HAJÓK TÖRTÉNETE: ÓKORI EGYIPTOMI ÉPÜLETEK ÉS HAJÓK KÉPEI (GRAFIKÁK ÉS MODELLEK)
(2019 július)
ABSTRACT
Két kérdéscsoportra kersetük a válaszokat: milyenek lehettek eredetileg a neves ókori romok és hogy színezték-e az épületeiket, szobraikat? / We are looking for answers to two sets of questions: what might the famous ancient ruins have looked like originally, and whether their buildings and statues were coloured? 

BEVEZETÉS
Ha egy kutató egy rekonstruált ókori egyiptomi épület képét látja az interneten, fájó szívvel tudomásul veszi, hogy a grafikus rekonstrukciókat nem tekintik hitelesnek a kutatók. Jogosan, a régészeti kutatásnak szigorú, a leletek dokumentálásra vonatkozó szabályai vannak: hely szerint és időben reprodukálhatóan kell megőrizni a feltárást az utókornak. Az esetleges kiegészítések vélekedésen alapulnak, tehát nem megengedettek, pl. átépíteni a romokat. Létezik jó példa részlegesen történt átépítésre: a minószi palota feltárása, amikor Schliemann munkáját folytató Evans saját vélekedése szerint elnevezte és kiegészítette a palota termeit, épületét, történetét (melyek mint bizonyított történelmi események átmentek a köztudatba, https://hu.wikipedia.org/wiki/Arthur_Evans). A korai etruszk és görög ásatások jobban hasonlítottak kincskeresésre, mint régészetre.
A számítógépes grafikákkal egy más fajta probléma is van, a szerzői jog. Az ókorkutatók feladata kettős: nyelvi és régészeti emlékek alapján megfejteni, hogyan éltek és mit alkottak a régiek, továbbá az ismereteket hozzáférhetővé tenni az érdeklődők számára. Az utóbbivan szembe mennek a mai publikációs szabályok: csak egy fizetőképes csoport fér hozzá (és publikál!) a legújabb eredményekhez, és éppen azokhoz. A valaha élt kutatók több, mint 95%-a ma él és publikál - nem csak képekre gondolunk- a rohamosan dráguló folyóiratokban, könyvekben. (Magyarországon van példa rá, hogy nagy intézmények fognak össze valamelyik folyóirat előfizetésére. Az interneten pedig feltűntek fizetős képgyűjtemények, melyeknél a képek eredete sokszor jogszerűtlen adatbányászat. A tudományos könyvek ábrái is (pl. 1,2), térképei hozzáférhetetlenek az "on-line" világban. E dolgozatban közölt képek keresőgépekkel a hálón talált képek, köszönet értük a szerzőknek. Nem kereskedelmi tevékenységre, hanem ismertetterjesztésre használjuk az ábrákat-, a valódi eredetük általában tisztázhatatlan, amit a (4) hivatkozással fogunk jelölni, hasonlóan a Wikipédián olvasottakhoz, az ott közölt vagy talált képekhez. A kutatók ismeretterjesztő tevékenységét valahogy be kellene illeszteni a szerzői jog kereteibe. 
Grafikus rekonstrukció több féle létezik, pl. az ókori Róma, Sziám stb. mini városai-országai, ezeket néha nagyon igényesen építették fel és jól fotózhatóak. Egyiptom esetén Hurghadában van hasonló mini Egyiptom, ami még kiegészítendő. Léteznek "Ilyen volt - ilyen lett" típusú fotók is, melyeken az eredeti romok 50%-t ábrázolja a kép, a másik 50%-a grafika, nem mindig lehetséges "ilyen volt - ilyen lett" típusú grafikát készíteni, találni. További kategorizálás lehetséges a vázlatos skicc és a színes és fotó szerű, valósághű rajz. Az egyiptomiak mindent véstek és festettek, amit elértek - és elértek, -szakértő  rámpaépítők voltak-, ezért a fotó szerű grafikák, fantáziaképek a leginformatívabbak. 
Az ókor hét csodájából indulunk ki: (Készítette: https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=1224582):
SevenWondersOfTheWorld
 Az ókor hét csodája (4)
Az utolsó kép szerinti  Egyiptom-i Pharos-i világítótoronyról ma már más elképzelések vannak, mert megtalálták a köveit a tengerben az alexandriai kikötőben:
PHAROS
