett: https://www.penn.museum/sites/expedition/ancient-egyptian-stone-drilling/) véleményei eltérnek furatmagok keletkezéséről: csiszolás vagy kemény kövekkel megerősített palástú csőfúróval történt a megmunkálás? Azt gondolnánk, hogy a famegmunkáláshoz használt részben csont szerszámokat alakították át úgy, hogy kövek megmunkálására is alkalmas eszközök legyenek, de csak részben így történt. Már Petrie felvetette, hogy az ókori egyiptomiak csőfúróval készítettek egyes furatokat kemény kövekbe, gránitba. A probléma egyik része, hogy a réz alkalmatlan csőfúró készítésére, de a termésfémként megtalálható arzénbronz talán alkalmas. (A rendelkezésükre álló arzénbronz mennyisége aránytalanul kevés volt Hufu fáraó Nagy piramisának és általában a piramisok köveinek megmunkálásához. Az arzénbronzot fegyverek készítésére használták, kovácsolással munkálták meg, kovácsolásra megkeményedik.)

2Mace bronze axe and crescent blade axe. Ancient Egypt Weapons. maze. Museum of Egypt Culture of Barcelona Spain

Arzénbronz harci balta, fejsze és buzogány (Museum of Egypt Culture of Barcelona, Spain)

 Hufu alatt i.e. 2550 körül működött a buheni rézolvasztó D-n és mintegy kétszáz esztendőn át folyamatosan üzemelt. Emellett a Hamet-Hufu nevű helység diorit bányái is müködtek Hufu idején. „  https://hu.wikipedia.org/wiki/Hufu, ...Nubiában. A buheni rézolvasztóról nem sikerült többet kideríteni. A puha rezet az egyiptomiak ékszerként használták. Az i.e. 1600-s években a szíriai eredetű hükszoszok ismertetik meg Egyiptommal az ónbronz használatát, addig csak a kovácsolt arzénbronzot ismerték. Lucas szerint csőfúróval és nedves csiszolóporral, Petrie szerint csőfúróra erősített, beékelt kemény nemes kőszilánkokkal fúrtak. A megmunkáló kövek beékeléséhez szükséges technológia nem állt az egyiptomiak rendelkezésére.

Ha két eltérő keménységű anyagot összedörzsölünk, a puhább anyag jobban kopik, a keménységének arányában, a keményebb anyag kevésbé. Fontos, hogy mind a két anyag kopik. Hő is keletkezik, a fúró deformálódik és esetleg roncsolódik a surlódási hő és a nyomóerő kövezkeztében, réz esetén nagy mértékben, ezért a rézfúró kizárható, mert a réz puha fém, arzénbronz fúró jöhet szóba, ami termésfém, kovácsolásra megkeményedik. Valóban használtak csőfúrókat az egyiptomiak, mert találtak fúrómagokat. A nem fémből készített csőfúrók használatát kizárhatjuk, a csont használata merült fel. Előfordul, hogy a furat nem megy át, ekkor a fúrt oldalról ütötték ki a magot. Két oldalról nem fúrtak. Ha a nedves (vizes) csiszolóporral történő koptatás lehetőségét is figyelembe vesszük, egy köztes  -a Lucas és Petrie megoldása közötti- lehetőség is adódik, erre visszatérünk.

A csiszolópor feltehetően egyenetlen volt, mert az anyaga egyértelműen keményebb volt a gránitnál, karcos a furat, koncentrikus vonalakkal:

karcosság950

A szarkofág fedél furata is karcos, hosszában koncentrikus vonalak húzódnak (https://www.penn.museum/sites/expedition/ancient-egyptian-stone-drilling/)

Tehát van egy hipotézisünk: használtak csiszolóport a csőfúróhoz. Ezért megvizsgálandóak a lehetséges anyagok kéménységei, első sorban a gránithoz viszonyított  keménységet szükséges megvizsgálni: a gránité 5 és 7 között van a csillámtartalom függvényében. 

drill12

Anyagok keménysége (https://journals.sagepub.com/doi/abs/10.1177/030751332701300130, ld. még https://en.wikipedia.org/wiki/Mohs_scale_of_mineral_hardness)

 

