Wadi el-Jarf kikötő (4)
Hufu (Kheopsz) fáraó Vörös-tengeri kökötője több, mint 300 méter hosszú, i.e. 2570 körüli
Wadi el-Jarf tengerparti része, sok kőhorgonyt találtak a tengerben és egy nagy raktárépületben is (https://honorfrostfoundation.org/category/egypt-projects/)
Szemben, kb. 50 kilométerre, a Vörös tenger másik partján egy kis kör alakú erődöt találtak, 3.5 méter magas és hét méter széles falakkal. Az erődnél rakodták a hajókba a kibányászott türkízt és malachitot, mind a kettő szép színes kő, és rézérc egyben. A malachitot porrá törték, fajanszmázt készítettek belőle.
Malachit, porrá törték (4)
Ékszereket, szobrokat, pl. skarabeuszokat, szerencsét hozó bogarakat csináltak a türkízből és a malachitból (4)
Vannak ismereteink azokról a tengeri hajókról is, amelyekkel a köveket szállították a z erőd és Wadi al-Jarf között Hufu előtt, Snefru fáraó idejéből (i.e. 2613- 2589):
Kairói Régészeti Múzeum: Hufu apja, Snofru fáraó sírjából fontos falikép, i.e. 2600 körülről. Az első varrott-csapos kőszállító hajóábrázolás, az árbocot használták a kövek, terhek emelésére is (4)
Hufu fáraó apja: Sznofru fáraó (https://hu.wikipedia.org/wiki/Sznofru), i.e. 2613- 2589. Rend és gazdagság jellemezte a birodalmát. Líbiában, Núbiában és a Sinai félszigeten is hadakozott, Libanonig nyomult. Sznofru délen és északon erődöket épített. Három vagy négy piramist épített: a szeilai piramist Fayumtól K-re, a mejdúmi piramist részben, és a Tört és Vörös piramisokat. Számos hajót is építtetett, melyek között akadtak tengerjárók is. A Palermói Kő említ egy Bübloszba indított expedíciót, ahonnan cédrusokat hoztak a 13. uralkodási évében. Az expedícióhoz felhasznált hajók is cédrus fákból épültek. Sznofru a cédrus egy részét arra használta, hogy egy hatalmas, több mint 50 méter hosszú állami hajót építsen, ezt a király használta nílusi útjai során. Még ugyanabban az évben hatvan királyi tizenhat pár-evezős hajó is épült. A következő évben három újabb nagyméretű hajó épült különböző fafajtákból, és a királyi palota kapuinak elkészítéséhez is idegenből hozott fákat használtak. Ókori cédrusgerendákat Sznofru első dahsúri piramisában, a Tört Piramisban is találtak.
Haszehemui fáraó (i.e. 2680 körül) Abydos-i sírja mellett 12 tamariszkuszfa temetési hajót találtak eltemetve bárkagödrökbe, kb. az uralkodása alatt és után fogyhatott ki a D-n a hajók építésére alkalmas tamariszkusz fa, mert Dzsószer idején már a vezier (Imhotep, a vezír) feladata volt a bübloszi cédrus szállítása, idejétől már cédrusfából építették a temetési hajókat, (Dzsószernek, Sznofrunak nem találták meg a temetési hajóit), Sznofru fáraó nílusi utazó hajóját.
Hufu fáraó után, Sahuré idejéből, i.e. 2480 körüli tengeri vitorláshajó modellje (a Puntba szervezett expedícióknak nincsenek nyomai Dzsószer és Hufu idejéből, https://warther.org/Carvings.php)
Tengeri vitorlás rajza Sahuré fáraó (kb. i.e. 2492- i.e. 2475 között) sírjából (Abusir), hosszanti merevítő kötéllel (3, 27.o.)