egypte taporisis magna 48km ouest alexandrie
Alexandria, kikötő, i.e. 290 körül, a világító toronnyal (4)
EGYIPTOMI PIRAMISOK
Az első, un. "Lépcsős" piramist Dzsószer fáraó építette és a polihisztor Imhotep tervezte és vezette az építését i.e. 2630 körül. Eredete egy tégla alakú sírház, a vályogtéglából készült, majd Dzsószer idejétől kőből épített masztaba:
masztaba1
Masztaba: vályogtégla sírépítmény, i.e.2700 körül (4)
SzakkaraDzsószer piramisépítésifázisok
Dzsószer fáraó templom és piramis-kertje Szakkarában, mindig falakkal vették körül (4)
Imhotep volt a Memphisz-i hajógyár vezetője is, irányította a cédrusrönkök szállítását Bübloszból, orvos-mérnök, a szervező polihisztor volt. Az egyiptomiak halotti kultusza a piramisok építésével kezdődött az i.e. 2600-s években, és vált meghatározóvá. 
Az első piramisok valóban úgy épültek, mint a  gyerekkorunk építőkocka-várai, de a Giza-i piramisoknál már befelé haladva a kövek megmunkálása romlik, találtak feltöltött, habarccsal megerősített részeket is. A habarcsot alabástrom por (gipszpor) és homok vizes keverékéből készítették. A piarmisokat kívülről nemes Tura-i fehér kővel burkolták, (a Tura-i kőbánya Memphisszel és Gizával kb. szemben, a Nílus másik partján, egy kb. 5000 éves kőfejtő, kőbánya és temető) tükrösen simára csiszolták és  a csúcsára elektron fémből (arany-ezüst termésfém) fémcsúcsot, piramidiont szereltek. Sok 2.5 tonnás Tura-i fehér követ kellett átszállítani a Nílus egyik partjáról a másikra. Először nádhajókkal és csak kisebbeket, pár mázsásokat, szállítottak, ebből épült a Memphiszt körül vevő fehérkő fal, még i.e. 3000 előtt, a falról kapta a nevét Memphisz. Mára széthordták a nemes és megmunkált köveket, Kairó építésésnél használták fel. A piramisok nagyobb köveinek szállításához Imhotep egy flottányi új hajót: a rövidpalánkos "kerek" szállító vitorláshajókat építette. A "régi" fahajók a Naphajók, ezek sarló alakú fanékpalánkos cédrus temetési bárkák. Szállításra korábban nádhajókat használtak. 
piramis út templom kikötő
Gizah-i piramisok (4)
A világ-csodák között kéne szerepelnie a piramisokhoz vezető utaknak, amelyek a piramisnál épült templomokból vezetnek le a Nílus-i kikötőkbe, az utakat méltatlanul elfelejtettük,  megemelt rámpa-utak, helyenként 38-40 méter magasok megfelelő szélességgel: 
giaza
Gizah-i piramisok (4)
GIZA2
Gizah-i piramisok (4)
khufu branch of nile r 1
A piramisok építésének idején a Nílus egyik ágát kiszélesítették, az építési terület re vezették (https://phys.org/news/2022-08-khufu-nile-river-giza-stones.html)
A kutatók (2022) a piramisokat körüli kőzetrétegek vizsgálatával képesek voltak rekonstruálni a Khufu-nevű Nílus-ág történetét (https://phys.org/news/2022-08-khufu-nile-river-giza-stones.html) a Nagy piramis közeléban, a medreket, területeket ahol az előző 8000 év során a folyó kiáradt és apadt. Az ágak vonalát és lefolyását vizsgálva megállapították, hogy a vízszintje elég magas lehetett, hogy elérjen majdnem egészen Gízáig - a Nílustól 7 kilométerre –, amikor a három nagy piramis (Menkaure, Khafre és Khufu) épült -, körülbelül 4500 évvel ezelőtt. A kutatók azt is megállapították, hogy Tutanhamon király uralkodása után nem sokkal az ág vízszintje csökkenni kezdett, a szárazabb időjárás miatt.
Gizah i pirams
 Gizah-i piramisok 2019-ben (4)
A piramisok oldalának meredeksége, lapszögei 52 fok körüliek, nem véletlenül. Építettek meredekebbeket is, de sok leomlott, hiányos volt az alapozásuk vagy a földrengések tették tönkre őket. Ha száraz homokot leszórunk, az kb. egy 50 fokos kúpot képez. Sokáig azt hitték, hogy az alsó kövek el is porladhatnának, ami nem igaz.
14951939287046208 800x600
  
