HAJÓK TÖRTÉNETE: EGYIPTOMI HADJÁRATOK SZÍRIÁBA AZ I.E. 1400 - AS ÉVEKBEN (III. THOTMESZ HADJÁRATAI A HÜKSZÓSZOK ELLEN)
(2021 október)
ABSTRACT
III. Thotmesz (i.e. 1458 - 1425) Szíriában folytatta az i.e. 1550-es években D-Palesztinában félbe hagyott amorita, hurrita eredetű hükszószok üldözését. Hódító katona fáraó volt, katonának nevelték gyerekkorától Thébában. Több mint 20 hadjáratot vezetett Ny.-Szíriába szárazföldön és tengeren, mert szárazföldön a szállítás, az utánpótlás nem volt megoldható. Sok hajót építettetett, nagy részét a cédrusfáiról nevezetes Libanoni-hegység kikötőiben. Ezek adóbeszedő és büntető-, hódítóhadjáratok voltak, a kikötőket is adófizetésre kötelezte. III. Thotmesz hozta létre az egyiptomi haditengerészetet, hivatásos flottát építtetett Bübloszban (2,139.o.). Az ő idején honosodott meg az üvegipar, az üvegtömbök készítése Egyiptomban. / HISTORY OF SHIPS: EGYPTIAN CAMPAIGNS IN SYRIA IN 1400S B.C. (THE CAMPAIGNS OF THOTHMES III AGAINST THE HYCSOS) Thothmes III (1458 BC - 1425 BC) continued in Syria the persecution of the Amorite-origin Hyksos, the persecution had been abandoned in D-Palestine in 1550s BC. A conquering soldier Pharaoh, he was raised as a soldier from childhood in Thebes. He led more than 20 campaigns in Western Syria by land and sea, because land transport and supplies were not possible. He built many ships, most of them in the ports of the Lebanese hills, famous for their cedar trees. These were tax-collecting, punitive and conquering voyages, and he made the Lebanese ports pay taxes. Thothmes III established the Egyptian navy, building a professional fleet at Büblos (p. 2,139). It was during his reign that the glass industry, the manufacture of glass blocks, was established in Egypt.
BEVEZETÉS
A kutatás célja a korábban Egyiptomból elüldözött hükszoszok elleni további hadjáratok részleteinek és III. Thotmesz haditengerészetének vizsgálata, kutatása volt, a Wikipedia oldalaiból indultunk ki, részletes irodalom az https://www.navy.gov.au/media-room/publications/semaphore-16-06 oldal, és H. Klengel: AZ ÓKORI SZÍRIA TÖRTÉNETE ÉS KULTÚRÁJA c. könyve (5) voltak.
Az amorita-hurrita eredetű (https://hu.wikipedia.org/wiki/Jamhad) kereskedő hükszoszok az i.e 1730-as évektől " szivárogtak" be É-Egyiptomba, szárazföldön és a tengeren, és több mint egy évszázadig fáraókat is adtak Egyiptomnak. Miután I. Jahmesz kiűzte a hükszoszokat a Deltából és D-Palesztínából az i.e. 15% körüli években (https://bencsik.rs3.hu/component/content/category/186-hajok-toertenete-a-huekszoszok-menekuelese-a-tengeren-a-nilus-deltabol-muekenebe-a-thera-vulkan-kitoeresenek-idejen-gyors-technologiai-fejlodes-az-i-e-1500-as-evekben-muekeneben.html?layout=blog&Itemid=101) a fáraók D-n, Núbiai felkelések leverésével voltak sokáig lekötve. A hükszószok pedig visszatelepedtek korábbi kikötőikbe: Szimirrába (Sumur), Arvádba és Ugaritba. Avariszt, a Nílus-deltai fővárosukat és a levantei Büblosz kikötőjüket elvesztették. Az É-i kikötőkben és az Orontesz folyó völgyében biztonságban voltak, Egyiptom nem tudata támadni a hükszószokat a tenger felől, hajóflotta hiányában. I.Thotmesznek (i.e. 1525-1512) volt egy bosszúhadjárata a hükszoszok ellen, egész az Eufráteszig eljutott, ahol egy sztélét is felállított, de az Eufrátesznél korának felemelkedő nagyhatalmával került szembe, a hurrita Mittanival. Megelégedett a sztélé felállításával és haza ment. III. Thotmesz építtette az egyiptomi flottát Búbloszban.
