A THÉRA (SANTORINI) VULKÁN KITÖRÉSÉNEK IDŐPONTJA
(2022 szeptember)
ABSTRACT
Az i. e. 1570 és 1526 közötti időntervallumot fogadtuk el (nagy valószínűséggel) a kaldera beszakadásának időpontjára, ami nem vezet ellentmondásra, ebben az időintervallumban történt a sok kitörés között a legnagyobb, a hükszószok Nílus-deltából, Avvariszból történt tengeri menekülésének idején. I. Jahmesz uralkodásának végéről nagy mennyiségű habkő, horzsakő (pumex) leletet találtak a Nílus-deltában is, amit indokolhatóan a szantorini (Théra) vulkánkitöréssel hoznak összefüggésbe. Amíg nagy mennyíségű habkő lelet összefügg a kaldera beszakadással, addig a beszakadás után ismeretesek további kisebb kitörések is, szép számmal. I. Jahmesz uralkodásának utolsó évére megbízható, a Sirius csillaggal kapcsolatos megfigyelés létezik a korból (https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Amenhotep), utolsó uralkodási évére i.e. 1526 adódik. / We have accepted (most probably in a correct way) the time interval between 1570 and 1526 BC as the date of the caldera collapse, which does not lead to contradictions. From the reigns of Jahmes I or immediately afterwards, there are large quantities of pumice and pumice (pumex) finds, even in the Nile Delta, which are justifiably associated with the volcanic eruption of Santorini (Thera). While high altitude pumice is associated with the caldera collapse, there are a number of smaller eruptions after the collapse. There is a reliable observation of the star Sirius from the last year of the reign of Ahmose I. , 1526 BC.
A THÉRA VULKÁN KITÖRÉSÉNEK IDEJE
Az i.e. 1620 utáni évszázadban nevezetes vulkánkitörés történt Théra (a mai Szantorini) szigetén az Égei-tengeren, Krétától É-ra (https://en.wikipedia.org/wiki/Minoan_eruption). A robbanás körülbelül 100-szor erősebb volt, mint a pompeji kitörés, a vulkán teteje beszakadt, és nem kráter képződött, hanem egy kaldera, amit a vulkánrobbanás és önmagába roskadása hozott létre. Théra egyik települése, Akrotiri városa is vastag hamu- és habkő réteg alá került. A település több mint 3500 évig rejtve maradt, csak 1967-ben kezdődtek meg az ásatások. S. Marinatos (Athéni Régészeti Társaság) két, három emelet magas épületeket
Szantoríni (Théra vulkán) szigeten feltárt Akrotiri-fok (4)
Sárga habkő réteg (adalékanyagként tengerálló beton készítésére alkalmas) és láva réteg (4)
talált, az eredeti építőanyagokat (agyag és fa) a földrengések, a tűz és az idő tönkretette. A minószi vulkánkitörés bizonyítékai az egész régióban megtalálhatóak, a bizonyítékok ellenére a kitörés pontos időpontja bizonytalan.
A radiokarbonos kormeghatározás szerint i. e. 1620 és 1530 között történt a nevezetes kitörés, ami némileg összhangban van azzal a i. e. 1570 és 1500 közötti időintervallummal is, amelyet a történészek és az anyagi kultúra más égei-tengeri lelőhelyekkel való hasonlóságai sugallnak. A fák évgyűrűiben az i. e. 1597-ben, 1560-ban, 1546-ban és 1544-ben megfigyelt szokatlan növekedési mintázatok összhangban vannak a bekövetkezett vulkáni jelenséggekkel. Az utóbbi három dátum lehet a legjobb jelölt, ezeket tartják lehetségesnek az egyiptomi Újbirodalom feljegyzései alapján is.
A régészek hagyományosan i. e. 1560 - 1530 körülire, vagy még későbbre is teszik. A radiokarbonos vizsgálatok, egy, a vulkánból származó lávafolyam alá temetett olajág, továbbá növényi magok elemzése alapján i.e. 1630 körüli-utáni, de korábbi dátumokat adnak. (Azt is felvetették, hogy a kalibrációs görbében regionális eltérések lehetnek, amelyek 20 évvel is módosíthatják a dátumot, a környezetből származó, pl. a közben elpárolgott víz karbonátos sóinak széntartalma miatt.) Ma nagy valószínűséggel i. e. 1640 - 1530 közé teszik a kitörések dátumait, egy korábbi, elfogadott korai dátum i.e. 1628.
A Théra vulkáni hamu cm-ben (4)
A Szantorini minószi vulkánkitörésének 14C kormeghatározása a 14C kalibrációs görbék alapján (az ábra a CC BY-NC 4.0 licenc szerint sokszorosítható, https://www.pnas.org/content/117/16/8677).