Sahuré fáraó (https://hu.wikipedia.org/wiki/Szahur%C3%A9, körülbelül i. e. 2492 és i. e. 2475 között.) expedíciós vitorlás hajójának érdekessége a hosszanti merevítő kötél és rögzítése elől és hátul a hajótesten, a hajó keresztmetszete gondola szerű:
2x3 kormányevezője volt, lehajtható árbóccal (4)
AZ ELSŐ PAPIRUSZ
Wadi al-Jarf kikötőben a kőbe vágott hosszú tároló helységekben talált legfontosabb leletek papiruszok, ezek a legkorábbi papirusztöredékek. Egyikük különösen nevezetes, mert a Nagy piramis építésével lehet kapcsolatos. Egy Merer nevű munkavezető naplóját találták meg, (Diary of Merer, https://en.wikipedia.org/wiki/Diary_of_Merer), amely napi beszámoló a Níluson keresztül történt kőszállításról, a Tura-i mészkőbányából a Nagy piramis kikötőjébe (Ra-shi-Khufu-ba), Gizába. Ideje: Hufu fáraó uralkodásának a végén, júliustól novemberig, napi bontásban. Július 17.-n volt az áradás, ekkor telt meg vízzel a piramishoz ásott csatorna. A naplót Pierre Tallet és and Gregory Marouard találták a kikötő barlang-raktárában. A P. Tallet úgy gondolja, hogy a Nagy piramist fedő köveinek szállítására vonatkozik a napló. 10 naponként 2-3-szor fordultak, havonta 200 darab kb. 2.5 tonnás követ szállíthattak. A nagy kövek szállítására tengeri szállító hajókat használtak. A több mint 100 tagú csapat 40 hajósból is állt. Egy hajó 5-10 db követ szállított. A napló alapján következtetni lehet az Egyiptomi Birodalom szervezettségére, logisztikájára: sok csapat szinkronizált tevékenysége volt szükséges a piramis köveinek szállításához, építéséhez, akik közül az egyik a közel 200 kilométerre lévő kikötőben is tevékenykedett. Az egyiptomi adminisztráció magas szinten történt szervezettségét bizonyítja a papirusz.
AZ ELSŐ PIRAMIS ÉS LABIRINTUS
A Dzsószer (i.e. 2650 körül) piramis alatt talált, sok száz éves edények gyüjteménye (https://www.almendron.com/artehistoria/arte/culturas/egyptian-art-in-age-of-the-pyramids/stone-vessels-luxury-items-with-manifold-implications/ )
A piramis eredetileg 62,5 méter magas volt, korának legmagasabb épülete. Tervezőjét ismerjük, Imhotep orvos-mérnök építette, aki a világ első ismert tudósa, polihisztora, akit zsenialitásáért később istenként tiszteltek Egyiptomban. Imhotep volt a Memphisz-i hajógyár vezetője is, ahol a tengeri vitorlásokat építették. Hufu fáraó idején szétszedve szállították a Vörös-tengheri kikötőkbe a vitorlásokat. Dzsószer fáraó idején a mára szét hordott fehér fedőköveket szállították a tengeri hajókkal a Tura-i mészkőbányából a Níluson. A piramiskörzet, amit 8 méter magas fal vesz körül, számos építményt is tartalmaz, amelyek egy része ünnepségek rendezésére volt alkalmas, más része a halottak kultuszával (https://www.ancient.eu/Field_of_Reeds/) kapcsolatos. A piramisból származó szobra az első ismert életnagyságú egyiptomi kőszobor. A körzet a memphiszi nekropolisz részeként 1979 óta az UNESCO Világörökség része.
Dzsószer fáraó Lépcsős piramisa, a világ első kőépülete, előtte a Temetési templom, i.e. 2650-ből Memphisz közelében (4)
A sírkamra és a labirintus 28 méter mélyen helyezkedik el. Megközelítését eredetileg egy óriási kürtő, akna biztosította, melynek keresztmetszete 7 x 7 méter volt, magassága 28 méter (20 méter mélységből a 8 méter magas első masztaba tetejéig). Az építés későbbi szakaszaiban föld alatti galériák sorát vájták ki, amelyeket összekötöttek egymással. 11 darab 30 méter mélységű kürtőt ástak, amelyek a kürtőgalériákhoz vezetnek, és nincsenek összekötve a korábbi alépítmény egyetlen szakaszával sem. Valószínűleg egy további szakaszban vágták a központi kürtőt a terepszinttel összekötő emelkedő, lépcsős folyosót. A sírkamra is szakaszosan épült, eredetileg alabástrom falakkal és diorit-agyagpala padlóval rendelkezett, ezt cserélték később gránitra.