52 fokosnál meredekebb piramisok Núbiában, Kúshban (4)
 SAHURÉ Metropolitan Museum Collection. Model of King Sahures Pyramid at Abusir
 Sahuré fáraó (i.e. 2492-2475) piramisa és temetési templomai (https://en.wikipedia.org/wiki/Sahure, a Metropolitán Múzeum makettje, 4)
Sahure utolsó uralkodási évében Puntba (Vörös-tengeren, D-en) szervezett expedíciót, sok gyantát, zöld malachit követ (rézérc lesz később), elektrum fémet hozatott. Sahuré fáraó sírjában maradt fent az első falikép az Imhotep által épített rövidpalánkos "kerek" fahajóról:
                                                                                                                      Punt Pharaoh Sahure
Sahure fáraó Punt-i expedíciós hajója i.e. 2475-ből, az egyik első ismert tengeri fahajó.
A legrégebbi Vörös-tengeri kikötőt azonban Hufu fáraó építette i.e. 2550 körül Wadi-al-Jarf-ban. Hufu (Kheopsz) piramisa mellett talált cédrusa temetési Naphajóját (ami nem tengeri hajó) újra építették:
Napbárka
Hufu, Kheopsz fáraó Napbárkája 43 méter hosszú sarló alakú, fenékpalánkos evezős cédrus fahajó, i.e. 2540 körül, modell (4) 
A Naphajók építésének eredete i.e. 2700-ig, -ekkor még tamariszkuszfából építették a temetési hajókat Haszehemui fáraó idején-, "varrott" - csapos (vékony kötelekkel össze- megerősített)  deszkakoporsók készítésére vezethető vissza, melyekkel i.e. 3000 körül már temetkeztek, a vályogtéglából épített masztabák előtt.
box coffin
"Varrott", csapokkal erősített fakoporsó  (4)
A legkorábbi templomi obeliszk I. Szenuszert-é (i.e. 2000 körül), ami még eredeti helyén áll,  Kairó közelében, vörösgránitból készült, 20,7 m magas és 120 tonna súlyú. Az obeliszkek eredetét a Naptemplomokban lehet sejteni. Ré, Egyiptom legrégebbi istene, Napisten: a régebbi piramisok és az obeliszkek a napisten-kultusz máig fennmaradt építményei. Az obeliszkek Nap-templomok bejáratánál álltak párban, a legrégebbi egy templomudvar közepén:

Nap templom Temple solaire abousir

Naptemplom rajza, egy obeliszkkel (4)

egypte abou gorab jc golvin Naptemplom

                                                                                                                                                                                      Naptemplom obeliszkkel, ez az obeliszkek eredete, Naptemlom (4)

Négyszögletes alaprajzú, felfelé lassan, a végén gyorsan keskenyedő (pyramidion, az egyiptomiak benben-nek nevezték a piramis felső zárókövét) gúla alakú és végű kőoszlop. Csúcsát núbiai elektrumból vagy esetleg aranyból készült és tükröző fémlapokkal borították, élénken csillogott a napfényben. Oldallapjait fényesre csiszolták, feliratokkal látták el. Az obeliszkek az V. dinasztia Nap-templomok bejáratainál jelentek meg, mindig párban. Anyaguk vörös gránit, amit Asszuán mellett Syénében bányásztak. Egyetlen tömbből vésték, csiszolták még a bányában. Syénében ma is látható egy 36 méteres obeliszk, csak félig faragták ki a bányakőből, több mint 1000 T a súlya.