A hükszoszok álal birtokolt terület i.e 1530 körül a Nílus-delta és a "Termékeny Félhold" (amitől D-re sivatagos vidék fekszik) Ny-i része volt (4)
Nílus-delta, termékeny árpa, más gabona termelő és legelő területe, Avarisz volt a hükszószok fővárosa i.e. 1550 -ig (Wikipedia)
III. THOTMESZ HADJÁRATAI
Hatsepszut (i. e. 1479 – i. e. 1458, https://hu.wikipedia.org/wiki/Hatsepszut): "Féltestvére és egyben férje, II. Thotmesz halála után először régensként uralkodott mostohafia, a még gyermek III. Thotmesz helyett, majd Hatsepszut magához ragadta a hatalmat és királynak kiáltotta ki magát. Közel 22 éven át volt Egyiptom fáraónője. A legtöbb épületét Thébában emelte, az ő halotti templomának épült a híres, teraszos Dejr el-Bahari-i templom, ami arányos szépségével az ókori egyiptomi templomépítészet egyik legszebb épülete. Falain megörökítették Hatsepszut isteni származását és a Vörös-tengeri, távoli Punt országába indított kereskedelmi expedícióját. Puntból többek közt arany, fák és tömjén érkeztek. Volt igény az egzotikus árukra, a magánsírokban elefántcsontot, párducbőröket és élő elefántokat ábrázoltak. Ezzel párhuzamosan az Égei-tenger vidékével való kereskedelem hanyatlott; továbbra is érkezett ugyan kerámia, de feltehetően már csak közvetítéssel.
Hatsepszut egyik nevezetes temploma Dejr el-Bahariban (4)
A Níluson hosszanti kötélmerevítéses hajókkal szállították a 100 T -nál is nagyobb óriás köveket, az alábbi ábrán látható, hogy több szinten és sok keresztgerendával épített nagy teherszállító hajókkal:
Több hosszanti merevítő köteles, 300 T-s asszuáni gránit obeliszkeket szállító Nílus-i óriás dereglye az i.e. 1450-s évekből Hatsepszut idején (3)
Hatsepszut (i. e. 1479 – 1458) hajói a Níluson (4)
A két, közel 350 tonnás obeliszk szállítása a Níluson, i.e. 1450 körül, vontatott hajóval történt: 30 evezős hajó vontatta, összesen 960 evezős, és folyásirányban eveztek kb. 700 km-t Karnak-ig. (http://www.dabar.org/breasted/section-9/P83-BREASTED.html). A maga idejében technikai csúcsteljesítmény e hajó-dereglye építése. Kérdéses a dereglye rakodási módja: talán nem az obeliszkeket tették a dereglyékre, hanem a dereglyéket tették az obeliszkek alá. Lehetséges, hogy egy Nílus csatornát ástak a kő alá a július 19.-i áradás előtt.
Hatsepszut ír a hükszosz korban elhanyagolt templomok helyre állításáról, egyértelműen ekkor alakult ki az a negatív szemlélet a hükszósz uralommal kapcsolatban, ami aztán sokáig megmaradt (2.137.o.). A háborús párt a fáraónő ellen fordult, a szobrait összetörték, fiát, III. Thotmeszt gyermekkorától katonának nevelték Thébában, sok hadjáratot vezetett Szíriába a hükszoszok (Ugaritnál, Kadesnél), és a hurriták (Mittani Birodalom) ellen.
Hatsepszut punti expedíciós hajói az i.e. 1460-as években (4)
Hatsepszut punti expedíciós hajója hosszanti merevítő kötéllel (4)
III. Thotmesz, Egyiptom egyik legnagyobb harcos fáraója volt, 20 év alatt 17 sikeres hadjáratot vezetett, majdnem mindet Szíriába." Ezek a hükszoszok ellen indított bosszúhadjáratok, területfoglaló, birodalomépítő, adóbeszedő és rablóháborúk voltak. "Győzelmeinek részleteit a karnaki Amun-templomban írta fel, ezeket tartják az ókori egyiptomi katonai hadjáratokról fennmaradt legátfogóbb feljegyzéseknek. III. Thotmesz a Memphisz melletti Peru-nefer-ben hajóépítő kikötőt létesített, ahol a libanoni hadjárataihoz szükséges szállító,- később hadihajóit építették. Az első a leghíresebb csatája a megiddói csata, ennek a leírása a legrészletesebb. Későbbi hadjáratainak a felíratai kevésbé részletesek, inkább zsákmánylisták.