A Dzsószer piramis labirintusa: a teljes hossza meghaladja az 570 métert. A három közel párhuzamos főfolyosó 365 méter hosszúságú és 400 helyiséget köt össze. (4) (4)
A labirintusban Dzsószer fáraó elődjének edény gyűjteményét és sok ezer állatmúmiát találtak, többek között madarakat, kutyákat, majmokat, bikákat. Az edényeken megtalálták a még korábbi fáraók neveit, ezért gondolják gyüjteménynek. A labirintust kék, türkízt utánzó öntött csempékkel díszítették. Az egyiptomi kék fajansz a színezett üveghez hasonló anyag (https://bencsik.rs3.hu/component/content/category/118-az-egyiptomi-kek-fajansz-toertenete.html?layout=blog&Itemid=101):
Lejárat a labirintusba (4)
A színárnyalatokból észrevehető, hogy a receptúra térfogat vagy súlyarányait elég pontosan betartották, az színeltérést oka lehet a több mint 4500 év is, a mindig jelen lévő aktuális szennyező anyagok. Az üvegcsempéket darabonként öntötték, kősablonokba (későbbi jellegzetes alakú, "oxhide" fém ingotok alapján tudni lehet, hogy mészkőformába):
Dzsószer fáraó ((https://en.wikipedia.org/wiki/Djoser) főépítésze, Imhotep gyártotta a kb 30 ezer darab kék csempét. Dzsószer alatt alakult ki a vizier intézmény, Imhotep sok titulusa között szerepel ez is, a „ kőmunkák felügyelője” és a „királyi hajógyár vezetője”: (…Vizier, "head of the royal shipyard" and "overseer of all stone works", …, a „vizier”-re vonatkozóan ld. https://en.wikipedia.org/wiki/Vizier_(Ancient_Egypt) is. Érdekesség, hogy a vizier feladata volt a cédrusfa ellátás megszervezése Bübloszból". (A cédrusrönköket födémekhez és hajóépítéshez használták, http://www.reshafim.org.il/ad/egypt/timelines/topics/navigation.htm : The importance the Egyptians attributed to cedar timber is reflected in the fact that its supply was one of the duties of the vizier).
Imhotep titulusai a Dzsószer piramison (4)
Imhotep nem csak építész, asztalos és orvos volt, hanem az egyiptomi és a memphiszi kikötő és hajógyártás irányítója. Az első egyiptomi piramisok építését irányította, előtte "csak" fenékpalánkos tamariszkuszfa Napbárkákat és nádhajókat építettek Egyiptomban. (12 db bárkagödröt találtak Abüdoszban, Haszehemui sírjánál, a tamariszkuszfa rossz állapotban maradt ránk. A Napbárkákat (3) Dzsószer idején már cédrusfából építették, Imhoten Napbárkáját megtalálták (https://en.wikipedia.org/wiki/Ancient_Egyptian_royal_ships). Tengeri szállításra alkalmatlanok a temetési bárkák.)
Imhotep új, kő- és teherszállításra alkalmas rövidpalánkos hajókat épített az i.e. 2600-as években, melyekkel a Dzsószer piramis több mint 2 tonnás fehér fedőköveit átszállította a Níluson a Tura-i kőbányából Memphiszbe, és Bybloszból szállította a cédrus rönköket. Emalőnek a hajóárbocot használták. Hasonló hajókkal szállították a köveket a Nagy piramishoz és a türkízkövet, malachitot Egyiptomba a Sinai-félszigetről kb. száz évvel később Hufu fáraó által épített első kikötőbe is.