Párban épített obeliszkes luxori templom rajza (Karnak, Luxor. Théba és Philea Asszuánban hasonló templomokat építettek):

A templom fantázia rajza

LuxRecon

Luxor-i templom (4)

Memphis

kep templom pulon2

Luxor: bejárati pilonok (MILMORE kép,  https://discoveringegypt.com/rebuilding-ancient-egyptian-temples-in-3d/egyptian-barque-station-way-station-kiosk/, 4)

A nagytemplomok kőkerítéssel körülvett templom erődök voltak, saját kikötővel, ahol terményeket, gabonát tároltak, műhelyek és konyhák voltak, több ezer ember élt a területen állandó jelleggel. Nagyon jellegzetesek a kapuzataik, pilonoknak is nevezik: magas és erős kőfalak. Másik jellegzetességük az oszlopcsarnokoknak kiképzett templomok, színesre festett, faragott óriás oszlopok sokasága, külön fejezetet érdemelnek. 

Egy kevésbé ismert, oszlopsoros templomon is megjelenik a piramis forma. Egy "piramis kupolás" templom:  
ii montuhotep rekonstrukcio 3d
II. Montuhotep (kb. i. e. 2060 – i. e. 2010) temploma, rekonstrukció (4)
Bhariban hatalmas halotti templomot építetett II. Montuhotep, ami mintául szolgált a közeli Hatsepszut templomhoz (Luxor közelében). Hatsepszut (kb. i. e. 1479 – 1458) egy Punt-i expedícióról is nevezetes (https://hu.wikipedia.org/wiki/Szaffs%C3%ADr), ami valahol a mai Szomália környékén helyezkedhetett el. Puntból sok minden, többek közt arany, fák, élő állatok és tömjéngyanta érkeztek. 
HAT Temple of Hatshepsut
HAT rec how the temples in Deir el Bahri should have been

 Hatsepszut (kb. i. e. 1479 – 1458) és fia III. Thotmesz (https://hu.wikipedia.org/wiki/III._Thotmesz) halotti templomainak rajza (4)

ÓRIÁS OSZLOPOS TEMPLOMOK

Karnak, Luxor, Théba és Philea területén található templomok képei (igazán nem rendszerezhetőek):

Karnak modelll

A Karnak-i templom áttekintő modellje (4)

karnak4

  Karnak (4)

 THÉBA11

Théba templom kép (4) 

THÉBA2

Théba áttekintő kép (4) 
Théba Hatsepszut2
Thébában Hatsepszut temploma (4)
Ramesseum Second Court
Théba, II. Ramszesz templomának második udvara (MILMORE kép, 4)
Ramesseum5
II. Ramszesz templom, Théba, részlet ((MILMORE kép,4)
Edfu
Van Asszuán közelében egy sziget egy nevezetes Philae templommal:
Philae2
Rekonstruálva:
PHILAE
Philae templom sziget (4)
PHIL2
PHIL IsisPoster02
slideheader02
Phil BarqueStation
Hajókikötő, Trajanusz kioszkja  Philae szigeten (Milmore kép: https://discoveringegypt.com/rebuilding-ancient-egyptian-temples-in-3d/egyptian-barque-station-way-station-kiosk/, 4)