É-Levantei amorita hükszósz, majd föníciai kikötők, Tartus, Amrit is Arvadnál (4) Naharin Alepponál volt!
III. Thotmesz megiddói győzelmével (i.e. 1457, https://hu.wikipedia.org/wiki/Megidd%C3%B3i_csata_(i._e._15._sz%C3%A1zad)
előkészítette hadjáratait Szíriába, célja az volt, hogy elfoglalja Kadest: Kádes hercege egy Egyiptom-ellenes koalíciót szervezett, amely az Orontész folyó és Naharin (a szíriai Eufrátesz folyó felső folyása körüli terület) között helyezkedett el. 330 kis (város-) állam szövetséget hozott létre, melyet az egyre fenyegetőbb ellenség, Mitanni is támogatott. Első hadjárata (uralkodásának 23. éve) hosszú, kimerítő meneteléssel kezdődött a Sínai-félszigeten és Palesztinán keresztül. A megiddói csatában legyőzte a mitanniai (északkelet-szíriai) vezetésű, kádesi városállamok és városok koalícióját. A hadizsákmány hatalmas volt – a pontos feljegyzések alapján 894 harci szekér, 200 páncélzat (köztük Megiddó és Kádes fejedelméé), több mint 2000 ló és 25 000 más állat. Thotmesz az elkövetkezendő húsz évben további hadjáratokat is indított ugyanebbe a térségbe. A mittani elleni győzelem emlékére az Eufrátesz folyónál felállított egy sztélét, amelynek emlékét a karnaki felirat, III. Thotmesz győzelmi himnuszaként ismert felirat őrzi". A sztélék a felségterületének határait jelezték, az adófizetésre utaló emlékeztetők, adóként az uralkodók "ajándékokat" küldtek egymásnak. Egyiptom is, csak kisebbet, "ajándékdiplomáciának" is lehet nevezni, ha kevésnek találták, többet "kértek".
III. Thotmesz Núbiai hadjáratai is hasonlóan sikeresek voltak, és 50. évében már minden elődjénél nagyobbra növelte Egyiptom birtokait, és az országot gazdagabbá tette, mint amilyen az Óbirodalom 4. dinasztiájának kezdete óta (i.e. 2600 előtt óta) bármikor volt. Őt tartják az egyiptomi haditengerészet atyjának is, létrehozta az ókori világ első harcoló haditengerészetét, és Memphisz közelében hatalmas hajógyárat épített, hogy a hajóácsok csapat-, ló- és utánpótlás szállítókat építsenek a szíriai és iraki hadjáratai támogatására. Megreformálta a hadsereget is, megbízható sorköteles bázist hozott létre hivatásos katonákból.
III. Thotmesz Műveleti területe (Wikipedia)
III. Thotmesz haditengerészete: szíriai és palesztinai hadjáratainak története mutatja, hogy milyen stratégiai előnyt jelentett a tengeren történő szállítás, utánpótlás. III. Thotmesz idejére az egyiptomiak már régóta kiépített szárazföldi kereskedelmi útvonallal rendelkeztek a Sínai-félszigetnél Szíria felé, amihez erős befolyás párosult a dél-palesztinai városok felett. A libanoni Büblosszal (a mai Bejrúttól mintegy 32 km-re északra) tengeri kereskedelmi kapcsolatuk volt már az i.e. 2600-as évek óta (https://bencsik.rs3.hu/component/content/category/185-hajok-toertenete-gyors-technologiai-fejlodes-az-i-e-2600-as-evekben.html?layout=blog&Itemid=101). Az egyiptomiak Palesztinában helyőrségeket tartottak fenn. Egyiptomból nagy erőket kellett mozgatni a kádeshi lázadók legyőzésének érdekében: alig voltak képesek arra, hogy szárazföldi úton É-Libanonba vagy Szíriába juttassák el az egyiptomi katonai erőt, vízet, élelmiszert. A Palesztinán átvonuló hadsereg nem csupán logisztikai terhet jelentett az áthaladó városok és települések számára, de ki volt téve az Egyiptom-ellenes felkelők lehetséges támadásainak is. A tengeren képesek lettek az egyiptomiak utánpótlásra Libanon kikötőin keresztül Északkelet-Szíria irányában. Az expedíciós hadműveletek akkor a hatékonyak, ha rövid ideig tartó, távoli hadjáratokra korlátozódnak. Bár változóak voltak az ellenfelek, de világosak voltak III. Thotmesz céljai: a közeli Palesztínát megszállva tudta tartani, Szíriát azonban nem tudta tartósan megszállni, de a hadjáratok idején "adófizetésre" tudta kényszeríteni.