Dzsószer fáraó után, Sahuré idejéből, i.e. 2480 körüli tengeri vitorláshajó modellje (https://warther.org/Carvings.php)
LEGRÉGEBBI, A PIRAMISOKHOZ VEZETŐ UTAK
Egyiptomban az Óbirodalom idején is a Nílus volt a fő közlekedési és szállítási útvonal, de építettek egy, ma 4700 éves kőutat mészkőból, Kairótól DNy-ra egy Moeris nevű tó (Faiyum) rakpartjához, a közelében lévő bazalt bányához. Régen a Nílusnak volt egy Ny-i ága, ami a Moeris tó környékén tünt el a sivatagban, a terület mélyföld, értékes mezőgazdasági terület. A bazalt út a területet és a bányát kötötte össze, hat és fél láb széles volt hét és fél mérföld hosszú volt (https://www.dangerousroads.org/africa/egypt/3765-road-to-giza.html),
Hufu Nagy piramisa mellett a Temetési templom volt, és egy kikötő is tartozott hozzá, a területet piramiskörzetnek nevezik. A Nagy piramist és a Völgytemplomot egy magasított út kötötte össze. A Völgytemplom a mai Kairó egyik elővárosának helyén állt, Valószínűleg már Hérodotosz korában sem volt látható teljes épségében, mert csak a hozzá vezető, 18 méter széles útról emlékezik meg, amelyet azonban önmagában is „csaknem ugyanolyan nagy műnek” nevezett, mint magát a piramist. Ez az út töltésút volt, magasan épített oldalfalakkal, köztük magasított járószinttel. A falak magassága valószínűleg elérte a 40 métert, hossza majdnem 740 méter (más adatok szerint 810 méter, vagy 825 méter.) Mára ennek az útnak csak egy 80 méter hosszú, nagyon romos szakasza maradt fenn és egy 1990-ben feltárt 56 méter hosszú bazaltburkolatú és 8 méter széles vályogfallal körülvett útmaradvány, az egyiptológusok szerint a temetéshez használt királyi bárka felvonulási útja (https://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%ADzai_nagy_piramis#Templomok_%C3%A9s_felj%C3%A1r%C3%B3_%C3%BAt).
Egy fáraótemetés: szánon vontatták a piramishoz a Napbárkát, előtte vízezték az utat, a hajótestet kékre festették. (4)
A fenékpalánk hosszanti merevítés egyben, a hajónak nem volt gerince- i.e.2570-ből (https://en.wikipedia.org/wiki/Khufu_ship).
Hufu fáraó temetési Napbárkájának rajza, „varrott” evezős melegen, nedvesen hajlított, hosszú palánkos, csapos, "varrott" bárka, több mint 43.3 m hosszú, 5.9 méter széles, a tat és orr eltérő alakú (https://en.wikipedia.org/wiki/Khufu_ship)
Hufu fáraó hajója i..e. 2570-ből (https://en.wikipedia.org/wiki/Khufu_ship)
Varrott hajók építése Egyiptomban Hufu (i.e. 2589–2566) idején, mai rajz, az erősebb színvesszők, hosszanti fedőlécek hossztartók egyben (4)
A hajók vízszivárgás elleni szigetelése fontos és keveset tudunk róla. A palánkokat nem fúrták át, csak hornyokat véstek a palánkokba. A palánkok közötti réseket fonott papirusz és nádtörmelékkel töltötték ki a fedőléc (színléc, színvessző) alatt, a törmelékek a vízben megduzzadtak. Tudjuk, hogy pálmarost, papirusz volt a a kötelek anyaga. A zsinórra, vesszőre került a többszörös mennyiségű nádtörmelék és leszorították léccel, amit "varrással", vékony kötelekkel erősítettek fel. A fonat vagy a vessző a palánk víz felöli oldalán védte a nádtörmeléket, hogy ne mossa ki a víz a. Amennyiben ezt a lécet nagyobb keresztmetszetűre készítették, hossztartóként is működtek a fedőlécek:
Restaurált későbbi, nem egyiptomi varrott hajó, erős, hossztartó fedő-lécekkel (4)
A korábbi egyiptomi temetési hajókat i.e. 3000 után kezdték el építeni, talán a Hor-Aha (https://en.wikipedia.org/wiki/Hor-Aha) és Den nevű királyok idején, de itt a források bizonytalanok, de i.e. 2700 után biztosak a források. Haszehemui (hozzávetőlegesen i.e. 2700-i.e.2680 között, https://hu.wikipedia.org/wiki/Haszehemui) az első fáraó, akinek az idején biztosan építettek és temettek el a sivatagban temetési hajókat.