A kvarcot, türkízt, lazuritot, obszidiánt, malachitot, opált, hematitot, achátot és más 7-es vagy az alatti keménységű köveket kizárhatjuk. Szóba jönnek a korundAl2O3 , smaragd, rubin, smirgel, zafír, https://hu.wikipedia.org/wiki/Korund), és a topáz Al2SiO4(OH,F)). Az is kérdés, hogy milyen ásványok voltak elérhetőek az ókori egyiptomiak számára? Naxos görög sziget nevezetessége a korund.  "A smirgel egy  szürkés- barna vagy kékes korund féle, szemcsés korund, a természetben általában nagyon egyenlőtlen szemcsenagysággal és nem önállóan, hanem jóval kevésbé kemény szennyező ásványokkal, leginkább magnetittal vagy hematittal keverten fordul elő. Ezért felhasználás előtt a nyers smirgelt törik, szitálják, majd szemnagyság szerint osztályozzák. A legismertebb (Pliniusnál) bányák a görög Naxosz szigetén találhatóak. Ezt tartják a legjobb lelőhelynek minőség és mennyiség tekintetében. Kisebb mennyiségben az Égei-tenger más szigetein (főleg Számoszon), sőt, Kis-Ázsiában is bányászták." (A smirgel nevű korund féle a smirgli szavunk eredete. Forrás: Pallas Nagy Lexikon). Egyiptom szempontjából Naxos nagyon messze van.

A Vörös-tengeren van egy, a topáz-áról (https://hu.wikipedia.org/wiki/Top%C3%A1z,  Al2SiO4(OH,F)) nevezetes sziget (https://en.wikipedia.org/wiki/Zabargad_Island, 23_36_35_N_36_11_45_E), Berenike egyiptomi kikötőjénél, ami elérhető volt i.e. 2500 körül az egyiptomiak számára: i.e. 2570 körül Hufu fáraó épített egy, az első Vörös-tengeri kikötőt (itt találták az első papiruszt is, mely szerint ugyan azok éptették a kikötőt, aki átszállították a turai mészkőtömböket a Níluson a Nagy piramis építéséhez), épített mólóval, Wadi al-Jarfban, ami  kb. 600 km-re van Berenikétől É-ra (https://en.wikipedia.org/wiki/Wadi_al-Jarf). 

Csőfúró

A réz csőfúró használatát az irodalom elfogadta, de a réz csőfúró készítésére alkalmatlan, mert puha fém (4, https://www.penn.museum/sites/expedition/ancient-egyptian-stone-drilling/)

A hipotézis alakja most: topáz csiszoló port használtak a kovácsolt arzénbronz -esetleg szarvasmarha csont- csőfúróhoz. A csőfúró a használat folyamán erősen kopott, ezért kúpos a lyuk, ha lett volna elegendő számú csőfúrójuk, akkor cserélték volna, nem lenne kúpos a furat. A csiszolópor gránitpor, bronzpor és topázpor egyenetlen keveréke lett ténylegesen, valószínűleg többször felhasználták a port. Az elkoptatott, legömbölyödött szemcsék alkalmatlanok csiszolásra, ezért a fúrót sokszor ki kellett venni, és a port átszitálni. Következik, hogy a szemcsék méretének van optimális nagysága, amit empirikusan be is tarthattak. Furatok és furatmagok maradtak ránk, de bronz fúrók és használt csiszoló por nem.

A csőfúróra vonatkozó hipotézis erős alátámasztása az asztalosmunkák története (https://faipar.hu/hirek/felueletkezeles/8694/a-csiszolas-multja): "A kőbalták nyele számára fúrt lyuk, a kőfúró lényege: a forgó fúró szerszám egy csőhöz hasonló alakú csont. A csont mellé-alá szórt kemény kőzúzalék belenyomódik a csontcső peremébe, és forgás közben, maga alatt, csőszerű lyukat dörzsöl-csiszol. A lyuk elkészítése nagyon sok munkát és hosszú időt kívánt."

 