(Felül a piros, a széles körűen használt IntCal13 14C - es évgyűrű kalibrációs görbe látható. A kék görbe az észak-amerikai bíborfenyőből és ír tölgyből származó évgyűrűsorozatok éves 14C mérésein alapuló kalibrációs görbe. A kék görbének az IntCal13-hoz viszonyított eltolása jelentősen megváltoztatja az olajfa és az akrotiri magvak két 14C - es datálási eredményét B és C-ben.)
(Felül a piros, a széles körűen használt IntCal13 14C - es évgyűrű kalibrációs görbe látható. A kék görbe az észak-amerikai bíborfenyőből és ír tölgyből származó évgyűrűsorozatok éves 14C mérésein alapuló kalibrációs görbe. A kék görbének az IntCal13-hoz viszonyított eltolása jelentősen megváltoztatja az olajfa és az akrotiri magvak két 14C - es datálási eredményét B és C-ben.)
Az olajfa kalibrált időtartományának piros és kék színű valószínűségi eloszlása a B részben, az akrotiri magvaké a C részben.
A függőleges fekete vonalak A-ban a fák évgyűrűinek növekedési anomáliáit jelzik, amelyeket a bristlecone fenyőknél találtak, ezek lehetséges vulkanikus eseményekre utalnak.
A kitörés régészeti időintervallumát a fekete vonal jelzi.
A kitörés régészeti időintervallumát a fekete vonal jelzi.
A Wikipedia alapján (https://en.wikipedia.org/wiki/Minoan_eruption):
(1) "Az Akrotiriből (Théra) származó évgyűrű minták az i.e. 1664 és i e. 1651 közötti időpontot (20,1%-os valószínűséggel) vagy a i e. 1642 és i. e. 1616 közötti időpontot (48,1%-os valószínűséggel) adnak,
(2) Egy olajfa ága évgyűrű mintái az i. e. 1621 és 1605 közötti dátumot adnak (68,2%-os valószínűséggel);
(3) A krétai Palaikastro-i cunami lerakódások a kitörésre i. e. 1657 és 1546 közötti lehetséges dátumot adnak (68,2%-os valószínűséggel), amely összhangban van az akrotiri település, az olajfa és az Aegina Kolonna adataival.
(2) Egy olajfa ága évgyűrű mintái az i. e. 1621 és 1605 közötti dátumot adnak (68,2%-os valószínűséggel);
(3) A krétai Palaikastro-i cunami lerakódások a kitörésre i. e. 1657 és 1546 közötti lehetséges dátumot adnak (68,2%-os valószínűséggel), amely összhangban van az akrotiri település, az olajfa és az Aegina Kolonna adataival.
(4) Sturt W. Manning et al. (2020) legfrissebb szén-14 kormeghatározása szerint a kitörés kb. 1617 és 1601 között történt (68,3%-os valószínűséggel), és a Théra kitörésének i.e. 1543/1538 utáni dátuma továbbra is valószínűtlen. Erkan Aydar et al. (2021) a kitörést szintén 14C - gyel datálja, szintén vulkáni hamuval és szökőár-felvétellel kapcsolatban, amely i. e. 1633 körül érte el Törökország délnyugati részét."
A 14C -es mérésen alapuló becslések időintervallumba-esés valószínűséggel történő becsléseket tesznek lehetővé, pontosságuk a minta széntartalmának relatív mennyiségétől függ (relatív, mert más, szennyezésnek tekintett szerves anyagok jelen is vannak). és a kor a háttér-kalibráció módjától is függ.
Az i. e. 1640 - 1526 -as időintervallumot nem biztos, hogy lehetséges lényegesen szűkíteni: amennyiben kitörések sorozata történt, aminek csak az egyik utolsó fázisa volt a kaldera beszakadása: több vulkáni jelenség is történhetett, és a kaldera feltehetően az egyik utolsó kitöréskor szakadt be teljesen.