Nílusi rövidpalánkos, hosszanti tartóköteles hajó Rekmíre sírjából (https://en.wikipedia.org/wiki/Rekhmire)
Egyiptomi nílusi hajó (4)
Nílusi hajó i.e. 1420-ból (4)
Az egyiptomi és a szíriai, ugariti hajóépítés lényegesen eltértek egymástól. A szíriai a későbbi (az i.e. 1175-ös Nílus-deltai csata után) föníciai hajóépítés a szíriai, ugari hajóépítést követte. Érdekes, hogy nem vették át egymás építési módszereit, aminek az az oka, hogy a felhasználható hajófák anyaga nagyon különbözik: Egyiptomban alig volt megfelelő mézgás fa, ezért a rövidtörzsű mézgás akáciafából építették a hajókat, azonos hosszúságú, 105 centiméteres, két könyök hosszúságú palánkoból. A kevés Bybloszból behozott cédrusfából ceremoniális temetési hajókat építettek, amikor volt, egyébként modellekkel helyettesítték a temetési hajókat. A szokás szerint a teljes méretű temetési hajókat eltemették a fáraókkal együtt a sivatagban. Szíriai kikötők melletti hegyekben voltak a mézgás fájú cédruserdők, itt hosszú, nem szabványos palánkokból építették a hajókat, hosszanti külső merevítőkkel, nem volt szükségük az egyiptomiak hosszanti merevítő kötelére. A korban a hajótestet építették össze előszőr palánkokból és utólag építették be a keresztmerevítő bordákat, és nem a hajók teljes szélességében. Gerinc nélküli hajókat építettek kb.1400-ig a Földközi-tengeren. Evezőkormányos hajókat, négyszögletes hátszélvitorlákkal. Az egyiptomiaknak így is szükségük volt a hosszü cédrustörzsekre az árbocokhoz, evezőkhöz, és az építkezésekhez tetőgerendáknak. Az i.e. 1600-as években az egyiptomiak eltanulták a szíriai hükszoszoktól- akiktől majd a föníciaiak is eltanulják az i.e. 1100-as években- a hamis keel (false keelan), keel használatát, ami a hajók alját védte a naponta történő partra futtatáskor, vontatáskor és a hajó iránytartását biztosította. A keel lehetővé tette az alsó vitorlarúd elhagyását is, ami nagyon fontos újítás volt a vitorlás hajók építésének történetében. A rajzokból ez nem mindehol derül ki. Egyiptomban és Szíriában is csapokkal és "varrással" erősítették össze a palánkokat, hornyokba fűzött vékony kötelekkel, és papirusznád törmelékkel, zsinórral szigetelték a palánkok között. Engedtek, szivárogtak a hajók, ezért is húzták ki rendszeresen a hajókat éjszakára száradni, éjszaka nem hajóztak és csak áprilistól októberig.