KÖVETKEZTETÉSEK/CONCLUSIONS

A nagyobb topázszilánkok feltehetően beágyazódtak, beékelődtek a fémbe (fémből készített fúrót feltételetünk, az alternatíva az ébenfa volt), így Petrie megoldása is jó lehet. A vizsgált eljárásra jobban illik a nedves koptatás, csiszolás, mint a fúrás megnevezés. Az eredményül kapott hipotézis: topáz csiszoló port használtak a kovácsolt arzénbronzból, csontból készített csőfúrókhoz. (A bronz alternatívája a meteorvas.) A hipotézis gyenge pontja bronz csőfúró: az utóbbi ismeretét Petrie és Lucas feltételezték. I.e. 2500 körül a termés arzénbronzot már tudták kovácsolni, (kovácsolásra megkeményedik), de a bronzöntés még ismeretlen volt Egyiptomban és kb. az i.e. 1600-as évekig. A topáz és az arzénbronz használata új felismerés. Nincs pontos adat a koncentrikus körökről, hogy záródnak, van e menet emelkedésük? Mi feltételeztük, hogy záródnak. A zéró menetemelkedés bizonyító erejű lehetne.  / The larger topaz chips are presumably embedded, wedged into the metal (we assume a metal drill, the alternative could be the ebony tree), so Petrie's solution may be a good one. The process under consideration is better described as wet abrasion, grinding rather than drilling.. The resulting hypothesis is: topaz from Berenike harbour of Egypt (https://en.wikipedia.org/wiki/Zabargad_Island, 23_36_35_N_36_11_45_E, https://hu.wikipedia.org/wiki/Top%C3%A1z) abrasive powder was used for a tubular (pipe) drill made from forged arsenic bronze. The weak point of the hypothesis is the tubular drill, the knowledge of the tubular drill was assumed by Petrie and Lucas. Around 2500 B.C., the crop of arsenic bronze could only be forged, (it hardens on forging), bronze casting was unknown in Egypt until about 1600 B.C. (An alternative material can be the meteoric iron.) The usage of topaz and arsenic bronze (meteoric iron) is a new result. There is no precise data on concentric circles, i.e. how do the circles close or do they have a pitch? Zero pitch could be conclusive. 

* Flinders Petrie professzor, angol egyiptológus, a régészet tudományos módszertanának egyik úttörője. Számos munkát vezetett, amelyek közül a gízai fennsík felmérésén kívül a Naukratiszban, Taniszban, Abüdoszban és Tell el-Amarnában végzett ásatásai a legjelentősebbek. Egyik legjelentősebb leletének sokan a Merenptah-stélát tartják, ezt a véleményt Petrie is osztotta, legalábbis az Ilachun kincsének 1920-as felfedezéséig, amely II. Senusser egyik lányának sírjában volt. Az ő "szekvenálása" az őskori időkre vonatkozóan az első kísérlet volt arra, hogy kronológiai rendszert állítson fel az őskori Egyiptom számára. (https://hu.wikipedia.org/wiki/Flinders_Petrie)

 
IRODALOMJEGYZÉK
(1) ROAF, Michael: A Mezopotámiai Világ Atlasza, Helikon, Budapest, 1998.
(2) Kákosy, László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Osiris Kiadó, Budapest, 2005.
(3) Bietak, Manfred: Avaris, the capital of the Hyksos: recent excavations at Tell el-Dabʻa. British Museum Press for the Trustees of the British Museum. 1996. ISBN 978-0-7141-         0968-8.
(4) WIKIPÉDIA, a képek eredetét nem midig sikerült utólag kideríteni, a netes kutatás egyik tulajdonsága, hogy nagy és összegyűjtött, összeolvasott, lementett képagyag                   mennyiségileg kis része szerepel egy dolgozatban. és utólag gyakran nem sikerül kideríteni a képek, térképek eredetét.  
(5) Klengel, Horst: AZ ÓKORI SZÍRIA TÖRTÉNETE ÉS KULTÚRÁJA, Gondolat, 1977,  ISBN 963 280 367 1 
 
 
FÜGGELÉK
Haszehemu fáraó
 
I.e. 2700-ból, az Abydos-i  Khasekhemwyanan, Haszehemuihuma fáraósír több mindenről nevezetes, a nevezetességeit -mert a legkorábbi részletesebben ismert fáraó- felsoroljuk:

*Haszehemuié az első sír, amely mellett bárkagödröt találtak, mindjárt 12 darabot, uralkodása alatt még tamariszkuszfából készültek a temetési hajók, utána már cédrusfából, 

