ABSTRACT

A dau-k (dhow-ok) és kisebb méretű változatai, a nagyon gyors felukkák az Indiai-ócaánon, a Perzsa-öbölben, a Vörös-tengeren és a Földközi-tengeren elterjedt leggyakoribb arab, kizárólag fából épített, és ma is használt szép vitorlás hajók a Níluson. Megkíséreltük a történetüket kideríteni, nem túl sok eredménnyel. Eredményes volt viszont az orrvitorlák történetére vonatkozó kutatás: a 15. században jelentek meg egy chebec (xebec) nevű és arab-mór vítorlás hajón, amelyek a daukkal (dhow-al) és az első gerincre-bordákra épített hajókkal, továbbá a portugál karavellákkal is rokoníthatóak. Az orrvitorla felváltotta a római-kori artemon (kis és négysögletes) orrvitorlát. / HAJÓK TÖRTÉNETE: SZÉP FÖLDKÖZI-TENGERI VITORLÁSOK,  A FELUKKA ÉS A DAU (DHOW):  AZ ELŐVITORLA TÖRTÉNETE The dhows and their smaller versions, the very fast feluccas, are the most common Arabic wooden-only sailing vessels on the Nile, still in use today, and are common in the Indian Ocean, Persian Gulf, Red Sea and Mediterranean. We tried to find out their history, without much success. However, research into the history of jib sails has been fruitful: they appeared in the 15th century on an Arab-Moorish sailing ship called a chebec (xebec), which is related to the dhow and the first ships built on keel and frames, as well as to Portuguese caravels in 1450 which were the first. The jib has replaced the Roman artemon (small and square) jib.

A FELUKKA

A felukka kicsi és nagyon gyors, segédevezős szép vitorlás, ma is használják a Níluson általánosan, Spanyolországban teherszállításra. Alacsony oldalai és hosszú, keskeny törzse van, latin és orrvitorlával építik.  

Portugál felukkák (felouque): az elővitorla helyett néhol latin vitorlát is szereltek (4)

 Olasz felukkák, tartan néven. Partra húzva tárolták sokáig a hajókat (4)

Spanyol feluccák (4)

      A San Francisco-i őbölben olasz bevándorlók honosították meg 1900 körül a feluccát, ahol a kínai rákhalászok körében is elerjedt (4)

Az alsó vitorlarúdat korábban nem használták, a felső vitorlarúdat többnyire felül hosszabbra hagyták, aminek fordulásnál volt jelentősége. A arab változatokról gyakran hiányzik az elővitorla. A felukka valószínűleg arab eredetű és az Indiai-óceánról származhat, a gályák korszakából, az 1100-as utáni évekből. Gyorsaságban felülmúlták a gályákat (3). A felukka a dhow kis méretű változata, a Földközi tenger déli részén mindenhol használták és használják ma is, a Níluson régen halászhajó volt, ma túristákat szállít. 

Gyorsaságát a mórok is kihasználták kalózkodásaik során É-Afrikában, 1200 körül, Ibériában, É-Afrikában. Később a nagy hajók a fedélzeteikre emelték és a hajók közötti kommunikációt és a tengerészek partra jutását szolgálta futárhajóként. A legnagyobbak merülése sem haladta meg az egy métert. A kétárbócos változaton az első árbóc egy kicsit előre döntött. Latin vitorlával szerelték, ahol a háromszög alakú vitorla alsó csúcsából levágtak egy darabot a könnyebb kezelhetőség miatt, ezt néhol arab vitorlának nevezik, ld. https://en.wikipedia.org/wiki/Settee_(sail).  A korai változatokra nem szereltek alsó vitorlarúdat, valóban szemet gyönyörködtető kis vitorlások. A nílusi változatokat sverttel szerelték, hogy alacsony vízben is hajózhassanak, partra futtatva tárolták. A kormánylapát 1400-as években a Fördközi-tengeren történt elterjedésével a felukkákat fartükörre erősített nagy kormánylapátokkal építették. A relatíve nagy vitorlafelület miatt jellemző volt a nagy kormánylapát használata. A katalán felukka (felouque) két árbóca előre dőlt és a hajótörzs mindkét oldalára gyakran egy-egy szemet festettek az egyiptomi és görög hajókhoz hasonlóan. A magasra felnyúló latin vitorla a Földközi-tenger déli részére jellemző gyengébb szélben is jól használhatóvá tette a hajót.