Múzeumi
Múzeumban felépített templomudvar (4) 
Oszlopokról: az első - féloszlopnak nevezik, olyan mint egy dombormű- oszlopfélét Imhotep építette i.e. 2630 körül, Dzsószer fáraó lépcsős piramisánál, Szakkarában:
szakkara 3 oszlop
Imhotep féloszlopai, nem bízhatott az oszlopok teherbírásában (4)
djed oszlop
"Fenséges dzsed” néven tisztelték a dzsed oszlopokat. Az oszlop ábrázolásának eredete vitatott, a felső rész vízszintes tagolásának értelme ismeretlen. Talán sima pálmafaoszlop, illetve nádköteg lehetett, amelynek tetejét virágokkal, kalászokkal kötötték körül." (Wikipedia)
 karnak3
lux2 3
luxor iii amenhotep temploma 001 456079 44946
Oazlop
karnajk
Többségében luxori oszlopok képei:  bár a templomokat nagy fallal vették körül, a templomok szellős kőgerenda tetős építmények voltak, fényudvarokkal. Erős sűrűn épített oszlopok tartották a kőgerendákat, az oldalfalak azért voltak szélesek. A nehéz tető kőgerendáit is rámpákkal építették. Ezért az oszlopok feltűnően erősek, nagy az átmérőjűk a későbbi görög oszlopokhoz viszonyítva:
dzsed
oszlopfők Lepsius Projekt tw 1 2 108
Oszlopfőkről egy kép a Philae templom szigetről (4)
Végül egy Abu Szimbel-i II. Ramszesz, azaz Nagy Ramszesz (i.e. 1250 körül) szobor csoport, részben kiszínezve: egy "Ilyen volt- ilyen lett" kép:
ilyen volt ilyen lett
                                                                                    
                                                                                                               Abu Szimbel (4)
Festék-pigmentek
A mézgák (eredete pl. cédrusfa, akáciafamézga -ebből főzték  i.e. 1500 után már biztosan a gumiarábikumot, vagy arab mézgát-, Magyarországon a cseresznyefából, szilvafából,... http://www.kislexikon.hu/mezga.html#ixzz5hm1DZFwz az eredete) és a főleg fenyő félék gyantái közötti lényeges különbség, hogy a mézgák, ha nehezen is, de vízben oldódnak, a gyanták nem oldódnak vízben, és még az alkohol sem old minden gyantát. (A gyanta típusú anyagok kategóriájába tartozik pl. a latex, azaz nyersgumi is, és a mastix, kopál, stb.) Lehetséges ismeret, hogy az első hajókat nem festették. 

A fehér színt ( Felső-Egyiptomi koronájának színét) mészkőpor és gipszpor (alabástrom pora) egyenlő arányú keverékéből állították elő, később ólom karbonátból. A vörös színt (férfiak bőrszínét, Alsó-Egyiptom vörös koronájának színét) vasoxidból, a sárgát okkerből (a nők bőrszíne) készítették vagy keverték. A zöldet a malachit nevű réz ásvány porából nyerték. A feketét koromból, később, i.e. 1550 után faszénből. Az antimon-szulfidot, mint fekete szemöldök- és szempillafestéket használták a férfiak is, és a parókát is.

A fontos kék színnek több anyaga volt. Azurit (réz karbonát) és az afganisztáni lapis lazuli, azaz lazúrkő kék, általában ékszereknél használták. A leghíresebb i.e. 1500 után az egyiptomi kék: kvarchomok, mészkő (vagy nátron) és malachit eltalált arányú keverékéből kapták (kálcium-réz-szilikát: CaCuSi4O10 vagy CaO·CuO·4SiO2), idővel elveszett a receptje. A rómaiak valahogy megtalálják, és ciszternák belső falának festésére használták, tehát vízálló festék.

Nátront, a nátrium karbonátot a Ny-Deltában bányászták: olajjal keverve szappanként viselkedik. Innen származik az a megfigyelés, hogy az ókorban olajjal tisztálkodtak. A bánya a Delta-i pre-dinasztikus főváros, Memphisz is, Butó közelében volt, ahol i.e. 3300 körül volt egy sumer enkláve is.

(Érdekes, hogy az egyiptomiak ismerték a gumiarábikum-ot is, ami az arab mézga, latinul gumi arabicum, gummi mimosae, az akáciafa gumiszerű váladéka, mézgája  kifőzve ragasztószer i.e. 2000 után, és a cédrusfa kátrányt, a bitument, lenolajat is, de  nem sikerült belátni, hogy használták használták volna ezeket is a hajóépítésben.)