Napbárka modellje az Első Dinasztia idejéből
A tamariszkuszfa temetési hajók, a cédrus Napbárkák karvelpalánkos hajók, nem volt gerincük, hosszú palánkokból készültek: sarló alakú fenékpalánkos hajók. A fenékpalánk(ok) a hajó hosszanti merevítését is biztosították. Nagyszámú keresztmerevítőt építettek be. (https://en.wikipedia.org/wiki/Ancient_Egyptian_solar_ships#Comparative_table_of_solar_ships) A kormányzás hat, majd két nagy méretű kormányevezővel történt, melyek sok ezer évig (kb. i.u. 1300-ig, de ekkor már a jobb oldalon egy darab, majd elterjedt a koránylapát) fennmaradtak.
I. Szenuszert obeliszkje, Kairó (https://hu.wikipedia.org/wiki/Obeliszk)
I. Szenuszert (Héliopolisz, kb. i. e. 1971 – i. e. 1926), felújíttatta a kultikus héliopoliszi Nap-templomot, 30. évének jubileumára felállíttatott két 20 méteres, egyenként 120 tonnás gránit obeliszket, melyek közül az egyik – a legrégebbi máig álló egyiptomi obeliszk – a mai napig látható. A naptemplom ókori egyiptomi templom, melyet Ré napistennek emeltek. A „naptemplom” szó többnyire azokat a templomokat jelöli, amelyeket az óbirodalmi V. dinasztia alatt építettek.
Naptemplom korai obeliszkkel, az obeliszkek eredete, Naptemplom (4)
A naptemplomok az első olyan, nagyméretű, teljesen kőből épült építmények, amelyek semmilyen kapcsolatban nem állnak a piramisokkal és későbbiek. A naptemplomok a Nílus nyugati partján épültek, és a piramisokhoz hasonlóan körbe kerítették őket, egy bejárattal és egy kijárattal rendelkeztek. Az épületegyüttes a piramisokéhoz hasonlított, és mindegyikük három főbb részből állt: egy kisebb völgytemplomból egy Nílus-csatorna vagy termőföld mellett, egy felvezető út, amely a sivatagon át vezetett fel a naptemplomhoz. Középpontjukban hatalmas kőemelvényen obeliszk állt, előtte oltár. A naptemplomának északi részén raktárak is állhattak, délre pedig napbárka. A két fennmaradt példából ítélve a naptemplomok eleinte vályogtéglából épültek, majd később kőből újjáépítették és megnagyobbították őket; az obeliszk is később épült hozzá, eredetileg cédrusfa jelképtartó oszlop állhatott a helyén. A módosítások magyarázatot adhatnak arra, miért ilyen kevés naptemplom került elő; a befejezetlen vályog épületeket valószínűleg lebontották (ez történhetett Szahurééval).