A Níluson nagyon gyakoriak a felukkák (4)

A nílusi felukkákat ma is sverttel szerelik, a folyó alacsony vízállásai miatt, tolórúdat is használnak (4)

Felukkák napjainkban a Níluson, a taxik feladatát is betöltik (4)

DHOW (DAU)

A Perzsa-öbölben, az Indiai-óceánon, a Vörös-tengeren, a Földközi-tengeren ma is használt arab vitorlás, sokszor nagy méretű, több száz brt.-s, szigorúan fából épített hajó. Faanyaga hely szerint változó, pl. Indiában teak-, mangófa. A hajó orra hegyes, ívelt orrtőkével, a tat csapott. Egy-két latin, vagy arab vitorlával szerelik, relatíve hosszú, toldott bambuszrudakra erősítik a vitorlát, ezeknek jellegzetes a háromszögletű alakja van. A bambuszrudat felhúzzák az árbócra és a vitorlát kötéllel a hajó oldalán rögzítik. Az árbócrúd alsó vége rendszerint rövidebb, mint a felső: ez eredményezi a vitorlák jellegzetes alakját. Érdekesség, hogy toldott, szakadt vitorlákkal használnak a rendszeresen, mert a nagy szélben "jobb, ha a vitorla szakad, mint a borulás" elvet követik, praktikus elv. Oka, hogy a vitorla méretét viharban csökkenteni kell, ami cserével oldanak meg.  

Karvel palánkos, korábban varrott (hornyokba fűzött vékony kókuszrost kötelekkel összeerősített) hajók voltak, olajos pamuttal szigetelték szivárgás ellen. Egyik lehetséges eredetük a chebec, xebec (5), az első hajó, amin megjelent az elő- vagy orrvitorla kb. az 1400-as években. Korábban a négyszögletes és latinvitorlák voltak ismeretesek, mint nagyvitorlák, és az artemon (kis négyszögletes etruszk orrvitorla) és a kas (római háromszög vitorla, a négyszögletes keresztvitorla fölé szerelve) vitorlák, mint segédvitorlák. 

Chebec, Xebec nevű 15. századi, mór (É-Afrika) kalózhajó is, a későbbi változatokat ágyúkkal is felszerelték (5., 60.o.)

Egy nagy dau (Omán) jellegzetes tatja és a tat szerkezete (4)

Két árbócos dhow (4) 

Kuwaiti dau (4)  

A kutatók egy része Vasco de Gama 1497-es indiai felfedező útjával hozza kapcsolatba a karavellákhoz* hasonló dauk kialakulását. Másik részük sokkal régebbi arab, mór, berber hajótípusnak gondolja a daut. Lehetséges még, hogy a kínai dzsunkákból - a törzs vízvonal alatti alakja miatt- és a korábbi Indiai-óceáni arab vitorlásokból (xebec) fejlődtek ki (5). Természetesen jó lenne tudni, hogy a korábbi arab vitorlásokat portugál hatásra hajógerinccel építették-e? A hiányos információ miatt nem eldönthető a kérdés. Ismeretes a Hariri kódex hajó ábrázolása egy korai arab, karvel palánkos, varrott hajóról kormánylapáttal 1200 körül, ami még nem gerinces hajó, keresztvitorlával (más információ nem ismert korai arab hajókról, de az kínai iránytű ismerete a tengerhajózást bizonyítja). A kormánylapát 1100 körül a Baltikumból származott el a Földközi-tengerre a kereszteseket szállító kogge nevű hajókkal, de a kínaiak is feltalálták, az arabok átvették, mint az iránytű használatát.

Halászhajó dau (4) 

Rekonstruált régi dhow (4)

Régi dhow (4)

Dhowok versenye ma, érdekes a kormány feletti kiűlés. (4)

Dau verseny ma (4)

Versenyhajó közelről (4)

Egy másik verseny, máshol, és közelről (4)

 Sambuk nevű dau (4)

Baghlah nevű dau (https://en.wikipedia.org/wiki/Baghlah), több száz tonnás vitorlások, 30 - 40 fős legénységgel 

Baghlah nevű dau, szépen faragott fartükörlemezzel (4)

Boum nevű dau (4)

*