AMFITEÁTRUMOK A RÓMAI KORBÓL
(2024 január)
 
 
 
 
 
 
 
 
BEVETETÉS
Az amfiteátrum (https://hu.wikipedia.org/wiki/Amfite%C3%A1trumkör vagy ovális alakú épület, amelyet nézőközönség befogadására alkalmas fedetlen lelátó vesz körül. Tömegszórakoztatást (pl. gladiátorjátékok, állatviadalok, vadászatok...) szolgáló ókori római épülettípus. Elliptikus küzdőtérből (aréna) és azt körülvevő, lépcsősen emelkedő üléssorokból alakított nézőtérből (cavea) állt, amelyet az ugyancsak elliptikus alaprajzú homlokzat-fal határolt. A homlokzati falat többszintes árkádok, boltívek tagolták.
Az első amfiteátrumszerű építményeket az ókori Róma gladiátorokat és vadállatokat felvonultató ünnepi játékainak kiszolgálására hozták létre. A látványosságok rendezésére a Fórum nem felelt meg, mivel ott a tömegben hátrébb állók nem láthattak jól, sem a cirkusz, a kocsiversenyek helyszíne, mivel az túlságosan elnyújtott ovális volt. Elsőként az ifjabb C. Scribonius Curio készíttetett két, a görög színházakra hasonlító faépítményt, melyeket egymással szembe fordított. Az ebből a megoldásból származó amphi-theatrum elnevezés először a Julius Caesar által i. e. 46-ban építtetett kettősszínházzal kapcsolatban bukkan fel.
A korai amfiteátrumok fából készültek, előfordult, hogy nem bírták a tömeg terhét vagy tűz ütött ki bennük. Statilius Taurus i. e. 30-ban a Campus Martiuson épített amfiteátruma már részben kőből készült, de mivel ez is tűzben pusztult el, az ülései és a lépcsői valószínűleg még fából voltak. Rómában az első állandó, kőből készült, sok néző befogadására alkalmas amfiteátrum az Amphiteatrum Flavium (Colosseum, https://hu.wikipedia.org/wiki/Colosseum) volt. Néhány jó állapotban fennmaradt ókori amfiteátrumban napjainkban is rendeznek koncerteket, színházi vagy operaelőadásokat.
Amphi Rome
A Római Birodalom területén szétszórtan legalább 230 római amfiteátrum maradványait találták meg. 
 

A COLOSSEUM
A Colosseum az ókori Róma amfiteátruma, ma nevezetes látványossága a városnak: „Amíg a Colosseum áll, állni fog Róma, ha elpusztul, elpusztul Róma és a világ is” a mondás szerint. Az amfiteátrum római találmány. Lényege az elliptikus alaprajzú aréna, amelyet több emelet magasságban ülőhelysorok öveztek, ahonnan a nézők biztonságosan szemlélhették a látványosságokat. Az amphitheatrum szó utal az épülettípus eredetére: két, félkör alaprajzú görög színház „összeillesztése” eredményezi az ellipszis formát.
Coliseo Roma Italia 2022 09 15 DD 96
A Colosseum építése Vespasianus császár ideje alatt, 72-ben kezdődött a Forum Romanum délkeleti végén. I. sz. 80-ban készült el, ekkor volt a megnyitója is. Vespasianus utódja, Titus avatta fel szertartásos ünnepség keretében, ekkor kb. 5000 vadállatot vonultattak fel. A legfelső üléssort a következő császár, Domitianus fejeztette be. Az építést és karbantartást a császárok fedezték. Eredetileg Amphiteatrum Flaviumnak hívták. Mai nevét a középkorban kapta, feltehetően Nero egy a közelben álló szobráról, a kolosszusról. Az épületet gladiátor- és állatviadalok, valamint tengeri csaták (https://bencsik.rs3.hu/component/content/category/263-hajok-toertenete-tengeri-csatak-az-okori-amfiteatrumokban.html?layout=blog&Itemid=101) színhelyéként tervezték. Hatalmas méretű nézőtömeg befogadására volt képes.
A Colosseum (https://hu.wikipedia.org/wiki/Colosseum#/media/F%C3%A1jl:Coliseo,_Roma,_Italia,_2022-09-15,_DD_96.jpg) elliptikus alaprajzú, 188 m hosszú, 156 m széles és 48,5 m magas mészkőből, tufából és téglából emelt, bonyolult szerkezetű építmény. Az üléssorokat lejárók és sétálófolyosók tagolják, amelyek az amfiteátrumban mintegy 50-75 ezer ember zavartalan elhelyezését és közlekedését biztosították. A negyedik, legfelső emeleten elhelyezett talpkövek és konzolok hatalmas rudakat tartottak, melyek segítségével az amfiteátrum arénáját óriási mozgatható tetősátorral lehetett befedni. Az építészek olyan járatok és felvonók rendszerét alakították ki, amellyel megoldották a vadállatok színpadra juttatását közvetlenül a ketrecükből. A keresztényeket oroszlánok elé vetették, a gladiátorok egymás ellen vívtak élethalálharcot a 86 × 54 méteres arénában. 
A Colosseumhoz félkörben kiszolgáló épületek csatlakoztak, amelyek az amfiteátrum működtetéséhez voltak szükségesek: a gladiátoriskolák, a Samiarium (fegyverkovácsok háza) és Summum choragium (díszletek és kellékek háza, melyek a nagy felvonulásokhoz kellettek). Kiegészítette a telepet egy atlétaiskola (a mai San Pietro in Vincoli tájékán).
Colosseum 01
Marco Rubino
Hírét, jelentőségét méreteinek köszönheti. A nézőtéri ülések, ahogy korábban, itt is sugárirányban helyezkedtek el, a nézők lépcsősen emelkedő padsorait sugárirányú és körkörös főfalak hordták. A vastag főfalakat a szükséges helyeken boltozatos átjárókkal törték át. Az épület vázát hétszázhúsz kemény mészkőből faragott oszlop alkotta, ezek hét és fél méter mélyen kialakított, összefüggő, monolit beton alapozásra támaszkodtak. 
A hatalmas nézősereg elhelyezésére szolgáló létesítmény megtervezése komoly szervezési követelményeket támasztott az építőkkel szemben. A nézőtér részei között nem volt átjárás, saját bejárati folyosókkal rendelkeztek. Az épületben könnyű volt eligazodni, a nézők rövid idő alatt megtalálták helyüket a nézőtéren, a látási viszonyok is kedvezőek voltak. A küzdőtér alatt kaptak helyet a küzdelemben résztvevők helyiségei, az állat ketrecek, cellák és raktárak. A vadállatokat kötelekkel emelt liften húzták fel a játékszintre. Az arénát deszkával borították be, erre vékony homokréteg került. A vértől átázott homokot gyorsan kicserélték. A deszkázat egy szakaszát néhány éve újra megépítették (https://romaikor.hu/roma_az_orok_varos/roma_epuletei/colosseum_es_kornyezete/cikk/colosseum_%2875%E2%80%9382%29)