Elemzés: A régészek a késői, esetleg az i.e. 1526 utáni éveket javasolják, az izotópos vizsgáltok pedig az i.e. 1620 körüli éveket. A régészeti kronológiának is van bizonytalansága, de a relatív kronológia pontos. I.e. 1550-1526 között, I. Jahmesz* idején történt a Hükszosz háború: "Jahmesz uralkodásának kezdete és vége elég pontosan datálható a Szíriusz heliakus (a Nappal közel egyidejű) kelésének segítségével, melyet utóda, I. Amenhotep alatt figyeltek meg, mivel azonban a megfigyelés helye nem ismert és hatással van az eredményre, különféle eredmények születtek: i. e. 1570–1546, 1560–1537 és 1551–1527. Manethón szerint Jahmesz 25 év 4 hónapig uralkodott; ez utóbbit alátámasztja, hogy a turai mészkőbányánál egy felirat említi a 22. uralkodási évét. Múmiájának vizsgálata azt mutatja, 35 éves kora körül halt meg, ami szintén alátámasztja, hogy 25 évig uralkodott, ha tízévesen lépett trónra. Radiokarbon datálással uralkodását i. e. 1570 és 1544 közé tették." (https://en.wikipedia.org/wiki/Ahmose_I).
A Vénusz bolygó periodicitására vonatkozóan nem sikerült adatot találni (ROAF, Michael: A Mezopotámiai Világ Atlasza, Helikon, Budapest, 1998.. 123.old.). [A Vénusz megfigyelését (Ammi-szaduqa tábla, i.e. 1646-1626) körül kezdték, kelésére és nyugvására vonatkozó 8 (igazított hold) éves ciklust vettek észre. A Vénusz bolygó szinodikus keringési idejére 583,91 napot kaptak, míg a ma elfogadott érték 583,92. A Vénusz szinodikus periódusa (visszatérési ideje) 5 szoláris év. Wikipedia].
A régészek a relatív kronológiában -indokolhatóan- jobban bíznak, mint az izotópos mérés pontosságában, mert az utóbbi a sűrűség függvény (probabilily density funtion) eltünésének függvénye, ami önmagában is egy valószínűségi állítás (https://www.pnas.org/doi/10.1073/pnas.2004243117), az abszolut kronológiára nincs megoldás.
KÖVETKEZTETÉS
Az i. e. 1570 és 1526* közötti időntervallumot fogadtuk el (nagy valószínűséggel) a kaldera beszakadásának időpontjára, ami nem vezet ellentmondásra, vagy a legkevesebb ellentmondásra vezet. I. Jahmesz uralkodásának idejéből, vagy közvetlenül utána nagy mennyiségű habkő, horzsakő (pumex) lelet van a Nílus-deltában is, amit indokolhatóan a szantorini (Théra) vulkánkitöréssel hoznak összefüggésbe. A nagy mennyíségű habkő lelet összefügghet a kaldera beszakadással, addig a beszakadás után ismeretesek további kisebb, habkő nélküli kitörések is, szép számmal.
*
"I Jahmesz uralkodása meglehetősen pontosan datálható a Szíriusz héliákuszi felemelkedése alapján utódja uralkodásának idejére, de viták vannak arról, hogy a megfigyelést hol végezték, különböző források Kr. e. 1570-1546, Kr. e. 1560-1537, Kr. e. 1551-1527 és Kr. e. 1539-1514 közötti uralkodásra teszik. Manetho 25 év és 4 hónapos uralkodási időt ad Ahmose-nak (de mivel Manetho a dinasztia első uralkodóját "Tethmosis"-nak nevezte, esetleg valaki másra is gondolhatott). Ezt a számot látszólag alátámasztja egy 22. év felirat az uralkodásának idejéből, a turai kőfejtőkből. A múmiájának orvosi vizsgálata szerint körülbelül harmincöt éves korában halt meg, ami alátámasztja a 25 éves uralkodást, ha 10 éves korában lépett trónra. Uralkodásának kezdetére vonatkozó radiokarbonos dátumtartomány Kr. e. 1570-1544, amelynek átlagpontja Kr. e. 1557.
Uralkodását általában Kr. e. 1526 és Kr. e. 1506 közé datálják." (https://en.wikipedia.org/wiki/Ahmose_I)
"I. Amenhotep kilencedik uralkodási évében a nyár harmadik hónapjának kilencedik napján megfigyelték a Sothis heliákus felemelkedését. A modern csillagászok kiszámították, hogy ha a megfigyelést Memphisből vagy Heliopolisból végezték, akkor egy ilyen megfigyelés csak i. e. 1537-ben történhetett. Ha viszont a megfigyelést Thébában végezték, akkor az csak i. e. 1517-ben történhetett. Az utóbbi választást szokták helyesnek elfogadni, mivel Théba volt a főváros a korai 18. dinasztia idején: ezért I. Amenhotepnek általában i. e. 1526-os trónra lépési dátumú, bár az i. e. 1546-os lehetőséget sem vetik el teljesen.