Szíria, keeles evezős-vitorlás tengeri hajó, a fedélzet kesztgerendáinak végei láthatóak (4)
Ugariti hajók Egyiptomban, mozgalmas kikötői jelenet III. Thotmesz ((i.e. 1479–1425) idejéből(Egyiptomi falikép, egyik hivatalnokának sírmelléklete (3, 47.o.): az ugariti fedélzetes hajó, hamis keellel és gerinc nélkül (https://bencsik.rs3.hu/?Itemid=237))
A Nebamun (k.b i.e. 1350) sírjában lévő jelenetet: szír hajóval Egyiptomba hajózik, a parton szíriaiak szíriai szekerekhez csatolt ázsiai púpos bikák mellett álló szíriaiak búcsúztatják. A hajó jellemző vonásainak elemzése azt mutatja, hogy szíriai tengerjáró hajó, amely nem rendelkezik alsó vitorlagerendával. (https://www.researchgate.net/publication/326353896_The_Ship_Depiction_in_the_Tomb_of_Nebamun_The_First_Egyptian_Seagoing_Ship_without_a_Hogging_Truss (Alexander Belov))
Egyiptomban az üveg gyártását az Újbirodalomban, I. Thotmesz ( i. e. 1504 – i. e. 1492) fáraó szíriai hadjáratáról hozott ázsiai üvegmunkások a kor egyik legelterjedtebb technikájával, a homokmag körüli formálással honosították meg. (Wikipedia) Ehhez homokos agyagból kiformálták az edény alakját, és ezt a formát vonták be az olvadékkal. Miután az üvegcse kihűlt, kiütötték belőle az agyagmagot. Ezzel az eljárással csak kisebb illatszer-, illetve balzsamtartókat tudtak készíteni; ezek gyakran voltak figurálisak (pl. hal alakúak). A legkorábbi, hitelesen datálható egyiptomi üvegtárgyak az i. e. 1470 körül készült, ún. III. Thotmesz-féle edények, öntvények, azaz igótok.
III.Thotmesz hadjáratai: A harcok szárazföldön is folytak, Dzsáhiban (Djahyan) volt az egyiptomi bázis, de most már a Libanon partjainál húzódó tengeri útvonalat is használta III. Thotmesz: Byblos és Arvad, Ullaza, Szimirra, Ugarit kikötők pedig állomáshelyként és utánpótlási raktárként szolgáltak. III. Thotmesz következő néhány hadjáratáról alig van információ, de azt tudni lehet, hogy sok cédrusfát vágatott ki, amelyekből hajókat épített és elfoglalta az Arvad, Ugarit és Szimirra kikötőket, Byblosz mindig is egyiptomi fennhatóságú kikötő volt. A hajókat később a szárazföldön ökrös szekereken szállította az Eufráteszhez. Az Orontesz folyó mentén haladt előre és Kádesht többszörösen elfoglalta. (Nem teljesen egyértelmű, mert három Kádesh volt Levantében.) A 29. évben az ötödik hadjárat Ullaza kikötővárosának elfoglalására irányult, de nem járt tartós sikerrel, mert a 7. hadjárat célja ugyanez volt, Ullazát ugyanis időközben Tunip fejedelme szállta meg. Az ötödik szíriai hadjárata során fosztotta ki Tunip városát, uralkodásának 29. évében, Ardata-t és környékét felégette. Tunip katonái közül csak 329-et ejtettek foglyul és később egyiptomi zsoldosként alkalmaztak. Nagy mennyiségű ezüstöt, aranyat, bronzot és rezet zsákmányoltak. Két hajót is elfogtak, és rakományukat haza vitték Egyiptomba. Az egyiptomi flotta központi szerepet játszott e hadjárat sikeres lebonyolításában.
Hatodik hadjáratánál III. Thotmesz már eljutott Egyiptomból Levantébe és hadjáratokat indított Kádes, Szimirra és Arvad uralkodóinak elrettentésére. Más városokat arra kényszerített, hogy fiaikat Egyiptomban neveltessék fel, egyiptomosítsák. A hetedik hadjárat a Libanon tengerparti városai ellen irányult, Ullaza kikötőváros elfoglalásával és kifosztásával kezdte. Ezután III. Thotmesz végighajózott a part mentén, és útközben minden egyes város és település fejedelmétől behódolást és adót kért. "Minden kikötő pedig, ahová őfelsége érkezett, édes kenyérrel és más válogatott kenyérrel, olajjal, tömjénnel, borral, mézzel és gyümölcsökkel látta el őket... volt bőség, túl minden máson, túl azon, amit őfelsége hadai ismertek." Miután learatta a szíriai termést, és annak egy részét az egyiptomi kincstárba vitte, III Thutmesz visszahajózott Egyiptomba. Hatodik és hetedik hadjárata is a leendő adófizető föníciai kikötők és Kádesh ellen irányult, mert sorozatosan fellázadtak, a városokat arra kényszerítette, hogy fiaikat Egyiptomban neveltessék fel, ahol szabadon mozoghattak, és utána hazájukban az egyiptomi kultúrát terjesztették. A hetedik hadjárat a Libanon tengerparti városai ellen irányult, Ullaza kikötővárost megtámadta.