romaikor_kep

(Forrás:https://romaikor.hu/roma_az_orok_varos/roma_epuletei/colosseum_es_kornyezete/cikk/colosseum_%2875%E2%80%9382%29)

Az egyes szekciók kilenc táguló körben keretezték a küzdőteret: az épület befoglaló mérete 187,75×155,6 méter. A külső kör loggiái alatt áramlott be a hatalmas tömeg az épületbe az 52 bejáraton. A földszinten kőtáblába vésett római számokkal igazították el a nézőket. Az ötvenkét bejáraton át rövid idő alatt megtelt az amfitheatrum. 

A római amphiteathrumok sajnálatos módon elpusztultak, kivéve a Colosseumot, de Statilius Taurus amphiteathrumáról létezik egy rajz (https://en.wikipedia.org/wiki/Amphitheater_of_Statilius_Taurus):

 

Amphitaterum Tauri 1663 1

Statilius Taurus amphiteathruma, rajz (https://en.wikipedia.org/wiki/Amphitheater_of_Statilius_Taurus)

 

 

A PULAI AMPHITEÁTRUM

Az építkezés (https://www.horvatorszaginfo.hu/helyek/pula/latnivalok-pulai-amfiteatrum) helyi mészkőből történt. A rómaiak i.e. 177-ben foglalták el a környéket és alapították meg Pula városát. Nem sokkal később, Augustus császár idején, időszámításunk előtt 27-től építették az amfiteátrumot. Claudius császár folytatta az épület bővítését, majd végül Vespasianus császár az i. u. 70-es években építtette a ma látható nagyságúra. Máig rejtély, hogy egy viszonylag kis, 5000 lakosú római városban miért kellett egy 22 000 nézőt befogadó arénát építeni. A szóbeszéd szerint Vespasianus császárt pulai származású szeretője beszélte rá a nagy ívű építkezésre.

