DIOCLETIANUS PALOTÁJA ÉS FÜRDŐI
(2024 március)
ABSTRACT
Diocletianus volt az egyetlen olyan római császár, aki önként mondott le hatalmáról, 305-ben vonult vissza. Reformjai felosztották a Római Birodalmat négy részre (tetrarchia), két társcsászár uralkodása alatt. Nevezetes építkezései az Adriai-tengeri palotája és a római fürdöi voltak. / DIOCLETIAN'S PALACE AND BATHS: Diocletian was the only Roman emperor to voluntarily abdicate his power and retire in 305. His reforms divided the Roman Empire into four parts (tetrarchy) under the rule of two co-emperors. His most notable buildings were his palace in the Adriatic and his Roman baths.
BEVEZETÉS
Split (Spalatum, Adriai-tenger, Horvátország) legnevezetesebb polgára Diocletianus császár (uralkodott 284 - 305) volt, aki 293-ban palotát épített a szép spliti tengeröbölben (https://hu.wikipedia.org/wiki/Diocletianus_palot%C3%A1ja). Lemondása után ide vonult vissza és a 38 700 négyzetméteres (180 × 215 méteres) palotájában töltötte élete utolsó éveit. Diocletianus volt az egyetlen olyan római császár, aki önként mondott le hatalmáról és vonult vissza. Az elhatározását akkor sem változtatta meg, amikor határozottan kérték a visszatérésre.
Uralkodása kezdetén, a 284 és 298 között években háborúk hosszú sorát vívta a birodalom egyik végétől a másikig, megőrizve a birodalom kiterjedt határait és leverve a belső felkeléseket. 298-ra sikerült visszaszorítania a germán betöréseket a Duna és a Rajna vonalánál, megállította a szászánida inváziót Szíriában és Palesztinában, legyőzte a politikai ellenfeleit is.
A négy felé osztott Római Birodalom Diocletianus császár idején (https://hu.wikipedia.org/wiki/Diocletianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r)
A hadserege, az egyre bonyolultabb hivatalrendszer és a nagy építkezései (fürdői és palotája) rengeteg pénzt emésztettek föl. A hiányt sem az adóreform, sem az árak maximalizálása (az infláció miatt) nem enyhítette. Meggyőződése volt, hogy a birodalom kormányzati rendszere elavult, ezért egy sor reformot kezdeményezett, hogy megakadályozza az anarchiába való visszaesést. Reformjai felosztották a birodalmat két részre, hatékonyabb kormányozás érdekében. A korábbi közigazgatási rendszert teljesen átszervezte, kisebb és központosított provinciákat alakított ki. Kormányzata a római történelem legkevésbé bürokratikus intézménye volt. Létrehozta az úgynevezett „tetrarchia”, azaz a „négy uralkodó” rendszerét. Ez azt jelentette, hogy két idősebb császár uralkodott, egyikük keleten, másik nyugaton. Mindkettő mellé egy-egy fiatalabb császárt is kineveztek, provinciákaz is kaptak. A római császároknak kijáró hagyományos címek között a legfontosabb az augustus volt, ezt a címet csak a két idősebb császár viselhette. Visszavonulásakor a társcsászár is visszavonult, de a senatus a két fiatal császáron túl további jelölteket javasolt, polgárháború tört ki.
DIOCLETIANUS FÜRDŐI
Diocletianus termái (https://hu.wikipedia.org/wiki/Diocletianus_term%C3%A1i) az ókori Róma városának és egyben a Római Birodalomnak a legnagyobb közfürdője volt. Mintegy 13 hektár területen nyolc év alatt, 298 és 306 között épült Róma hét dombja közül a legkisebbnek az északkeleti tetején. Nagyságra területileg körülbelül megfelelt Caracalla termáinak, de belső kiépítettsége, épületeinek mérete miatt kétszer annyi ember, mintegy 3000 fürdőző használhatta egyszerre. A fürdőkomplexum 597-ig maradt használatban, akkor a nyugati gótok Róma ostroma során lerombolták a vízvezetékeit és többé már nem is állították helyre. A középkorban építőanyag-forrásként, kőbányaként használták, majd a 16. század folyamán nagyarányú átalakításokat végeztek a területén.