"Miután leigázta a Libanon parti városokat, III. Thutmózes immár belevághatott nyolcadik és talán legnagyobb hadjáratába (33. uralkodási évében). Egyiptomi expedíciót vezetett az északkelet-szíriai Mitanni erődök meghódítására. Miután Egyiptomból a tengeren eljutott Arvadig, az expedíció észak felé, Aleppóig, majd Naharin földjére vonult. A mitanni királyt és a szövetséges városállamok uralkodóit Naharinál, Wannál (Aleppótól nyugatra) és Karkemisznél egy sor csatában legyőzték. "Most őfelsége északra utazott, elfoglalva a városokat és lerombolva a nyomorult Naharin eme ellenségének településeit." Három fejedelem, 30 feleségük, 80 harcos és 606 rabszolga (férfiak, nők és gyermekek) esett fogságba. A Naharin elleni egyiptomi expedícióhoz egy csónakhíd is tartozott, amellyel átkeltek a hatalmas Eufrátesz folyón. "Most felségem Ázsia végéig utazott. Sok hajót építtettem cédrusból az Isten földjének (Libanon) dombjain, Byblos úrnőjének jelenlétében, és ezeket ökrök által húzott szekerekre helyeztem. Ezek utaztak felségem előtt, hogy átkeljek azon a nagy folyón, amely eme idegen föld és Naharin között folyik." Az egyiptomi haditengerészeti erők képesek voltak a haditechnika e korai bravúrjára. A viszonylag kis létszámú szárazföldi erő gyors mozgása volt a kulcsa a hadműveletek sikeres lebonyolításának. Sztélét állított Karkemisnél. (A korban az első sztélét I. Thotmesz állította, az Eufrátesz partján.) III. Thutmóse hadjárata ezután dél felé fordult: az Eufrátesz folyón lefelé hajózva az egyiptomiak megtámadták Niy, Szendzsar, Takhszi és ismét Kádes városát. Az Orontész völgyén keresztül dél felé haladva az egyiptomi expedíció visszatért a libanoni partokhoz."
Bebizonyosodott az egyiptomi erők mélyen Mitanni területét is képesek meghódítani, legalább is rövid időre, mert III.Thotmesz további hadjáratokkal tudta csak elérni az egyiptomi fennhatóságot Szíriában. Utódja II. Amenhotep (i.e. 1450-1425) is csak további hadjáratokkal, de Ugaritban kikötőben ekkor már állandó egyiptomi haderő horgonyzott (5, 50.o.) és Mittanihoz csatlakozott Quatna is. Kiegyeztek: Ugaritig egyiptomi felségterület lett Szíria is a tengerpart mentén.
A területet, három egyiptomi provinciába szervezték, melyet egyiptomi elöljárók irányítottak: É-n Amurrú, Szimirra központtal, ettől DK-re Upé, Kumidi székhellyel, és D-n Kánaán provincia, Gáza székhellyel. É-n Ugarit városállam névleg önálló maradt, de adót fizetett Egyiptomnak. (5, 51.old) Nemcsak Mitanni királya adózott III. Thotmesznek, a babilóniai, asszír és hettita királyok most már Libanonból küldtek adót Egyiptomnak. A következő évben újabb szíriai városok adták meg magukat az egyiptomiaknak, tovább bővítve a hódoltsági listát, közben Ciprus uralkodójától is kaptak adót. Az "Egyiptomi Birodalom" É-i részét a tengeri hatalom alapozta meg, míg a tengeri kereskedelemhez kapcsolódó ellenőrzés a gazdagságot és a luxust hozta létre, amely az egyiptomi "aranykort" jellemezte.
IRODALOMJEGYZÉK
(1) ROAF, Michael: A Mezopotámiai Világ Atlasza, Helikon, Budapest, 1998.
(2) Kákosy, László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Osiris Kiadó, Budapest, 2005.