HAJÓMODELLEK
2016-ban a hálón sikerült találni egy gyönyörű -többek között- egyiptomi hajómodelleket is tartalmazó gyűjteményt, és kapcsolatot teremteni a tulajdonosával, Mr. D. Warther-el. (Ship Model Gallery of David Warther, president of the Ventura County Maritime Museum Model Guild ,Ohio, USA, https://warther.org/Carvings.php ). Megkért engedély alapján tettem fel a kiállítási tárgyak fotóit. Az igen apró részletekre kiterjedő vizsgálatok azt mutatták, hogy nem elnagyolt modellekről készültek a jellegzetes "kék fotók", hanem tisztességes kutatáson alapulnak és gondos kézimunkával készített egyedi darabok. Sok modellt összevetve más leírásokkal, kialakul egy bizalom féle: ekkor, ha egy új részletet felfedez a kutató, nem elveti, hanem utána néz, hogy lehetséges-e, és van-e  hasonló? Ebből a motivációból származott az ókori hajóépítés hossztartóira vonatkozó egyik kutatás, ami sok más forrásból is megerősítést kapott és érdekes eredményekre vezetett. Pl., hogy a minósziak nem építettek döfőorros hadihajókat, hanem sarló alakú fenékpalánkos, belső hossztartós hajókat építettek. 
A következőkben képek alapján röviden összefoglaljuk az ősi egyiptomi hajóépítés történetét, ami kezdetben nádhajó építést jelentett i.e. 3000-ig.  A négysögletes, hátszélvitorlás nádhajók kellemetlen tulajdonsága, hogy a legkisebb oldalszélben az ellenkező oldal irányába sodródnak, csúsznak a vízen. nincs hosszanti függőleges víz alatti felület, ami ezt gátolná, evezni kellett az iránytartáshoz. Az első cédrus fahajó:
First Dynasty Royal Boat4 copy
Fenékpalánkos, orr- és tattőkés cédrusfából épített temetési bárka, i.e. 2700 körüli
Royal Ship Pharaoh CheopsB5 copy
Hufu, azaz Kheopsz fáraó 43 méter hosszú, fenékpalánkos naptető temetési bárkája, evezős hajó, i.e. 2550 körül.
     Fourth Dynasty Royal Ship4 copy
Naphajó az i.e. 2500-s évekből
Fifth Dynasty Traveling4 copy
Evezős-vitorlás, még fenékpalánkos vitorlás hajó, A alakú dönthető árboccal, de a közel 2 tonnás árboc leengedése helyett az alsó vitorla rudat húzták fel, vitorlával együtt
 Általában 2x3 gúzskötéses kormányevezővel építették, a kormányevezőkre merőlegesen szerelve  karok voltak, amelyekkel folyamatosan forgatták, állították a kormányevezőket, az oldalra sodródás miatt.
 Punt Ship Queen Hatshepsut copy
Hatsepszut fáraónő több templomot is épített. A jól látható hosszanti is merevítőkötélről is nevezetesek az Imhotep féle kőszállító tengerálló hajók.
Fontos hajórész figyelhető meg i.e. 1500 körül: a hükszoszok (szíriai amoriták, kikötőik Ugarit, Szimirra, Arvad és a Deltában Avarisz) az i.e. 1600-s években meghonosítják Egyiptomban a keel-t, egy hosszanti erős fenékgerendát a hajó alján: a hosszanti merevítést is szolgálta és oldalszélben is biztosította az iránytartást: el lehetett hagyni az alsó vitorla rudat, kötelekkel fordították a vitorlát az oldalszél irányának megfelelően. Az ugariri hajókon a hossztartókat kívülről a hajó oldalára v. a palánkok közé építették. Itt is megismételt új kutatási eredmény, hogy a hükszoszok tengeren is -és talán főként tengeren- "szivárogtak" be Egyiptomba Ugaritból, a deltai Avariszon keresztül. Ezeken a hajókon már csak 1-1 kormányevező volt szükséges. A hükszoszok idejétől a magas A alakú árboc helyett fele olyan magas I alakú árbocra alacsony, de kétszer olyan széles vitorlát szereltek, pl. Hatsepszut hajójára. Az árboc tetején egy négyzetrács szolgált kötélvezetőként a vitorla felzúzásához, bizonyítva, hogy nagy súlyokat (köveket) is meg tudtak emelni az árbocokkal és kötelekkel.   
 Royal Ship Queen Hatshepsu copy
Hatsepszut fáraónő i.e. 1470 körüli fenékpalánkos temetési bárkája
Ulu Burun4 copy
Nevezetes -egyetlen- ugariti -szíriai nagy kikötő- fenékgerendás, keeles hajóroncs, pontosan i.e. 1305-ből, D-Anatóliából, szíriai hajónak is nevezik. (Fönícia csak az i.e. 1100-s évektől létezett.)
Royal Ship Tutankamen4 copy
Hyksos
360px Monumenti dellEgitto e della Nubia plate 0081
Tutankhamon harci szekere és a vitorlása i.e. 1320 körül (2, https://hu.wikipedia.org/wiki/Tutanhamon)
A harci szekereket - nem kocsik, a kocsiknak van rugózása- az ugariti hükszoszok ismertetik meg Egyiptommal az i.e. 1500-s években. A szekerekkel nem harcoltak ekkor még, a csapatok előtt jártak oda-vissza, -a fordulás még némi gondot is jelentett- és nyílaztak, és mert mozogtak, nehezebb volt a szekéren lévőket eltalálni. A hurrita eredetű lovak alacsonyak, kicsik voltak, ma törpelónak neveznénk őket, az i.e. 1700-as évek előtt kungákat, a vad- és a háziszamarak keresztézéseit fogták a szekerek elé.  II. Ramszesz alkalmazta először a szekereket élesben a nevezetes Kádesi csatában, a csata döntetlenül végződött, II. Ramszesz személyes bátorságának köszönhetően: a seregei előtt egyedül, a testőrségével harcolt. Érdekes jelenség lehetett: egy fejjel magasabb volt, mint a katonái, vöröshajú óriás volt a korában.  Igen sokáig élt: temetésekor senki nem tudta a Birodalomban, hogyan kell tradicionálisan egy fáraót eltemetni. Sok száz fia-unokája volt, a legtöbb fiát túlélte.
  