Az első naptemplomot i.e. 2500 körül építették, Abuszírben, pár kilométerre északra Memphisz nekropoliszától. Szahuré naptemploma is feltehetőleg Abuszírben épült, mert itt került elő obeliszkjének feltételezett talapzata. Anyaguk vörös gránit, amit Asszuán közelében bányásztak. Egyetlen tömbből vésték, monolit (áttekintés: https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_largest_monoliths), méretre csiszolták még a bányában. Ma is látható egy 36 méteres obeliszk, csak félig faragták ki a bányakőből, több mint 1000 T a súlya:
Asszuáni befejezetlen obeliszk, van olyan elgondolás, hogy vízezett faékkel ill. tűzzel-vízzel hasították (Wikipedia)
Több hosszanti merevítő köteles, 300 T-s asszuáni gránit obeliszkeket szállító Nílus-i óriás dereglye az i.e. 1450-s évekből Hatsepszut idején, több száz evezős vontatta (3)
Hatsepszut hajói a Níluson (4)
Két darab, közel 350 T -s obeliszk szállítása a Níluson, i.e. 1450 körül, vontatott hajóval: 30 evezős hajó vontatta, összesen 960 evezős. Folyásirányban eveztek kb. 700 km-t Karnak-ig. (http://www.dabar.org/breasted/section-9/P83-BREASTED.html). A maga idejében technikai csúcsteljesítmény a Hatsepszut dereglye.
ELSŐ HADIHAJÓ, III. RAMSZESZ HADIHAJÓJA
I.e. 1221 - 1158 között uralkodott. Ramszesz kereskedelmi expedíciókat indított: egy expedíciót az elektrum, tömjén, obszídián miatt fontos Puntba, a Vörös-tengeren (lehetséges, hogy Hatsepszut expedíciója óta ez volt az első expedíció). A Tengeri népek támadásai miatt Egyiptom szövetségese, a Hettita Birodalom elpusztult, Szíria és Palesztina vidékét a krétai akhájok és sok más nép megszállta, akik korábban meghódították D-Anatóliát, Ugaritot, a későbbi Fönícia területét és Ciprust (Ciprusnál voltak az első történelmi tengeri csaták i.e. 1200 körül Ugarit és az akhájok között, az i.e. 1230 körüli Trójai háborúhoz nem kapcsolódik tengeri csata, pedig volt kikötője, amikor az akhájok megtámadták), továbbá megtámadták Egyiptomot vízen és a szárazföldön (https://hu.wikipedia.org/wiki/III._Ramszesz). III. Ramszesz új hajókat is épített és minden hajóját csatába küldte, mert az ellenfél fölényben volt, és mert az akhájok szövetkeztek a líbiaiakkal (Tengeri népek Koalíciói). III. Ramszesz a Nílus-deltai csatában (https://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%ADlus-deltai_csata), i.e. 1175 körül, és a Dzsáhi csatában (https://hu.wikipedia.org/wiki/Dzs%C3%A1hi_csata) legyőzte a Tengeri népek koalícióit. Ramszesz megörökítette a csatákat halotti temploma falain. Ezen ábrákból tudjuk, hogy jó taktikai érzékkel Ramszesz elérte, hogy a part közelében kerüljön sor az összecsapásra, így az egyiptomi íjászok lőni tudták az ellenséget, felborították és a parthoz szorították és felgyújtották a hajóikat. Még a háború alatt újra szervezkedni kezdtek a líbiaiak, és megszállták Egyiptom egyes területeit. A Harris-papiruszon Ramszesz beszámol róla, hogy legyőzte ellenségeit, rabszolgaságba vetette őket, katonáikat pedig besorozta hadseregébe. Ez azonban a későbbi időkben ahhoz vezetett, hogy a líbiaiak – immár az egyiptomi sereg tagjaiként – át tudták venni a hatalmat Egyiptomban. III. Ramszesz építkezése közül kiemelkedő a hatalmas Medinet Habu-i halotti templom, amelynek falánk ránk maradt a Nílus-deltai csatáról egy falikép:
Nílus-deltai csata, i.e. 1175 körül, (https://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%ADlus-deltai_csata)
A kép közepén látható egyiptomi, első döfőorraos hajó képe kinagyítva:
Tengeri népek hajója, modell. A hajó talpgerendájának (keel-jének) meghosszabbítása a hajó orrán a partra futtatásnál védte a hajó alját (4)
Fantáziakép a Trójai háború (https://hu.wikipedia.org/wiki/Tr%C3%B3jai_h%C3%A1bor%C3%BA) partra futtatott hajóíról, ne egyszerre támadott a kb. 1000 akháj hajó (4)
IRODALOMJEGYZÉK