Manetho Epitome című művében az áll, hogy I. Amenhotep húsz évig és hét hónapig vagy huszonegy évig uralkodott Egyiptomban, a forrástól függően. Bár I. Amenhotep legngyobb igazolt uralkodási éve csak a 10. év, Manetho állítását megerősíti egy Amenemhet nevű mágus sírbeli önéletrajzának egy passzusa. Ez kifejezetten azt állítja, hogy 21 évig szolgált I. Amenhotep alatt. Így a magas kronológiában I. Amenhotep uralkodásának ideje i. e. 1546 és i. e. 1526 körül, az alacsony kronológiában pedig i. e. 1526 és i. e. 1506 vagy i. e. 1525 és i. e. 1504 között szerepel, bár egyes tudósok ezektől néhány évvel eltérő dátumokat is feltételeznek. (https://en.wikipedia.org/wiki/Amenhotep_I).
Uralkodását általában Kr. e. 1526 és Kr. e. 1506 közé datálják." (https://en.wikipedia.org/wiki/Ahmose_I)
"I. Amenhotep kilencedik uralkodási évében a nyár harmadik hónapjának kilencedik napján megfigyelték a Sothis heliákus felemelkedését. A modern csillagászok kiszámították, hogy ha a megfigyelést Memphisből vagy Heliopolisból végezték, akkor egy ilyen megfigyelés csak i. e. 1537-ben történhetett. Ha viszont a megfigyelést Thébában végezték, akkor az csak i. e. 1517-ben történhetett. Az utóbbi választást szokták helyesnek elfogadni, mivel Théba volt a főváros a korai 18. dinasztia idején: ezért I. Amenhotepnek általában i. e. 1526-os trónra lépési dátumú, bár az i. e. 1546-os lehetőséget sem vetik el teljesen.
Manetho Epitome című művében az áll, hogy I. Amenhotep húsz évig és hét hónapig vagy huszonegy évig uralkodott Egyiptomban, a forrástól függően. Bár I. Amenhotep legngyobb igazolt uralkodási éve csak a 10. év, Manetho állítását megerősíti egy Amenemhet nevű mágus sírbeli önéletrajzának egy passzusa. Ez kifejezetten azt állítja, hogy 21 évig szolgált I. Amenhotep alatt. Így a magas kronológiában I. Amenhotep uralkodásának ideje i. e. 1546 és i. e. 1526 körül, az alacsony kronológiában pedig i. e. 1526 és i. e. 1506 vagy i. e. 1525 és i. e. 1504 között szerepel, bár egyes tudósok ezektől néhány évvel eltérő dátumokat is feltételeznek. (https://en.wikipedia.org/wiki/Amenhotep_I).
[Original text: "Ahmose's reign can be fairly accurately dated using the Heliacal rise of Sirius in his successor's reign, but because of disputes over from where the observation was made, he has been assigned a reign from 1570–1546 BC, 1560–1537 BC, 1551–1527 BC and 1539–1514 BC by various sources. Manetho supposedly gives Ahmose a reign of 25 years and 4 months (but, as Manetho called the first ruler of his dynasty "Tethmosis", he probably intended someone else). This figure is seemingly supported by a 'Year 22' inscription from his reign at the stone quarries of Tura. A medical examination of his mummy indicates that he died when he was about thirty-five, supporting a 25-year reign if he came to the throne at the age of 10. The radiocarbon date range for the start of his reign is 1570–1544 BC, the mean point of which is 1557 BC.
His reign is generally dated from 1526 to 1506 BC" (https://en.wikipedia.org/wiki/Ahmose_I). "In Amenhotep I's ninth regnal year, a heliacal rise of Sothis was observed on the ninth day of the third month of summer. Modern astronomers have calculated that, if the observation was made from Memphis or Heliopolis, such an observation could only have been made on that day in 1537 BC. If the observation was made in Thebes, however, it could only have taken place in 1517 BC. The latter choice is usually accepted as correct since Thebes was the capital during the early 18th dynasty: hence, Amenhotep I is usually given an accession date in 1526 BC, although the possibility of 1546 BC is not entirely dismissed.
Manetho's Epitome states that Amenhotep I ruled Egypt for twenty years and seven months or twenty-one years, depending on the source. While Amenhotep I's highest attested regnal year is only his Year 10, Manetho's statement is confirmed by a passage in the tomb autobiography of a magician named Amenemhet. This explicitly states that he served under Amenhotep I for 21 years.[16] Thus, in the high chronology, Amenhotep I is given a reign from around 1546 to 1526 BC and, in the low chronology, from around 1526 to 1506 BC or 1525 to 1504 BC, though individual scholars may ascribe dates to his reign that vary from these by a few years." (https://en.wikipedia.org/wiki/Amenhotep_I).]