Diocletianus fürdői (https://hu.wikipedia.org/wiki/Diocletianus_term%C3%A1i)
Diocletianus fürdője, Paulin rézkarca, 1880 (https://hu.wikipedia.org/wiki/Diocletianus_term%C3%A1i)
Diocletianus fürdőjének makettje (https://hu.wikipedia.org/wiki/Diocletianus_term%C3%A1i)
Diocletianus fürdőjének romjai (https://hu.wikipedia.org/wiki/Diocletianus_term%C3%A1i)
A fürdő Laokoón-csoport szobra a római Vatikáni Múzeumban, (https://hu.wikipedia.org/wiki/Laoko%C3%B3n-csoport)
A Piazza della Republica, Diocletianus fürdői, a déli falra építették (https://hu.wikipedia.org/wiki/Diocletianus_term%C3%A1i)
DIOCLETIANUS PALOTÁJA
Az épületegyüttesnek addig nem volt közvetlen előzménye a római építészetben. A külső falak csaknem szabályos téglalap alaprajzúak, 175-181 x 216 m méretűek. A palota sarkában lévő tornyok a római katonai építészet hagyományait követik. A palotának négy bejárata volt: három a szárazföldi és egy a tenger felőli oldalon. Az Aranykapu (Porta Aurea, az északi bejárat), a Vaskapu (Porta Aenea, a nyugati bejárat), a Tengeri Kapu (Porta Meridionalis, a déli bejárat), és az Ezüstkapu (Porta Argentea, a keleti bejárat). A mai főbejárat Porta Aenea, vagyis a Vaskapu. A palota területét két részre osztották, az északi részen a szolgálati helyiségek, az őrség szálláshelyei, a raktárak voltak. A déli, fényűzőbb részen, amelyet a boltozatos alépítmények (a palota úgynevezett pincéi) fölé emeltek, a császári család épületrészei voltak.
Diocletianus palotája, rajz (https://hu.wikipedia.org/wiki/Diocletianus_palot%C3%A1ja)
A homlokzatok sem voltak egyformák. A reprezentatívabb a déli, a tengerre néző homlokzat volt, melynek alsó részén (amelyet Diocletianus idejében részben elöntött a tenger) kisebb nyílások és ajtók voltak. A keleti és nyugati homlokzatok díszítés nélküliek voltak. Az északi homlokzaton volt a palota főbejárata, az Aranykapu, kettős ajtóval, amelyen egy boltív volt fülkékkel, amelyekben szobrok voltak (valószínűleg Jupiter és négy tetrarcha szobrai). A Cardo, a főutca a császár lakása előtti nyílt térhez vezetett, amelynek bal oldalán volt a császár mauzóleuma (ma a Szent Dujam székesegyház), jobbra több templom volt. Az egyik Jupiteré volt, a másik Vénuszé.
Cardo, azaz a főutca, háttérben az Északi-kapuval (https://hu.wikipedia.org/wiki/Diocletianus_palot%C3%A1ja)
Diocletianus palotájának főtere (https://hu.wikipedia.org/wiki/Diocletianus_palot%C3%A1ja)
Diocletianus palotája, középen a mauzóleumával (https://hu.wikipedia.org/wiki/Diocletianus_palot%C3%A1ja)
Diocletianus palotájának főbejarata, rajz (https://hu.wikipedia.org/wiki/Diocletianus_palot%C3%A1ja)
Diocletianus, mauzóleum, rajz (https://hu.wikipedia.org/wiki/Diocletianus_palot%C3%A1ja)
Összességében a Diocletianus-palota egy császári villa, hellenisztikus város és egy megerősített katonai tábor (erődítnény, castrum) elemeit tartalmazza. Építészeti szempontból a fesztávokat boltívekkel zárták le, míg a reprezentatív részeken a kőgerendákkal. A reprezentatív részek, valamint minden más, nagyobb igénybevételnek kitett épületrész szilárd, finoman megmunkált kőből készült. A falak vakolt vagy burkolt részei is finomabb kőből épültek, közönként négy sor téglával. A boltozatok könnyű folyami kőből (tufa), de a nagyobb terhelésnek kitett részek téglából készültek. A mennyezet és a tetőszerkezet fából készült. A szárazföld felé néző elülső falakon a palota erőd jellegét a tizenhat torony adta. A négy saroktorony négyzet alakú volt. A nyolc nyolcszögletű torony közül hat a három szárazföldi bejárat mellett, hat téglalap alakú torony pedig a sarok és a nyolcszögletű tornyok között helyezkedett el.
Diocletianus palotájának déli oldala (https://hu.wikipedia.org/wiki/Diocletianus_palot%C3%A1ja)