          * Találtak egy korsót találtak a fáraó hieroglif nevével Bübloszban, Libanonban,  (2., 50.o., 5, 20.o.), nem sikerült belátni, hogy Bübloszban telepet létesített volna cédrusfa beszerzésére, 
          * megtalálták a szobrát, ez az első fáraószobor,
          * a fáraónak nem volt vér szerinti utódja, felesége a III. dinasztia alapítója. Egy edény fedél felirata szerint, amely "A király anyja"-ként említi, valószínűleg Dzsószer anyja. A későbbi korok a III. dinasztia ősanyját tisztelték benne, 
          * legyőzi az északiakat, igen sok, 47000 halott volt, egyesíti Egyiptomot az első nagy és dokumentált  háború (Széth és Hórusz -a Sólyom isten, akinek a kultusza jellemtő volt a fáraók előtt - istenek ellentéte) után, (ezzel kapcsolatban nyitott kérdés, hogy miért voltak igen messze D-n a deltaiak?). " Egy kőedény felirata, amely szerint Neheb városában vívták a harcot. Neheb mélyen délen fekszik,  pontosan szemben a dinasztia származási helyével, Nehennel. Az északi seregek itt - Haszehemui feliratai szerint – katasztrofális vereséget szenvedtek, de maga a tény, hogy ennyire eljutottak, beszédes. Ugyanakkor a 47 ezer északi áldozatról szóló híradás is figyelemre méltó..."  Egyiptom egyesítése több évszázados folyamat volt, ez az első dokumentált háború! (https://hu.wikipedia.org/wiki/Haszehemui
         * erődöket épít Nehemben és Abüdoszban. Szakkarában is építkezik,
         * núbiai útjáról (ahol egy felkelést vert le) visszatérve  Haszemui döntötte meg Peribszen hatalmát,
         * Abüdoszban hatalmas sír épült számára vályogtéglákból (az 5. sír az abüdoszi nekropoliszban), mely trapéz alaprajzú, 70 méter hosszú, szélessége északon 17, délen 10 méteres, 58 szoba található benne. Sírkamrája a legrégibb kőművesmunkák egyike, bányászott mészkőből is készült. Itt találták meg a kutatók a király.
 
FÜGGELÉK II.
Legrégebbi egyiptomi arzénbronz és meteorvas tárgyak
5000 éves egyiptomi vasgyöngy leletek kovácsolt meteoritvasból (https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0305440313002057): A legkorábbi ismert vaslelet kilenc apró gyöngy, amelyeket az észak-egyiptomi Gerzehben található két temetkezésből származó, i. e. 3200 körüli időpontra datáltak. Megmutatjuk, hogy ezek a gyöngyök meteoritvasból készültek, és a fém gondos kalapálásával formázták vékony lemezekké, majd csövekké sodorták őket. A tanulmány bemutatja, hogy a neutron- és röntgenmódszerek segítségével még a vasfém teljes korróziója után is meg lehet határozni az anyag jellegét. A vasgyöngyöket más egzotikus ásványokkal, például lapis lazulival, arannyal és karneollal együtt nyakláncra fűzték fel, ami megmutatta, hogy a meteoritvas a nemesfémekkel és drágakövekkel egyenrangú különleges anyag. Az eredmények megerősítik, hogy a fémművesek már az i. e. negyedik évezredben elsajátították a meteoritvas, egy vas-nikkel ötvözet kovácsolását, amely sokkal keményebb és törékenyebb, mint a gyakrabban megmunkált réz. Későbbi, de a legismertebb lelet Tutanhamon meteorvas tőre i.e. 1330 körül: 
 
T tőr
Tutanhamon meteorvas tőre (4)
 
A 4. dinasztia királyainak, Khufu és Khafra uralkodásának idején az egyiptomi Gízában élő és dolgozó munkások fémtárgyai (i. e. 2500-2450 körül,  https://www.researchgate.net/publication/349875532_Arsenical_copper_tools_of_Old_Kingdom_Giza_craftsmen_First_data) Ez az első részletes adatsor a fával, mészkővel, textíliával stb. dolgozó kézművesek arzénes rézszerszámairól, a fő- és nyomelem-elemzésekre, ólomizotópokra és mikroszerkezeti leírásra összpontosítva. Az arzénes réz ismét megerősítést nyert, mint az Óbirodalomban a gyakorlatban használt anyag, a keleti sivatagból származó arzénes fémeket javasolják forrásként. A 20966 jelű CuAgAs tű hasonló ólomizotópokkal rendelkezik, mint a pradinasztikus egyiptomi fémmunkák két darabja és a késő uruki Habuba Kabira (Szíria) lelőhelyről származó liturgikus lelet, amely valószínűleg egy korábbi, ezüstgyártáshoz kapcsolódó anyag újrahasznosított példánya. A részletesen elemzett 15 tárgy a településről származó fémtárgyak legnagyobb Óbirodalmi leletegyüttese.