 

pula latnivalo amfiteatrum
 
 
A hosszabbik mérete 130, míg a rövidebb 100 méter. Leghagyobb falmagassága 33 méter. Méretét tekintve a Római Birodalom öt legnagyobb arénája közé tartozott. Eredetileg négy szintes volt és 23.000 néző befogadására volt alkalmas. A nézők egyik fele ülve, a másik fele állva nézte végig az előadásokat. Tetőszerkezete is volt, nyáron árnyékolókkal védekeztek a tűző napsütés ellen, rossz időben ponyvát húztak az amfiteátrum fölé, minden időjárás esetén lehetett előadásokat tartani. Elsősorban gladiátor viadalokat rendeztek, de harcászati, vadászati bemutatók és nyilvános törvénykezések helyszíne is volt.
 
pula amfiteatrum regen1
 
 
 
pula amfiteatrum regen2
 
AQUINCUMI KATONAI AMFITEÁTRUM
Aquincum katonai (katonavárosi) amfiteátruma Aquincum két arénája közül a nagyobb. A másik a polgárvárosi amfiteátrum,  https://hu.wikipedia.org/wiki/Aquincumi_polg%C3%A1rv%C3%A1rosi_amfite%C3%A1trum: at utóbbi közel kör alakú, tengelye alapján a mérete 86,5×75,5 méter volt. A föld-amfiteátrumok közé sorolható. Az építményben a lelátókat két gyűrűfal közé döngölt földből alakították ki. Erre tették a lelátó kőpadjait, amik közül néhányba belevésték az egykori tulajdonos nevét. A lelátók részben fedettek voltak, és külső rámpán tudott rájuk feljutni a kb. 6-7000 főnyi közönség. Az arénába két kapun lehetett bejutni, amit a keleti-nyugati tengelyen helyeztek el. Magát az arénát 3 méter magas pódiumfal vette körbe. A „díszpáholy” a déli oldalon volt, a kőpadokon megjelölték az előkelők ülőhelyét nevük rövidítésével. Az amfiteátrumban sportversenyeket, állathajszákat és gladiátorküzdelmeket rendeztek. Mivel a polgárvárosi amfiteátrumnak volt a legnagyobb befogadóképessége a városban, ezért itt tartották a politikai gyűléseket, a városi ünnepségeket, és a császár látogatásakor a beszédeket is. Az épület mellett volt a gladiátor-laktanya, ahol a gladiátorokat képezték és itt volt a gyakorlóterük is.
 
Aquincum katonai katonavárosi amfiteátruma
 
Katonai amfiteátrum (Budapest, https://hu.wikipedia.org/wiki/Aquincumi_katonai_amfite%C3%A1trum)
 
 
A katonai amfiteátrum a mai Budapesten a katonai tábortól délre, a III. kerületi Nagyszombat utca-Pacsirtamező utca-Viador utca-Szőlő utca által határolt területen található (https://hu.wikipedia.org/wiki/Aquincumi_katonai_amfite%C3%A1trum). Egy építési felirat szerint a gyakorlóteret 145 táján, Antoninus Pius császár uralkodása alatt építették át kőamfiteátrummá. Az építési munkát a Legio II Adiutrix műszaki alakulata végezte. A lelátó külső falainak a hossztengelye 131,8 méter, a kereszttengelye 108,4 méter. Az aréna mérete 89,6 x 66,1 méter (nagyobb, mint a római Colosseumé). Hatalmas méretét az indokolhatta, hogy katonai gyakorlatozásra is felhasználták. Formája elliptikus, és egy természetes mélyedés helyén alakították ki. Az ásatások szerint ezt a mélyedést az Aquincumban állomásozó légió már az 1. századtól használta katonai gyakorlótérnek. Az amfiteátrum 10-13 ezer néző befogadására volt alkalmas, és a nézőteret boltozott lépcsősoron lehetett megközelíteni. A sarkantyúfalak és a boltozott lépcsőrendszerek maradványain túl megmaradt az arénát övező, eredetileg 4 méter magas belső fal is, ami a nézőket védte a vadállatoktól. Ebben a kőfalban 5 cella van, amiben az állatokat őrizték.
 
NIMESI AMFITEÁTRUM
Fallal vették körül (https://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%AEmes) a várost, szabályos terv alapján építkeztek. Hatalmas amfiteátrumot, számos templomot, középületeket emeltek. Vízvezeték hozta a hegyek közül a vizet, s a város lakosainak a száma meghaladta a 20000-et.
 
 
Amfiteátrum Nîmes 2014
 
Nimesi (Franciaország) amfiteátrum (https://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%AEmes)
 
Nimes
 
 Nimesi (Franciaország) amfiteátrum (https://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%AEmes)
 
ARLESI AMFITEÁTRUM
Az i. u. 90-ben épült amfiteátrum több mint 20 000 nézőnek építették. Szekérversenyek és közelharcok színhelye volt. Ma is kisebb tömegeket vonzanak a bikaviadalok, valamint nyáron a színdarabok és koncertek. 
 
 
Arles 2017 05 24 Roman Amphitheatre 3804
 
 
 
Az el dzsemi amfiteatrum
 
 
 
 Az el-dzsemi amfiteatrum (Tunézia, https://hu.wikipedia.org/wiki/Amfite%C3%A1trum)