(3) Marjai, Imre - Pataky, Dénes: A hajó története. Corvina, 1973.és Marjai, Imre: Nagy hajóskönyv. Móra Ferenc Könyvkiadó, 1981. ISBN 963 11 5573 0
(4) WIKIPÉDIA, a képek eredetét nem midig sikerült utólag kideríteni, az INTERNET-s kutatás egyik tulajdonsága, hogy nagy és összegyűjtött, összeolvasott, lementett képagyag mennyiségileg kis része egy dolgozat és utólag gyakran nem sikerül kideríteni a képek, térképek eredetét, mert kép WEB címmel nem menthető.
(5) Klengel, Horst: AZ ÓKORI SZÍRIA TÖRTÉNETE ÉS KULTÚRÁJA, Gondolat, 1977, ISBN 963 280 367 1
(6) Kőszegi, Frigyes: A történelem köszöbén, Kossuth Könyvkiadó/ 1984. SSBN 963 09 2267 3
(7) Bietak, Manfred: Avaris, the capital of the Hyksos: recent excavations at Tell el-Dabʻa. British Museum Press for the Trustees of the British Museum. 1996. ISBN 978-0-7141-0968-8.
(8) Stubbings, Frank H.: The Expansion of Mycenaean Civilisation. (Cambridge Ancient History, Revised Edition, Vol. ii, ch. xxii(a), Cambridge: University Press, 1964. Paper, 3s. 6d. net. Published online by Cambridge University Press: 27 February 2009.)
*
III. Thotmesz fia, II. Amenhotep (i. e. 1427 -1401, https://en.wikipedia.org/wiki/Amenhotep_II) első hadjáratára harmadik uralkodási évében került sor: a fáraót az Orontes folyón való átkelés közben megtámadta a Quatna-i hadsereg, amiből II. Amenhotep győztesen került ki, és gazdag zsákmányt szerzett, 6800 deben (kb. 745 kg) aranyat, 500 000 deben (kb. 227 tonna) rezet, 210 lovat és 300 kocsit zsákmányolt, és 550 lovaskatonát ejtett fogságba. A király híres volt fizikai erejéről, és állítólag egyedül végzett 7 lázadó herceggel Kádesnél. Sikeresen, győztesen zárta le első szíriai hadjáratát. A hadjárat után a király elrendelte, hogy a hét herceg holttestét fejjel lefelé felakasztva lógassák fel hajójának orrára. Bár Amenhotep ezt a hadjáratot nevezte első hadjáratának egy amadai sztélén, azonban a második hadjárat már valóban az első önálló hadjárata volt.
Hetedik évének áprilisában Amenhotepnek Szíriában Naharin vazallus államainak nagyszabású lázadásával kellett szembenéznie. Seregét a Levantéba küldte, hogy leverje a lázadást, melyet valószínűleg Egyiptom legfőbb közel-keleti riválisa, Mitanni szítottott. Amenhotep utolsó hadjáratára a kilencedik évében került sor, azonban a jelek szerint nem haladt északabbra a Galileai-tónál. A hadjárat zsákmánylistája szerint Amenhotep azt állítja, hogy sok rabszolgát zsákmányolt, ami után Mitanni békére törekedett Egyiptommal a hettiták növekvő hatalma miatt. Egyiptom számára lehetővé vált, hogy jelentős mennyiségű nyersanyagot kezdjen el kitermelni Szíriából és Palesztinából, és most már hozzáférhetett az égei-tengeri földközi-tengeri kereskedelmi útvonalakhoz is.
Hetedik évének áprilisában Amenhotepnek Szíriában Naharin vazallus államainak nagyszabású lázadásával kellett szembenéznie. Seregét a Levantéba küldte, hogy leverje a lázadást, melyet valószínűleg Egyiptom legfőbb közel-keleti riválisa, Mitanni szítottott. Amenhotep utolsó hadjáratára a kilencedik évében került sor, azonban a jelek szerint nem haladt északabbra a Galileai-tónál. A hadjárat zsákmánylistája szerint Amenhotep azt állítja, hogy sok rabszolgát zsákmányolt, ami után Mitanni békére törekedett Egyiptommal a hettiták növekvő hatalma miatt. Egyiptom számára lehetővé vált, hogy jelentős mennyiségű nyersanyagot kezdjen el kitermelni Szíriából és Palesztinából, és most már hozzáférhetett az égei-tengeri földközi-tengeri kereskedelmi útvonalakhoz is.
.