Lioness of Thebes4 copy

III. Ramszesz hajótörő kossal, döfőorral szerelt hadi- és szállító vitorláshajója, I.e. 1175-n a Nílus-Delta-i csatában ezekkel győzte le az akhájok vezette Tengeri népeket (2,1. Az első hajótörő kossal szerelt hajót i.e. 1550 körül, a hükszoszok kiűzése után Építették Egyiptomban. 

IRODALOMJEGYZÉK 

(1) ROAF, Michael: A Mezopotámiai Világ Atlasza, Helikon, Budapest, 1998. ISBN 963 208 507 8

(2) Kákosy, László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Osiris Kiadó, Budapest, 2005. ISBN 963 389 818 8
(3) Marjai, Imre - Pataky, Dénes: A hajó története. Corvina, 1973. ISBN 
      ill. Marjai, Imre: Nagy hajóskönyv. Móra Ferenc Könyvkiadó, 1981. ISBN 963 11 5573 0
(4) WIKIPÉDIA, a képek eredetét nem midig sikerült utólag kideríteni, az INTERNET-s kutatás (adatbányászat) egyik tulajdonsága, hogy nagy és összegyűjtött, összeolvasott agyag mennyiségileg kis része egy dolgozat és utólag gyakran nem sikerül kideríteni a képek, térképek eredetét, pl. mert egy kép WEB címmel nem, csak egy szűk karakterkészlet menthető, amúgy érthetően.
(5) GULAS, Stefan és LESCINSKY, Dusan: A vitorlás hajók története, Madách Kiadó, Pozsony 1984.